Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-09 / 182. szám

jftimw&L augusztus 9 Az erdélyi magyarok kálváriája. Az amerikai bizottság befejezte ellenőrző működését Erdélyben. Dr. Boér Elek, az erdélyi református egyház kiüldözött fő^ondnoka nyi­latkozik az amerikai bizottság működéséről és tapasztalatairól. Budapest, augusztus 7. A Nyirvidék tudósítójától. Az az amerikai semleges bizottság, amely az erdélyi protestánsok sérelmei­nek megvizsgálása végett küldetett ki Newyorkból, most fejezte be június hó 17-e óla tartó körútját. A bizottság műkö­dése és tapasztalatai fokozott mértékben érdeklik az egész maagyar közvélményt, mert az erdélyi protestánsok panaszain keresztül az egész elnyomott erdélyi ma­gyarság jajszava kiált felénk. Ebből az al­kalomból felkerestük a magyarországi protestánsok egyik legkiválóbb vezéralak­ját, kövesdi dr. Boér Elek egyet, tanárt, az erdélyi református egyház volt íőgondno­kát, a református egyetemes zsinat tag­ját. aki ugv idehaza, mint külföldön éve- ! ken keresztül tevékeny részt vett azon nagyjelenlőségü mozgalmakban, amelyek ezen bi-zottság működését megelőzték és aki az amerikai bizottsággal személyes összeköttetést tartva fenn, a legilletéke­sebb arra, hogy a bizoltság működésének előzményeiről és eredményeiről tiszta ké­pel nyújtson. Informátorunk, aki egyház­kerületi főgondnoki méltóságáról azért volt kénytelen lemondani, nehogy az oláh kormány igazságtalan és jogtalan eljárá­sait a külföld előtt feltáró működéséből magára az egyházra kár háramoljék, az alábbiakban ismertette az amerikai bi­zottság működését az azt megelőző moz­galmakkal együtt: A magyarországi protestáns egyháza­kat óriási veszteség érte az országtól elsza kilőtt területek elvesztése miatt. Magá­nak Erdélynek elszakítása állal a reformá­tus egyház 800 ezernél több, az unilárius egyház 71 ezer lel kel veszített, mig a ma­gyar luteránusok száma másfél millióról fél millióra csökkeni. A magyarországi protestáns egyházak már 1918. decemberé­ben akciót indítottak Iíováts J. István voll államtitkár kezdeményezésére, amely­nek célja az volt, hogy a külföldi közvé­lemény tájékoztatására egy nagyobb depu. tációt küldenek külföldre. Ez a bizott­ság azonban a szárzföklön lul nem jutha­tott. a kommunizmus és az azt követő idők alatt pedig teljesen tétlenségre volt kárhoztatva . A további fonalat mi vettük föl. Én pedig mint a magyarországi református egyház kiküldöttje, az unitárius egyház képviseletében pedig Petényi János, sike­resen kijutottunk! Londonba; miután 4 hó napon át Hollandiából folytattunk erős akciói az angliai és a tengerentúli közvé­lemény tájékoztatására. — Ennek első eredményé volt az, hogy az angliai köz­vélemény nagy érdeklődést kezdett tanú­sítani a magyar elszakított területen lakó protestánsok ügye iránt, amelynek meg­vizsgálására bizottság is küldetett ki. Ez a bizottság 1921-ben terjesztette elő beszá­molóját, amely azóla magyar fordításban is megjelent. Noha az angol bizottságnak ezt a be­számolóját külföldön a helyzet leg­őszintébb feltárása miatt félreértették, mégis meg volt az a positiv eredménye, hogy a külföldi protestáns egyházak, amelyek nemzeti alapon vannak szervez­kedve, a saját rokon magyarországi egyhá­zaik iránt kezdtek részletesebben érdek­lődni. A londoni kiküldöttek közül egyi­künk átment Amerikába és ott 1920. év májusában szintén felkeltette az érdeklő­dési az európai protestáns egyházak nehéz helyzete iránt. Ennek folytán megalakult Newyorkban a »Comitee for protectionot retigionus minorities of vvastern Europeí (A keleteurópai vallási kisebbségek vé­delmére alakult bizottság) amelynek el­nöke dr. Hudson Arthur J. Brown. a Presbitarian Church of the united states for Miszien- General sccrelarian lett. A bizottságba 40 tagol választottak az ame­rika iközélel kiválóságai közül. Maga Tafl elnök ís tagja volt e bizottságnak, amely azt tűzte ki feladatául, hogy a hogy a Keleteurópában lévő protestáns egyházi kisebbségek helyzetét a kisebb­ségi szervezkedés íalapon figyelemmel kí­sérje s a szükséges segítséget nyújtsa s a szükséges segítséget nyújtsa nekik. örökre emlékezetes marad ezen bi­zottságnak 1921. október 28-án Newyork­ban tartott gyűlése, melyen magyar egy­házi részről, mint előadó én is részt vet­tem. Ezen a gyűlésen dr. J. A. Moreheat tett jelentést különösen az erdélyi viszo­nyokról és jelen voll olt az akkor Ameri­kában időző nagy angol állmférfi, lord Bryce ís, aki annál nagyobb sulival n3 rilat_ kozhalotl, különösen az erdélyi kérdésben, mert a 70-es években Magyarországot és Erdélyt teljesen beutazta. Ugyanezen lord Bryce volt az, aki már 1919 december 19-én az elszakított magyar kisebbségek érdekében a lordok házában hires beszé­dét tartotta és ugy ott, mint ezen a newyorki gyűlésen nagy aggodalmát fe­jezte ki az erdélyi egyházi kisebbségek sorsa iránt. 1 I ( A mostani bizottság kijövetele ,TS, ezen gyűlésnek köszönhető. A bízottság tagjai voltak: BOY. dr. Sylvester, W. Be­jach brigstoni egyetemi rektor, dr. Sliap Charles. E. Schaeffer philadelphiai lel­kész, Bev. Cornish, J. A. Korehead és vé­gül a baptista egyháznak egy képviselője. Ezt a bizottságot erdélyi utján LakvZsig­mondné, new-brunswikí prebiterianus lel­kész neje kisérte, mint a newyorki ülés ál­lal kiküldöli' vezető és tolmács. A bizoltság ez év junius 17-én érke­zeit Bukarestbe és az oláh kormány több tagjával tárgyalt, hogv annak jóin­dulatát a szemleuttal kapcsolatban bizto­sítsa magának. — A bizottságnak az oláh külügyminiszter bankettet adott, amelyen több oláh miniszter részt veti, az oláh királyijé magánkihallgatáson fogadta őket, majd a következő napon a király és királyné hivatalos vendégei voltak ebédre. Miután a bizottság felkérte az oláh kormányt, hogy hivatalos oláh köze­geket ne adjon melléjük, a bizottságot Nagy Károly erdélyi református püspök vezette. A bizottság Brassóból kiindulva bejárta Erdély összes nagyobb protestáns közponíjait és az egyházi vezető emberek bevonásával mindenütt értekezletekét tar­tott, megtárgyalva velük — oláh ható­sági beavatkozás nélkül — mindazon konkrét sérelmeket, amelyekről memo­randumok adattak át. Az amerikai bizott­ság tagjai igy meggyőződhetlek arról a szomorú tényről, hogy , a zilahi és szászvárosi református gimnáziumok nyilvánossági jogát el" kobozták, több protestáns intézet épü­leteit elvették, magyar protestáns lel­készi lakokai és birtokokat erőszako­san és jogtalanul potom áron kisajá­tították és azokat oláh egyházaknak adták ál. továbbá, hogy koholl vádak alapján számos iskolát bezártak és protestáns magyar leikészek brutális testi bántalmazásoknak voltak "kitéve az oláh csendőrök részéről stb. stb. Ez az amerikai bizoltság ez év julius 7-én fejezte be működését, azzaf, hogy Erdély­ből Bukarestbe visszatérve, tapasztalatai­ról beszámolt az oláh kormánynak', amely azt ad referendum vette és ez év október 15-ére ígérte a választ. s Ugy az egész elnyomott erdélyi ma­gyarság, mint a békeszerződések folytán alakult államok összes nemzeti kisebbsé­gei a képzelhető legnagyobb érdeklődés­sel várják a bizoltság működésének ered­ménvét. Olcsó luxus cipő hét a Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Szezonból kimaradt egyes pár cipők mélyen leszállított ár­ban árusittatnak ki! Női lakk fűzős félcipők divatformákban 216.ooo-288 Női lakk pántos és kivágott OQfl Q0Q cipők divatformákban tüll 000 —CÖÖ. Női antilop fűzős félcipők OCQ 0ÖQ szürke és drapp színekben É.U3.000—töö.000 Női antilop kivágott pántos cipők szürke, barna és 2JJQ 2QQ .000 000 fekete szinekben -LÜÖ 000 OiYatharisnyil az összes cipöszinekben. 2941 Nyíregyházán sok a fertőző beteg. Nyíregyháza, augusztus 8. A Nyirvi­dék tudósátójától . A háború, a forradalmak utáni időben az erkölcsi élet brtső parancsszava elhal­kult, egy generáció sínyli meg a rette­netes rázkódtatást, amelyen az idegek az elmúlt 10 éven átmentek. — A 1 jövendő pedig a lelki egyensulyozottságu­kat vesztett apák, anyák gyermekeink élete még nagyon soká viselni fogja a bor­zalmas világégés utóhatásait. A rendőr­ségen történt előállítások, amelyeket or­vosi vizsgálat követ, megdöbbentő adato­kat nyújtanak a gondolkodó, a magyar jö­vendőt, ifjaink, gyermekeink sorsál féltő kutató számára. A rendőrségre erkölcsi defektusok miatt jutott egyének 60—70 százaléka találtatott csaknem minden eset­ben az utódokban is sújtó rettentő fertő­zőbaj, vérbetegsjég szerencsétlen áldozatá­nak. Mig egyfelől ez kettőzött ellenőrzést tesz szükségessé a hatóságok részéről, másrészt óvatosságra is inti a könyelmüe­ket. Tüdő és vérbaj ez a két kaszás rém mered fel a magyar horizonton, ahová a nagy politizálásban elfelejtenek oda­tekinteni. Pedig gyors cselekvésre volna szí" Ma utoljára az Apollóban CONRAD VEIDT NIIA MAY EGY MAGÁNYOS SIR... és Charlie Cháplín e-edeti burleszkjében

Next

/
Oldalképek
Tartalom