Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-07 / 180. szám

j^imwtm, 1984. augusztus 7 «w» raiWMBMMwaMaaisiinnii WII <mw i» Életünket és vérünket! kiáltotta a magyar nemzet abban az emléke zetes történelmi pillanatban, mikor a szorongatott Mária Terézia királynő a nemzet segítségét kérte. „Sad non avenam", „da Babot nem", fűzte hozzá a humor, jellemezni kívánván a magyar nemzet nagy lelkesedésével és áldozatkészségével szemben, az egyes emberek önzését és fuíarságát. Történelmünknek ez a sok tekintetben jellemző képe jut eszünkbe most, midőn a magyar kormány nemzetmentő akciójának ason nevezetes szakaszához értünk, melyban az állam pénzügyeinek s igy közvetve az ország egész gazdasági életének rendezése a külföldi kölcsön révén immár biztosítottnak tekinthető. Ennek a külföldi kölcsönnek egy csekély, keresen huszonötöd részét a magyar nemzet polgárai részéről kivánja lejagyeztetni a kormány, illetőleg a kölcsönt lehetődé tevő Nemzetek Ssövefs^ge. Nem azért, mintha ezt az itthon lojegyzendő 10 000000 aranykoronányi összeget a külföldön elhslyezni nem lehetett volna, hisz tudjuk, ho?y a külföldi álla mokban többszörösen túljegyezték az ennél jóval nagyobb kölcsönösszegeket, hanem azért, hogy mad adassék a magyar nemzetnek arra, hogy hazája iránti áldozatkészségének, saját jövőjébe vetett bizalmának a kölcsönjajyzéí révén kifejezést adhasson. A most kibocsátott nemzeti kölcsön sokféle előnye közül csak egyre akarok hivatkozni, ez a kölcsön dollár értékére szól, kamatait dollár értékben fizeti az állam. Hogy a kölcsön feltételeinek az állam mindaaben mag fog felelni, erre nézve a magyar kormány biztosítékán felai ott van a külföldi ellenőr, ki ez állam lekötött jövedelmeit állandóan allanörzi s ki teljhatalommal van felruházva srra nézve, hogy a magyar állam költségfetégéaek minden, a kö csön ba véíelései összefüggő tételét ellenőrizze, vagyis tulajdonképpen a kö C3ön legnagyobb rósaét nyújtó külföldi államok saját pénzügyi érdekeinek védelmével garantálja a magyar kölceöot is. Ezáltal a magyar köicsöalerói egy minden esélytől m^nt, fix örtsfeü pipirrá lett, mely éppen olyan biztosaak tekiathíJő, mint &?, ame™ risai dollár, azzuí a küiönbaéggal, hogj az egyszecü pénzjegy kamatot nem hoz, ellenben a Í00 dollár névértékű nemzeti feö'csötilevéi 7 és fél dollár évi kamatot hoá. Da ba nem is volna majf a nemzeti köicsönnrk a fentemlitett és sok más nagy előnye, akkor sem volna szabad egyetlen hazafias érzésű magya?- állampolgárnak észrevétlenül hidegan elmennie a köl csönjegyzési felhiváio^ m-íllatt, akkor sem volna szabad magangedni, hogy a „sed avenam non" ezúttal is beigazolast nyarjen Gondoljuk m°g, hogy amannyibea saját magunk mutatkozunk biaaimitlanoknak ridegeknek, önnön nemzetünk jövő sorsa, gazdasági taípraállása iránt, hogyan várhasauik rai részvétet, megértést és támogatást az idegen győztes nemzetek részéről, a«ík k3zül Anglia nsmcsak barátságos bzavakkal, haaem ami a legbizo•yitóbb, anyagi támogatásával is beigazolta a magyar nemzet iránti megváltozott érzését, sőt szimpátiáját, Gondolja meg minden magyar ember, hogy a kölcsönj8gyzéssel nem a magyar államon, hanem önnön magán sogit s a kölcsöajegyzésből kimaradva, nemcsak nemzete, hanem saját maga és családja ellen vét. Dr. Genersich Antal. Gazdák figyelmébe! a legolcsóbban, hitelbe is kaphatók Pyramis R. T.-nél, Nyíregyháza, Jókai-utca 2 A Hatzel-tér környéki lakosok zöldség és tejpiacot kérnek. Emlékezés a Hatzel-téri piac megnyitására. Műtrágyák és uj zsákok Nyíregyháza, augusztus 6. A Nyírvidék tudósítójától . A Nyirvidék munkatársa megírta, hogy Tiszabercelen Hrabovszky Sámuel felügyelő vázlatkönyvében egy harminc év előtt készült rajzot ta-lált^ amelyben Hrabovszky a Hatzel-téri piacnak 1894-ben történt "megnyitása napján megrajzolta a piac képét. A Hraboszky raj zárói szóló közlemény élénk visszhangot keltett az alvégi lakósok körében, akik közül számosan emlékeznek a megnyitásra. Az emlékezéssel kapcspíatban azonban panaszuk is van a Hatzet tér környéki lakóknak, akiknek harminc év után nincs piacuk. Az »alvégi® lakók nevében Kaszás György e tárgyban levelet irt a Nyirvidék szerkesztőségének. A levői a következő: ; [ , Tekintetes Szerkesztő Urü { A Nyirvidék. 1924. aug. 5-iki számában megjelent »Rajz a Hatzel-téri piac megnyitásáról« című cikkel kapcsolatban engedje meg a Tek. Szerkesztő ur, hogy az alvégi lakosok érdekében egy nagy horderejű kérdésről párt sort én is közölhessek. | Köszönöm a cikk Írójának, hogy módot nyújtott nekem arra, hogy nekiereszszem a kezemben már régen szorongatott tollat, s felhívjam a mélyen tisztelt hatóság: a város és a képviselő testület becses figyelmét ennek a szép fekvésű, piacnak alkalmas Hatzel-térnek mai állapotára. Azt hiszem nem lesz érdektejen, ha az akkori ünnepélyes megnyitásról megrögzött emiékeimet közlöm előbb röviden. — Körülbelül 10 éves fiúcska.lehettem akkor, tehát ide s tova 36 év telhetett el azóta, de még élénken emlékezetemben él néhai dr. Ferdücska (utóbb Garay) Kálmán alakja, aki az ünnepi szónok volt. Beszéde során többek között azt is mondta, s hogy, hogy nem, ez ragadta meg leginkább figyelmemet, hogy azt a leányt, aki ide fog jönni tejet, vajat s egyéb élelmicikket elárusítani, ugyancsak azt a leányt s fiatal özvegy asszonyt, aki idejön vásárolni, mielőbb férjhez fogjuk adni. Élénken emlékszem a nagy murira, táncra, evés-ivásra, mely az ünnepély folytatását képezte, továbbá arra, hogy az orosi vámtól zeneszóval hozták az első tejes lányokat s asszonyokat az uj piacra. A jó elárusító sátrak, padok sokáig itt állottak, de idővel, sajnos, elpusztultak a piaccal együtt. \ Száz esztendő előrehaladásáról készül beszámolni a város; beszédes és szem lehető rajzok készülnek a város mérnöki hivatalában mindennek a fejlődés utján való előrehaladásáról, nagyobb arányokban való kifejlődéséről, csak a Hatzel-téri piac fejlődött visszafelé!! Van ugyan ma is piac itt, de,csalc »ócska píac«, hetenként kétszer, holott elődeink nem erre avatták fel. A jelenlegi piaci rendszabályok értelmében, mi «alvégesi»-ek, még csak egy"; dinnyét sem vehetünk itt, mert a rendőrnek szigorú parancsa van arra, hogy egyetlen szekérnek sem szabad itt megállani. A város lakosságának egy tekintélyes része látná örömmel a jelenlegi helyzet megváltozását s a közös érdek egy kérvény megírására késztetett bennünket. Ennek beadásától még eddiíg az tartott vissza engem és társaimat, hogy a váró*, vezetősége amúgy is tuí van halmozva mostanában munkával! a oerttennárium' megrendezése körül, igy nem kívánjuk dol gait még inkább szaporítani. Viszont más oldalról tekintve a dolgot, milyen szép emléke volna épen a 100 éves évfordulónak, ha a 30, vagy 36 évvef ezelőtt felavatott Hatzel-téri piacot ebből az alkalomból újra felelevenítené a Tek. Városi Tanács a Képviselőtestülettel egyetemben. Remélem, hogy kérvényünk meghallgatásra fog találni, amennyiben azonban a piac kérdés sürgős megoldást nem nyer. hetj mindnyájunk kérését tolmácsolom, amikor itt kérem a Tek. Tanács és Tek. , Képviselőtestületet, élén a Méli Kormányfőtanácsos polgármester úrral, szenteljenek egy kis figyelmet ennek a kérdésnek s egyelőre legalább függesszék fel azt a rendeletet, mely megtiltja, hogy egy liter tejet, vagy egyéb élelmiszert meg lehessen itt is venni. Még egyszer nagyon kérem az illetéke seket, hogy a leiro ttak felett egy kicsit gondolkozni és ha lehetséges, cselekedni ne terheltessenek, hisz a piac céljaira rendelkezésre áll a Tanonc Otthon előtti szép tér, ahoí senkit el nem gázol a szekér, sem autó eí nem üthet. Továbbá itt várjuk mi is, de különösen a beteges és ruhában szűkölködő lakosai' az alvégnek akiknek gondja eggyel szaporodik, ha arra gondolnak, hogy a közelgő télvíz idején a távoleső piacot kell járni, hiányos lábbeliben, ruházatban a mindennapi táplálékért, holott a régi jó világ jobban ruházkodó s jobban élő polgárainak még a piac is kényelmére szolgált. S az utókor hálájáról és megbecsüléséről tanuskodhatík az is, ha minél hasznosabbá és virágzóbbá igyekszik tenni azt a teret, melyet egykori jó polgármesterünk örök emíékíére, nevéről nevezett eí a város. Megköszönve a tek. Szerkesztő ur becses jóindulatát, az alvégi lakosok nevében, maradtam tisztelettel: Kaszás György — Az Ujságbolt Diáklakás Irodája megnyílott. A mait asztöndóöen egyarant nagy segítségére volt ugy a szülőknek, mint a tanulóknak az Ujságbolt azz&\, hogy az iskolaév megnyitása előtt diaklakás irodát állított föl. Est az irodát közkívánatra az idéu már most m°g kellett nyitni, mivel tlmagóvel érkeztek aa Ujsífgbolihoz bejelentések diáklakásokról épugy, mint érdekiődésok & vidéki szűők részéről, az Ujs^f/boit DiáRlakás Iroíája teljesen ingyen áll a közönség rendelkezésére és aidaek diákok részé e alkalmas kiadó szobája van, vagy a

vii diákokat teljes ellátásra elfogad, sürgősen je^ntse szí ba az Ujságboitban, hogy részére megfelelő diákot biztosíthassunk. A vidéki tanulók szüiei között is nagy éídaklődés nyilváoul msg az UjságboH D Aklakás Irodája iránt, ahol máris számtalan ktilöaíéle ci n áll a szülők rendelkezésére. SsseFdán Csütörtökön P éntelsen áss Apollóban Előadások; Vi8 és 9 órakor. COMMÜÜ VfílDT EGY Lécekbe markoló szerelmi regény CHARLIE CHAPLIN — C&íktörtölsön Előadások: V48 és 9 órakor.