Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-03 / 177. szám

1924. augusztus 3. amennyit foglalkoznak, nem szükséges, ha meggondoljuk azt, hogy 450 tanuló közül egy intézetben alig 25—30 tanuló mondható az athlétikára hajlamosnak. Ezek a hajlamosok éppen eleget trenírozhatnak saját sportklubjukban. S ha mégis talán lappangó tehetségek találnának elnyomatást abban, ha az iskolában keveset dolgozhatnak egyirányú munkájukban — noha egy athlétát a szenvedélyétől eltiltani lehetetlenség — még mindég nem olyan nagy kár, mintha 25 fiu kedvéért egy egész jövő nemzedék, ki nem született athlétikára, hanem arra, hogy erős polgára, szívós munkása és katonája legyen ennek az agyongyötört hazának, ez a nagy tömeg hanyagoltatík el a testi képzésében, tornájában, akkor nem hiszem, hogy valaki is velem ellentétes véleményen legyen, vagy hibát és mulasztást találna a középiskolások harmónikus, szabadtéri és eredményes nevelésében. Ezzel mintegy homlokegyenest ellenkező pár sor következik Vadas Iván levelében, mit érdemes szórói-szóra recitálni: „Pedig olyan jószeliemü, tehetséges és fegyelmezett ifjúságot találtam Nyíregyházán, hogy a pesti léha erkölcsök után lelkileg szinte felüdültem... írja levelében Vadas. S most azt kérdem, hogy ha ez az ifjúság középiskolás ifjúság volt, vájjon nem a nevelés, nem a tanárok, nevelők és testnevelők munkájának, fáradtságának ered ményét hirdetik-e fegyelmezettségükkel ? Hiszen éppen ilyen ifjúságra, ilyen jövő nemzedékre van most éppen szükségünk s nem léha pesti fiatalságra. Még mindég téli álmunkat alusszuk. Észre kellene azt is venni, hogy a magyarországi sportegyletek nagy részében csak 11 ember dolgozik s a nagy tömeg csak élvezi a tizenegyek játékát, 2 — 3 athléta izzad s a tömeg satnyul, mert nincs is alkalma testének harmónikus edzésére. Footballozni nem tud, athlétikára nem született s igy nem képes semmire. Nagyobb baj azonban, hogy Vadas Iván nem vette észre azt, hogy Nyíregyházának öt fiuközépiskolája közül csak egynek van tornaterme s azt, hogy még a tornateremből is osztálytermet kellett alakitani, vagy azt, hogy nincs már Nyíregyházán ember, aki kinyissa erszényét, hogy régi nagymultu főgimnáziumunk tornacsarnokát az összedüléstől megmentse. Az ideális sporttelepnek kiszemelt játszótér csak maradjon játéktér; ott fejlődik az ifjúság teste a játékokban erőssé és szívóssá, nagy tömegben, friss levegőn. Soha ne induljunk a kevesek panasza után, kik még többre vágynak, hanem nézzük a végső célt a nagy általánosságban, ami nem egyéb, mint nemzetnevelés, s aminek érdekében Nyíregyházán az illetékes tényezők ma és mindég ember.elelti munkát végeznek. Radványi Ottó, fg. tanár. BESSENYEI. Fülöp Károlynak. Tornácon állt s a pusztaságra nézett: keletre szállt az elzengett vihar. Szökött felhőit hívta már a fészek, a sziklából rakott öreg Bihar. Nyugat felé, piros látóhatáron jelenés támadt, lenge délibáb (nagyon távolról, túl a délibábon marsot fújtak a testőr-trombiták) : Egy park a vágyak tündér-városából, gáláns ünnep, bizalmas öbfü páholy s egy gárda-bál, meleg hullámra ringó: esték, amikor költő volt s király — Künn megszólalt a mélabús tilinkó s lassan beballagott az esti nyáj. Áprily Lajos {Erdély.) Ipswa HETI KRÓNIKA Augusztus elsejétől Uj szorzuszám járja Tisztviselők egy nagy része Ennek kárát látja. Juliusi fizetését Csak most utalták ki, — Hogy micsoda szorzószámmal, Tessék kitalálni! Hihetetlen, de tény, hogy a Juliusi ráta Az vj szorzószám alapján Lett most kigubázva. Ugy éreztük magunkat, mint Akit fejbe vágtak, Arany koronánkint hatszáz Papirt elcsipáztak! Nem kutatjuk, ki a hibás, Lelke legyen rajta, — Ott a lakbér, bus fejünket Majd megvigasztalja. És itt kisült, hogy Kisvárdán Annyi lakbért adnak, — Mint amennyit Bujon, Gráván És Oroson kapnak. Most tudti'Je meg, hogy Nagykálló Nagyobb fészek máma, Mint Nyírbátor, Mátészalka, Vagy akár Kisvárda. Mert mig Kallót az ö'ödik Lakbérbe sorozták, — Addig Bttort, Szálkát, Várdát L,efalusitották. Csak az eső vigasztal még, Bár ez is elkésett, Mert nemcsak a fizetés, a Termés is leégett Mindamellett mégis lehet Nyugodtan aludni, — Tisztviselő ne busulj, lesz Tök, tengeri, krumpli. Testnevelő tanfolyamot Már berekesztették, A szabolcsi tanítókat Szélnek eresztették. Ép jókor, mert mig a gyepen Volt a sok levente, — Zsebüket a lapos guta Egyre kerülgette. BONTA. Színházi kaca

gó esték 11 rablólovag Vidám Játék az aranykedélyü vaskorszakból 5 fejezetben. Pőszereplők: Laine Haid és Reinhold Schünzel. Móricnak szemölcse van Burleszk 1 felvonásban. Az esküszegő hálája Burleszk 1 felvonásban. Estélyi ruha kötelező Fatty-burleszk 1 felvonásban. Pénteken és szombaton 7 és fél 10 órakor, vasárnap 5, 7 és fél 10 órakor a Városi Szinház Mozgóban. játék az aranykedélyü vaskorszakbői 5 fejezetben, Móricnak szemölcse van... 1 felv' burleszk, Az esküszegö hálája, 1 felv. burleszk és Az estélyi ruha kötelező! Fatty burleszk (5, 7, fél 10 órakor.) Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—1 óráig. Városi gőzfürdő: zárva. Strandfürdő: nyitva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 tói este 7-ig. Szombat estétől vasárnap reggelig a dr. Szopkó és Török gyógyszertárak, vasárnap déltől hétfő reggelig pedig a Lánvi-Qonda ós Farkas gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálátot. A Nyelve és a Bőrösök SE labdarugó mérkőzése a bujtosi sporttelepen (5 órakor.) Postások SE ós Nykise bemutató labdarugó mérkőzése a Bathlen utcai sporttelepen (fél 4 órakor.) Utána nemzetközi boxnérkőzés Rózsa Jenő vendégszereplésével (5 órakor.( Augusztus 4. Hétfő. R kath. Donionkos. G. kath. Ef. 7. ifjú vt. Prot. Domonkos. Diadal Mozgó: Mint vasárnap. (7, 9 órakor,) Városi Szinház Mozgó: Lengyelvér I. és II. rósz, mindkét rósz egyszerre Petrovich Szvetiszláv személyes bucsufalléptével (7, fél 10 órakor) Apolló Mozgó: Mint vasárnap, (fél 8, fél 10 órakor.) Vármegyei Jósa Muzeum: zárva Városi gőzfürdő: zá.va. Strandfürdő-, nyitva. Sóstógyógyfürdő : nyitva reggel 6 tói este 7 ig. Hótfón a Lányi—Gonda és Farkas gyógyszertárák tartanak ügyeleti szolgálatot. & <i> ftf <3? <5 <5 g g <1 HÍREK. KIS NAPTÁR: Augusztus 3. Vasárnap. R. kath, E. 8 István. G. kath. B 8. Izsák szarz. Prot. E. 7. Hern). Apolló Mozgó: Utazás a Marsba, fantasztikus filmregény 6 felvonásban. Az akasztófavirág Chaplin-burleszk (fél 4, fél 6 fél 8, fel 10 órakor) Diadal Mozgó: Maciste a 28-as, kalandoros vígjáték 5 felvonásban, »0," mini kisgazda, burleszk és A költő és a sorsharag, amerikai slágerburleszk Haro'.d L'oyd főszereplésévé! (3, 5 7 és 9 órabor) Városi Szinház Mozgó: A rablólovag, vidám A SZTRÁJK jogosságáról vagy jogosulatlanságáról köteteket irtak eddig össze szociológusok, jogtudósok, publicisták. Higgadt megfontolás, humanisztikus elvek, de legfőképpen a munkásság létért való küzdelmének józan méltánylása azt diktálják, hogy a sztrájk, mint „ultima ratio", bizonyos esetekben, mint a munkaerő kiuzsorázása ellen egyedül alkalmazható eszköz, feltétlenül jogos. Erre az álláspontra helyezkedtek a müveit jogállamok büntető kódexei s ez az elv van lefektetve a magyar törvényekben is. De vájjon jogosultnak mondható-e a sztrájk akkor, amikor a munkásságnak csak igen kis töredéke hagyja abba a munkát a dolgozni akaró, józan többséggel szemben ? Vájjon van-e erköícsi alapja annak a sztrájknak, amely egy gazdasági állapot lázas betegségéből lábbadozó nemzet dolgozói között egyszerre, indokolatlan privilégiumképpen, aránytalanul magas, talán meg sem érdemelt, de a társadalom többi osztályai által meg sem fizethető bért követel a sarokbaszoritott munkaadótól, vállalkozótól ? Nem mi mondunk ezekre a könnyelmű sztrájkokra lesújtó ítéletet, hanem maguk a józanul gondolkodó, becsületesen érző munkások, akik belátva a mai rettenetes gazdasági helyzet siralmasságát, amelyet nemcsak ők éreznek, hanem munkaadó vállalkozójuk is, inkább dolgoznak egy szebb jövendő reményében soványabb bérért, mintsem munkátlanságukkal megakasszák a már már meginduló gazdasági vérkeringést s ezzel dőre okozói legyenek ugy a saját, mint az egész magyar társadalom összeomlásának. A szervezett munkásban jobban ki van fejlődve az osztályöntudat, mint más társadalmi rétegben, éppen ezért több érzékének kell lennie az állami közület iránt is. Józan, értelmes munkás tehát nem sztrájkol derüre-borura, csak akkor, amikor igazán egzisztenciája forog kockán, mert attól is tarthat, hogy a munkaadó, megunva az örökös herce-hurcát és a sztrájkkal járó anyagi károsodásait, az „aki birja, marja" álláspontjára helyezkedve, passzív rezisztenciába fog. Ez esetben psdig az a munkás is elesik a kenyerétől aki becsületesen dolgozni akart, sőt elsősorban ezeket sújtja a munkanélküliség, mert akárhogy is álljon a dolog, a vállalkozó legtöbb esetben jobban birja szusszal, mint a munkás s az is tény, hogy az ilyen gazdasági válságnak rendesen a munkásság ártatlan része issza meg a levét. Jön! Magyarország boxbajnokainak mérkőzései! — NyKISE pálya. .Jön!