Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-29 / 197. szám

2 ^ÍEKIŰÉK 19M. augusztus 29 Az erdélyi magyarság uj útja. Megmozdul az alvó Magyar Párt. — A hatvankilenc éves Barabás Béla fiatalos erővel megy a küzdőtérre. Arad, augusztus 27. Alkalmi tudósítónktól. Öt esztendeje mult már az impérium átvételének, idestova öt esztendős fordulójához ér Trianon is. Mo3t már ismét komoly nemzetgazdászoké, politikusoké, irőké, tudósoké és filozófusoké a nagy terrénum: kutatni, keresni megállapítani, milyen a sorsa, az elete, panasza és fájdalma a trianoni békeszerződés következtében uj impérium alá került magyarságnak. Csehszlovákiában fejlett magyar kisebbségi politika van. Egy pár régi magyar politikus mellett egész serag uj név került felszínre és ezek mind mind harcolnak, küzdenek, dolgoznak a magyar kisebbség jogaiért. A prágai parlamentben szépszámú magyar képviselő és sz

enátor ül é3 a hatalmas kisebbségi nekilendülésnek meg lelt az a nagyszerű eredménye, sikerült elérniök, hogy Prágában nem határoznak mir a magyarságról a magyarság megkérdezése nélkül. Jugoszláviában az elnyomó Pasicskormány alatt még a szerb ellenzéknek is hallgatnia kellett, tehát az ottani Magyar Part sem juthatott szóhoz Most a progresdzir gondolkozású Davidovics-kora)ány igyekszik behegeszteni a nagy és fájó sebeket, szóhoz jut a magyarság is és a küzdő tömegek élére áll a magyarság akaratának kifejezője a Magyar Párt. De hol van az erdélyi Magyar Párt? Miért nem hallat magáról? Ezt a kérdést vetik most fel Erdélyben. Az ősz Barabás Béla felel a nehéz kérdésekre. A nehéz kérdésekre feleletet vártunk és elmentünk Barabás Bélához. Az ő erős egyénisége, nagy múltja, széles politikai tudása és fanatikus fajszerelete maga a nagy Bizalom. Hallgatja a panaszt, a zokszót, majd megszólal az ö szokott érces hangján: — Igaza van. Nagyon is közömbösek lettünk magunk iránt. Lássa, a kormány engedélyezi az itt élő magyarság politikai megmozdulását. Nem térhet ki ez elöl, mert Trianon, Gyulafehérvár, meg az alkotmány ellen nem tehet semmit. És mégis olyan nagyon elárvultunk. A számunk elég nagy, de ha cselekvésre kerül a sor, mégis olyan kevesen vagyunk. Hol van a magyar áldozatkészség, a magyar nekibuzdulás ? Most nem politikai frázisokról, közjogi históriai évszámok harcáról van szó, most a létünk, s sorsunk, a fennmaradásunk a fontos kérdés. Ezért kell megindulnia az alkotmányos harcnak, ennek érdekében kell összefogni mindenkinek, aki magyarnak mondja és érzi magát Hirtelen tűzbe jön, arca kipirosodik, mint hajdanában, régen a nagy harcok idején. Szinte fanatikus meggyőződéssel mondja : — Hatvankilenc éves vagyok, de még most is fiatalos erővel megyek a harcba, ha fajomról, a magyarságról van szó. Belátom, hogy a mai helyzet nem maradhat igy és n&m is marad igy Megmozdulunk és megmozdul az aradi Magyar Párt is. Az ősszel kezdődik az uj haziba szakadt erdélyi magyarság talpraállitásának kemény munkája. — És hogyan történik mindez méttóságos uram? — Részletekről még nem akarok beszélni bár nekem és a Magyar Pártnak nincsenek titkaink. Akarunk tenni valamit és sok segítőtársra ven szükségünk. Mindenekelőtt felállítunk egy jogvédő irodát, ahol képzett jogászok ingyenes jogi tanáccsal é3 felvilágosítással látják tíl az idafordulókat. A közigazgatás és bürokrácia labirintusábsn bizony sokszor eltéved az állam nyelvét még nem tudó magyar. Ezeken akarunk segíteni. Az állampolgársági eljárások során végre tisztázódott állampolgárságunk is Egyenlő jogú állampo'gárok vagyunk és megköveteljük mindenki részére az egyenlő elbánást is. Ki akarunk adni egy heti lapot is, amely a M'gyar Pártnak hivatalos organuma lenne. Igénybe akarjak vanni a magyar áldozalkészséget és ez elől nem lőhet kitérés. Balaavatkozunk az iskolaügyekbe, b9le akarunk szólni a magyar iskolák sorsába és intézésébe. És felkaroljuk a színészetet: a magyar szó, a magyar dal ne hallgasson el, ragaszkodunk ősi kultúránkhoz. Tiszteijak a másét, de szeretni akarjuk a magunkét is. Harco'unk ós mindent megmozgatunk a magyar könyvek szabad behozataláért, mert miként Liebknecht mondja: „A hatalom, tudás, a tudás hatalom'' Fejleszteni akarjuk a magyar kulturát, felolvasások, összejövetelek, megbeszélések lesznek. Kiktől várunk segítséget. — Hogy kiktől várunk segítséget ? Elsősorban csak saját magunktól. A kormány engedélyezi működésünket, de tovább nem törődik velünk Míndsoki, aki magyar és aki szereti faját, jöjjön közénk. A magyar sajtótól várunk nagy segítséget és a magyar nőktől, meg az értelmiségtől. Ha még egyszer látnám a magyar reneszáncot, elmondhatnám nem éltem hiába. Csak azt szeretném, bogy az itteni magyarság is ugy iörődjék a maga sorsával, mint ahogy a szomszédos Csehszlovákiában, ahol pedig sokkal kisebb a számuk. Az utóbbi szavakat állva mondja el. Hatalmas alakja kiegyenesedik, kemény, bizó szava kihallatszik az utcára is. Magam előtt látom a régi idők kemény és törhetetlen akarásu bálványdöntő Barabás Béláját. Ahogy nézem magas homlokát, kemény koponyáját, robusztus alakját és ahogy főiembe hangzanak a fanatikus szavak, ugy érzem, hogy hinnünk kell a nagy magyar megmozdulásban . - . Tűzifát Porosz és magyar fezénél ofcsó áron kedvező fizetési feltételek mellett Szállít ariiEi Jolot Nyíregyháza, Széchenyi«fér 9. Telefon: 19. 799-10 — Képeslapok a jubileumra és a kiállításra- Elkészültek a kedvesen egyszerű és igen csínos kiállítású képeslapok a kiállításra. A képeslapok csínos kíállilásuknái és olcsóságuknál fogva 'bizonyára közkedveltségnek fognak örvndenf. A kiállítási iroda viszontelárusjitóknJak már, most is rendelkezésiére áll (Városháza I. em. 18.) v Vidékiek sétát tesznek a kiállítás előtti Nyíregyházán. Nyíregyháza,, augusztus 27. Demecserből kaptuk a

z ajábbi levelet. Tekintetes Szerkesztőség!! Nálunk most sok esö esett, se a tagba, se a szőlőbe nem mehettem ki, elővettem tehát a Nyírvidéket és olvasgatni kezdtem. Feltűnt, hogy mennyit írnak arról a cenlennáriumról. Odaszólok feleségemnek, hogy most ráérős időnk van, nem volna-e kedve megnézni az előkészületeket. Mennénk be vármegyénk székvárosába. Tekintsünk kiss,é körül, 'mi készül ott arra a nevezetes em lé künnepségr e. Persze, hogy, kedve volt bejönni és igy is történt!! Tapasztalataimat megírom szerkesztő urnák, háthía a több szem többet lát elvénél fogva hasznos lesz. Megérkezésünk alkalmával örömmel láttam, hogy a pályaházat alaposan rendbehozták, sőt most ís dolgoznak rajta, de annál elszomorítóbb volt a népkert sorsát látnom!! Bizony a rombolás vandáf idejének a nyomait nem tüntették el, sőt ma ís a Csáky szalmája az egész gyönyörű liget, mely tele volt üdezöld gyeppel, dalos madárral, pihenőkkel. — Most!! Áta-botában átszelt utak telve piszokkal, szennyel, mindenfelé heverő emberek, kik olt étkeznek, alszanak. No ez cseppet sem vallott arra, hogy. ünnepies előkészületek folynak. — Már a Széchenyi ut kifogástalan tisztasága nagy megelégedéssel töltötte el lelkemet. A jövő zenéjeként üdvözöltem azt a tengermennyiségü téglát, amely a létesítendő pénzügyi palota részére van kiszállítva. A Kossuth-tér a katholikus templommal, az újonnan rendbeszedett városházával egész fővárosi benyomást keltett. — Megállapítottam, hogy a színházat, görög katholikus, ág. ev. templomot vármegyházát nagyon szépen restaurálták. Láttam, a református templom is uj mezbe öltözik. Hát az uj zsidó imaház a Kis-téren mikor lesz k

Asz? Bizony a Korona kívülről nem igazolja, azt ,amit belsőleg rejteget. Tervezett utunk a rokonok látogatásán kívül a külső perifériákra js kiterjedt. Itt azonban nem sok változást láttunk. — Tapasztaltuk, hogy a gyalogjárók általában biciklizésre valók. Kár volt azt a bicikli nyilvántartást beszüntetni. Ha meg volnának számozva a biciklisták, könyr nyen ráfizetnének a merészségre. Igazán sajnáltam a rendőrség íétszámapasztását, mért bizony a közönséget a rendire nevelni kefíene és ez a rendőrség elsőrendű feladata. A jóneveltség hiánya látszik a köztereken is!! A Bessjenyei tér most gyönyörű és el lesz zárva a neveletlenektől. A többi nyilvános tér Dessewffy, Károlyi-tér is az ebek harmincadján van — labdarugó utcai ifjúság tartja megszállva, no meg a szomszédok csirkéi, tyúkjai sőt báránya is ott levegőznek és legelnek raj. tok. — Hazafelé tartva a legrövidebb úton akartunk kijutni az állomásra. Útirány Kiss Ernő utca. Jól is ment az Érig, de ott van a parton az utolsó villamos mécses — az Árpád utcai gázlóban otí ragadt a cipőink. Én meg nekiiramodtam a lámpaoszlopnak. Az állomáson ís a városról esett szó. Megkérdeztem, hogy lehet a városi fürdő szénhiány miatt zárva, hiszen most nincs szénhián}

7!! Felvilágosítottak, hogy az a kifüggesztett tábla csak Pénteken Szombaton Vasárnap Két és fél órás előadás Utazás a föld körül (18 nap alatt) Werne Gyula világhirü regénye nyomán 2 részben, 20 felvonásban. A Városi Színház Mo?qóban Két és fél óras előadás