Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-28 / 196. szám

j&imwiK Í9t4 augusztus 28 it iismxgaaaawHWimra; IHHIIHIM—gMwagwuMMHiiiu»»i»iiHH»iiiii nanmMWiunwm wwwMwmiFfwitiimMroeuMBBa*­Ifjúság és diákpolítika. A harmadik nemzetközi diákkongresszusról. Irta: Dr. Mikecz Ödön. II, A kulturális kérdésekkel foglalkozó bi­zottság, smeiynek e sorok írója vezetője volt, a legvehemensebb ssócsaták szintedévé vált Már a tanácskoíások elején a román, cseh és lengyel delegációk hstarozati javasla­tot nyújtottak be, amelyben azt ksvántáS, hogy a kongresszus jelentse ki, hogy az egyes nem­zeti diákszövetségek között tört-Snö kulturális együttműködést keresztény szellőmben, vsgy pacifista szellemben kiv.nja ápolni. Ennek a határozatnak az elfogadisi esetén a kialaku i&ndó nemzetközi szervezet keresztény vagy pacifista jelleget, mindkét esetben tehát pArti­cutáris jelleget vatt volaa fel, s a C. I. E. joggal hivatkozhatott volna arra, hogy ő az egyedüli nemzetközi diákszervezet, amaly cél­jaib-n s felépítésében neon particuláris, hanam ?miversális, mert még i yen megkülömböztetést Bem -tesz. A kongresszuson képviselje voltak a írí ­nsi, indiai, japán diákok és a zsidi diákok vi­lágszövetsége, — olyan diák tömegek;, amelye­ket a C. I. E. delegátusai által javasolt hatá­rozat kizárt vo'na a jövőbeli muakáből. A pa cifista jelleg felvétele ssm volt egyáltalában célunk, s ezért a német, angol, magyar, görög es amerikai delegáció ne^öbín javas^toi tet tünk, amelyben a szövetség működésének cél­ját akként határoatuk meg, hogy az ápolja a nemzeti diákszervezetek köaötti jöbarátságot és segíteni kiván minden szükségen, mely akár gezdasági. akár kulturális téren felmerül. E javaeMot * bizottság majd később a kon­grasszu3 hatalmas szótöbbséggel elfogadta s ezzel eldöntetett miodin tekintetben nekünk ksdvsző módoa a diákok nemzetközi szervez­kedéstaak kérdésa. A kongresszus kimondta, higy foglatkosai kíván diákcserékkel, tanárcjeréskel, a n^mset­köd diáksajtó, az intellektuális osztály problé­máira voaitkoző irodalom kiadásának kérdésé­vel. az egyetemi hallgatóság kü í !öldi tanköny­vekkel éa tanszerekkel való ellátásának kérdé­sével, azővil mindazokkal a kteiásakkeí, ame­lyeket a nemzeti diákszervezetek egymagukban megoldani képtelenek. Az uj szervezet nem kí­ván migának monopóliumot s a muaka ered­ményére bizza, hogy a nemzeti diákszervezetek mely szervez it keretében kívánnak eihalyaz­kedai. Mi, magyarok, akiksek e szervazet ki­épitésébaa jelentős részüak volt. n a»ik eddig is aanyi eraáméiyét lát u 1-: az E. S. R. mükö­désénak, nem kőtságjs, hogy hol fogunk elhe­lyezkedni. Ebben a szövetségben ;móduik volt mindig f tlemelai szamnkat s u &y találtuk, hogy azt mindig msghallgatj^k. Mo3t, hogy Európa határain túllép re az egész régi és uj világ 03 a nmsse Kalat min den diákságát, — csaknem két millió egyetemi hallgatót magában foglaló munkaközösség van kialakulóban, ugy hisszük, hogy ez a tény ne­künk is nagy perspektívákat nyújt, mert mó­dunk lesz ezeknek a messze országoknak fiai előtt is miat egyenrangú felüknek hirdetni a magyar gondolatnak 3 kultunáaak jogait 3 tisz­tesség -s fegyverekkel harcolni a magyarság igaza er v, A nyiregyhází élelmiszerpiacot kettéosztják. Nyíregyháza, augusztus 27. A Nyír­vidék tudósi tójától. A Nyír vidék helyt adott hasábjain a város lakosságának kívánságát tolmá­csoló cikkeknek, amelyek a Hatzel-téren elhelyezendő élelmiszer-piac Iétesités,e, helyesebben az ott valaha virágzó ilyne­mű piac visszaállitás.a mellett foglaltak állást. Előbb Kaszás György, aztán Pa­llicz Pál, majd Barla Sándor tettek szó­vá okosan megindokolt cikkekben a Hatzel-tér környékén lakók kérelmét és örömmel adunk hirt róia ? hogy a városi tanács és a szakosztályok a lakosság szó­szólóinak kívánságát teljesítő határozat­hozatalra terjesztenek javaslatot a kép­iviselőtestület elé. A szakosztályok elfogadták a Városi tanácsnak azt a javaslatát, hogy a vá­4 rosban eddig egy hlelyen lévő élelmiszer­piacot osszák ketté. Az élelmiszer piac egyik fele az eddigi központi helyen, a má­sik fele pedig a llatze[-iéren helyeztes­sék el. A Hatzeptérről az ott lebonyolí­tott ócskapiacot a Szegény ház-térre he­lyezzék ki. A hivatásos kofák számokat kapnak. A városi tanács meg fogja jelöl­ni, hogy hányas számú kofa árul a Kos­suth-téren, illetve a Zöldség téren ós há­nyas számú a Hatzel-téren. A kofák tehát nem válogathatnak elárusitási hely te­kintetében. Más az elbánás azonban a ta­nyai gazdákkal és azok elárusítóival. — Ök tetszés szerinty árusíthatnak bárhol. A városnak ezt a határozatát nagy örömmel fogadják azok a lakósok, akik­nek a messze városyégről kellett a Kos­suth-térre felgyalogoliiiok. A kettős piac fokozni fogja a forgalmat, a vásárlók ked­vét Eddig sokan Csak r ázért sem mentek fei ia piacra, mert az messze van. Kisebb háztartásokban még a me­nüt is irányit,ja a piac közeli vagy. távoli volta. De nagyon üdvös a város elhatá­rozása a higiénia szempontjából is. — Az ócskapiac már tűrhetetlen volt az utóbbi időben a város befsejébn. Kétség­telen, hogy a képviselőtestület a legna­gyobb örömmel fogja megszavazni a piac rendezésére vonatkozó javaslatokat, ame­lyek igen helyesen, éppen a cenie'nná­rium idején adnak ujabb lökést a város fejlődésének. Magának a városnak és a kincstárnak is érdeke a piac ketté osztása, mert a forgalmiadó lerovásának ellenőr­zését is megnehezítette eddig az egy hely­re koncentrált piac zsúfoltsága. Mint érdekességet említjük itt meg, hogy a Hatzel-téri piac felújításra vonat­kozó hírlapi felszólalásokra Hrabovszky Samu berceh felügyelő rajza adott bi­zonyos mértékben impulzust. Ez a rajz ] ugyanis a Hatzel-téri piac 'első megnyi- í tása alkalmával készült róla, a { Nyirvidék a kiállítással kapcsolatban | említést tett s erre rövidesen megindultak í a Hatzel-téri piacot propagáló cikkek. — j A rajz egyébként a kiállításon látható | lesz . | I legjobb és ImiM lézíHiunia­anyayok legjutányosabban kapliatők a Kézimunka és Fonalházban. Diadal Mozi Újra szabályozzák a fanoncoktatást. Öt osztálya lesz a tanonciskolának. Az analfabéták részére előkészítő osztályt szerveznek. — Közel husz a tantárgyak száma A kultuszminisztériumból moslt érke­zett meg az 1922. évi XII. t. c. alapján ki­adott iparos tanonciskoii szervezeti sza­bályzat. A szervezet azonnal életbe lép s az 1925 26. tanév végéig az összes ta. nonciskolákat át kell szervezni. Leglénye­gesebb rendelkezései a következők: Egy-egy község tanoncainak száma szerint a tanoncoktatási intézmények há­romfélék: a) tanonciskolák, oly helyeken, ahol a tanoncok száma 40-nél löbb,; b) tanonctanfolyamok és c) a népoktatási in­tézetekéi kapcsolatos továbbképző iskolák. Az oktatás irányát tekintve az ipa­rostanonciskolák három tanterv szerint rendezhetők be éspedig mint: a) általános iparostanonciskolák, b) általános ípiarostaj. nonciskolák szakoktatással és c) szakirá­nyú iparostanonciskolák. Az iparostanonciskoláknak 5 osztá­lyuk van. Az oly tanulók részére, kiknek csekély iskolai előképzettségük v an, ille­tőleg az olvasás írás,, számadás elemeiben való járatlanságuk folytán megejtett fel­vételi vizsgálaton sem nyújtanak re­ményt arra, hogy az I. osztály tananyagá­nak elsajitátásával akár csak idővel is lé­pést tudnak tartani, külön előkészítő osz. tályt kell nyitni s utána végzik az I. II. és III. osztályt Ha a III. osztályt legalább 16 oly tanuló végezte, akiknek tanszerződése még nem járt le, de legalább egy fél évig tart, ezek részére külön továbbképző IV. osztályt kell felállítani, ezien létszámba azon tanoncok ís bes zárni tan dók, akiknek a polgári vagy középiskola IV. osztályá­nál nagyobb iskolai képzettségük van. A közép- vagy polgári iskola III., IV. osztályát végzetteket a tanonciskola II., a. közép- vagy polgári iskola V., VI. osztá­lyát végzetteket a tanonciskola III. osz­tályába kell besorozni . Az iparostanonciskolák tantárgyai a következők: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és üzleti levelezés, földrajz, törté­nelem, számtan, mértan, természettan, vegytan, polgári és közgazdasági ismere­tek, ipari könyvvitel és költségvetéstan, szabadkézi és mértani rajz, alkalmazott szabadkézi és mértani rajz, (iparágak sze­rint) szakrajz és szerkezettan, technoló­gia . í A munkaadó a tanoncot az iskolai be­íratásokra megállapított időben beíratni és a tani-tás megkezdésétől az iskolába : járatni köteles. A tanév kezdete után íel­I fogadott tanoncot a munkaadó a tanonc | tényleges alkalmazásba vételének napjá­| tói számított 3 napon belül beíratni és i a negyedik naptól kezdve a tanoncot a í próbaidő tartama alatt is iskolába já­5 ratni köteles. A tanonciskolái mulasztásoklat tekin­í tet nélkül arra, hogy a kellő időben be lett-e írva vagy sem, meg kell torolni. A tanonc a tanonciskolát korára való i tekintet nélkül a tanviszony egész tarta­| ma alatt pontosan köteles látogatni. Senkit azon a cimen, hogy tanév köz­' ben lett tanonccá, az iskola látogatása | alól fölmenteni nem lehet, f A tanoncok tankönyveiről és tansze­reiről a munkaadó köteges gondoskodni. Az iskolaszerek egyöntetű és jutányo­I sabb beszerezhetése céljából a tanonco­í kat az iskola láthatja el a tanév folyamán 1 KBQHSIík ismii MjOKitiOűimAiiaíiaibticfii '.ctxísamf,­Kei staoarfifm szerdán 719 órakor - Dráma 5 felvonásban. Fős zer eplő: PUTTY LYA. f Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: THORA TEJE. i csütörtökön 7, és 3 órakori A Hatzel-téren élelmiszerpiac lesz;. — Az ócska piacot a Szegényház­térre helyezik el. — M eíjszámoxzák a kofákat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom