Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-27 / 195. szám

1914. augusztus 27, jfiÜLIÜÍJÜQÉg: trnm 3 kölcsönforgalom; de a kérdés alapos ismerői nagyon jól tudták, hogy ez semmi számbavehető változást nem fog előidézni. A baj valód ioka az, hogy megfelelő pénz nem áll rendelkezésre sem külföldről származó, sem belföldi tőke. Békében a jelzálog kölcsönök legbővebb forrása volt a külföldi tőke, amely a biztos záloglevelek és kölcsönök ellenében mindig szivesen állott rendelkezésére a hazai kölcsön keresletnek. Most egyrészt külföldön egész Európában sincs ilyen célra felesleges pénz, az a kevés pedig, ami mégis akad, nem jön mihozzánk, mert a külföldi tőke velünk szemben még bizalmatlan. Mi a külföld szemében egyelőre pénzügyi szempontból olyanok vagyunk, mint a gyógykezelés ajatt álló beteg .Azonkívül azt is nagyon jól tudja a külföld, hogy minden! békeokmány ellenére pofifikai helyzetünk is lényegében ideiglenes, mert Magyarország gazdaságilag igy végleg fenn nem maradhat. Hogy a külföldnek ezen több forrásból táplárkozó bizalmatlansága velünk szemben tényleg meg van annak világos bizonyítéka az, hogy igen sok ajánlatunk van, amely folyósítana kölcsönt Magyarországra, de csak bécsji bankkgaraneia mellett. Ezt pedig szintén nem tudunk kapni. — Ez a helyzet a külföldi tőke tekintetében, amelyre tehát nem számithatunk mindaddig, mig gazdasági helyzetünk nemzetközi viszonylatban is szilárdnak nem tekinthető . — Belföldön ugyancsak nincs számbavehető felesleges tőke. — Nincs pedig azért ,mert a háború alatt és az azt követő időkben úgyszólván friindmáig, tehát tiz éven keresztül produktív gazdasági munkát ne® végeztünk, pénzforrásaink teljesen kiapadtak, ezzel szmben uj forrásokat megnyitni, vagy az elveszettekket pótolni mindeddig nem tudtuk. Ami aránylag kevés pénz van a belföldön az hosszú lejáratú jelzálogkölcsönökkel nem köti le magát. Egyrészt azért nem, mert a pénz rövid időre sokkal nagyobb hozadékot biztosító vállalkozásokban könnyen értékesíthető a jelenlegi pénzhiányban, mint amennyit a jelzálogkölcsönök jövedelmeznének. Másrészt azért, mert mindenki nagyon jól tudja, hogy minden főleg az értékpapírok erősen fe vannak értékelve és előbb utóbb el kell jönni

e annak az időnek, amikor a yísszaértékelés megindul és akkor a tőke majd nagy árfolyam nyereségeket érhet el akár ugy, hogy az értékek összevásárlásánál ,aktiv részt vesz, akár ugy, hogy ilyen célokra busás jövedelem ellenében átengedi magát. Ezen eljövendő alkalmakra a tőke készen tartja magát és ezért nem bocsátkozik a hosszú lejáratú és jövedelmezőség tekintetében még kiszámíthatatlan, mert sok minden kkörülménytől függő jelzálogos kölcsönügyletekbe. — A belföldi tőkére tehát a jelzálogkölcsönök tekintetében nem számithatunk mindaddig, amig az értékelést illetően nyugvópontra nem jutunk, vagyis amig vissza nem kapja reális értékét. — Ezek az okai röviden annak, hogy egyáltalában semmi, vag3

r csak igen minimális jelzálogkölcsön forgalom bonyoilodik le még ma is, és hogy ez marad a helyzet mindaddig, mig a fentiekben részletezett változások mint szükségképeni előfeltételek, be nem következnek. 110-11 anyajuhot keresek feles taitásra. Crnn az Ujságboltbari. 803-3 Bencs Kálmán polgármester Párádon hivta meg Bethlen István grófot a centennáriumi ünnepségekre A miniszterelnök feleségével jön Nyíregyházára. Nyíregyháza, auguszlus 27. A Nyirvidék tudósítójától. Vasárnap reggel dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, Szohor Pál városi főjegyző, Kardos István kulturtanácsos Parádra utaztak az ott idő}, ző gróf Bethlen István miniszterinökhöz, hogy Nyiregyháza város nevében meghívják a szeptemberi jubileumi ünnepségek!- 1 re. — A polgármester és kísérete a délelőtti órákban érkezett Parádra, ahol Bethlen gróf az ősi kastélyban lakik. A küldöttség bejelentését a minis ztereI

L nök azzal az üzenettel vette, hogy ebéd után közvetlenül fogadja a nviregyháziakat. A fogadás a miniszterelnök szobájában történt, ahol Bethlen István gróf előtt dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná- . háza város meghívását a centennáriumi ünnepségekre. A miniszterelnököt kelvinesen lepte meg Nyiregyháza közönségének figyelmessége, amellyel a meghívás történt. Kijelentette, hogy, a centennáriumi ünnepségek egyik napján feleségével együtt Nyíregyházára jön. s megtekinti a kiállítást. Majd érdeklőr dött a centennárium részletei iránt és elismeréssel állapította meg, hogy Nyíregyháza város lakossága a legelsők sorában van azok között, akik jóval a negyvennyolcas idők, a jobbágyság feiszabadi. tása előtt magukerejéből megváltották birtokaikat. A szabadságra, önállóságra való (törekvés s a válts,ág saját erejéből történt kivívása — mondotta a miniszterelnök — dicséretére válik Nyiregyháza yáros polcsos, polgármester tolmácsolta Ny'iregy- ] gárságának Köszöntő virág, ünneplő taps a Városi Színházban A doiovai nábob leánya előadásán. A Leányegylet színpadi akcióínak ujabb nagy sikere. Nyíregyháza, augusztus 26. A Nyirvidék tudósítójától. A mi boldog, békés multunk ma a magyar álmok, ábrándok tava, az a tündéri tó, amelyről Petőfi ir, amelyet az ő páriavesztett János Vitéze keres. És a műit szépségek tündértava az a titkos lelki élet, amely egy-egy magyar klasszikus remekmüvének mélységeiben csillog. Elmúlt álmok, ábrándok, tünt boldogság tündértavából talán csak egy tengerszem villan a daípk mélyén, de a klasszikusj magyar színmüvekben ott hullámzik, fodrozódik az elmúlt boldogság, a magyar élet titkos tava. Ez a tündéri tó rejlik Herczeg Ferenc színmüvében: A doiovai nábob leányában is. János Vitéz egy s>á(i piros rózsát dob a tündéri tóba és kilép abból az ő gyönyörűséges Iluskája. — A Leányegylet egy forró piros szivet ad a «kék, tiszta tónak, melyből az élet üdve támad»: a magyar leány szivét, mely ma Városi Sxitihé^ ftloxgó Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órakor: 1 „Vörös Malom" csillag; Egy igaz szerelem története 4 felvonásban OSaf Fönss főszereplésével és 4 párisi olimpiász IV-ik része telve van égő vággyal, a szeretet és irgalmasság tüzével: az éhezőknek ételt adni, a mezíteleneket felruházni. Es az evangéliumi jóság tüze mellett még egy lángolása van ennek a szívnek: a tis,zta, az ethikus művészetnek áhítatos szeretete. Ennek a szívnek varázsa van, mint an nak a rózsaszálnak, mely szebben beszél a legszerelmes|ebb levélnél is: viszszaadja egy percre nekünk szép szerelmes Iluskánkat: a boldog tegnapot, a vesztett magyar boldogságot . A tündéri tó megéledt tegnap este a Városi Színházban, ahol a Leányegylet kiváló műkedvelő gárdája színre hozta Herczeg Fernc mindig kedvesen ható régi színmüvét, A doiovai nábob leányát. A derűs kék ég színeként daliás^ huszárok atillája tükröződött benne s mint az életet adó nap képe, ott csillogott benne a Vilma leány, Domaházyné, Szentirmaíné magyar asszonyi lelke. Álmodózás(saf, a mult romantikájának mély belélegzésével, mint virágos parkok illatának mélyre szívásával — álltunk a tündéri tó pártján. A csöndesen fodrozó felszín a lelki harcok erejétől, a harmadik felvonástól kezdve háborogni kezd, majd a végén, az ötödik felvonásban egy kedves halk fináléban hozza meg az örök szeretet igazságát, diadalát. Ereztük, milyen szivet dobogtatóan mai lehetett egykor ez a szinmü azok előtt, akik egy síkban éltek a doiovai svadron, a Tarján Gidáék huszárvirtusos világával, amely a ml szemünkben már csak a mult dicsőség tükrözése ott, abban a Leánylegylet ihletett szivével életre varázsolt tündéri tóban!! Ereztük és jó volt, kedves volt átérezni ezt, jó volt álmodozva megpihenni -a múltnak selymes ölén. Ezért újra kettős az impresszióm, amelyet a tegnap esti leányegyleti előadáson szereztem. — Egyik a hála intenzív érzése a Leányegylettel és mindenek előtt a páratlan lelkesedéstől vezérelt rendezővel, Matavovszky István dr-rai szemben, azért, hogy ennek a szépséges, színműnek varázsát a szivünkre árasztották. A másik a gyönyörűség a Szépben, -^bban, ahogyan, amilyen készültséggel és. művészi készséggel ezt a szépséget idéző munkát végezPent elten Szombaton Vasárnap Két és fél órás előadás I Utazás a föld körül (18 nap alatt) Werne Gyula világhírű regénye nyomán 2 részben. 24 felvonásban. A Városi Szinház Mozgóban Két és fél órás előadás