Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-26 / 194. szám

39*4. avguíztus 26, JffcífflXWÉ>& • seöaasjewMj^ww^ A nyíregyházi iparos ifjak hazafias műsoros estje a Koronában. Fennállásuk 40 éves évfordulóját ünnepelték. Nyíregyháza, augusztus 25. A Nyirvi­dék tudósítójától. A Nyíregyházi Iparos Ifjúság Önkép­ző Egyesülete immár négy évtizede fog­lalkoztatja az iparosság intelligens, pol­gári társadalmi világfelfogást valló, el­proletáriasodás helyett a civilizáció áldá­saiért küzdő s a magyar hagyományokért lelkesülő rétegét. Hogy milyen erős érté­kes, szép ez az ifjú tábor, azt a tegnap esti gondosan megrendezett, hatásosan eiőadott műsoros ost igazolja, amelyen a Korona nagyterme színültig megtelt a ha­zafiasan érző iparosság széles rétegeinek képviselőivel. Csak sajnálallal és zavar­tan állapithaljuk meg, hogy arról, a pol­gári oldalról, amely a legélénkebben sür­geti az iparos ifjúságnak nemzeti alapon való szervezkedését, nem jelentek meg, hogy erkölcsi és anyagi támogatás^ nyújt­sanak a derék iparosgárdának. A miisoros estét Rácz cigány zenekará­nak magyar indulói nyitották meg. Smi­ják István az egyesület tevékeny és köz­szeretetben álló elnöke megnyíló beszé­dében kegyelettel idézte fel a négy évti­zedes multat s egv 1883. évi helyi lapnak hasábjairól felolvasta az alapítás tényét megörökítő emlékiratot, amelyet dr. Eeriicska Kálmán, AndráscspLk József ír­lak alá. Megtudtuk, hogy 1883. április 27-én alakult meg az egyesület. Smiják elnök az ország feltámadásának lelkes, hitvallását tolmácsoló szavakban annak a reményének adolt kifejezést, hogy ki­lenc év múlva, a félszázados jubileumot már Nagymagyarország halárai közt ün­nepeljük . A megnyíló beszéd után szebbnél­szebb műsorszámok következnek. — A te­remben a lelkesedés liize lobog fel, ma­gyar bánat tárogatójaként sóhajtanak fel a hü honleányi és hazafiúi szivek, élje­neznek, tapséinak vigadnak és könnyez­nek a nézők. Batta Zoltán vervepadja elő Az örök magyar c. mélységesen igaz és szép költeményt, amellyel nagy nalást kell. Simonecz Lajos szép zengésű ének­száma a székelyek rabságai siratja igaz : átérzéssel. Nagyon jól s,ikerül a Fekete $ A Szabolcs cserkészek táborozó ünnepélye. Nyíregyháza, augsztus 25. A Nyirvi­dék tudósítójától. Vásárnap este 8 órakor tartotta tábor­záró ünnepélyét a 88. Szabolcs cserkész­csapat az ev. Kossjuth főgimnázium tor­nai érmében. A szülők, tanügy barátok s a többi cserkészcsapat tagjai szép szám­mal veitek részt az ünnepélyen, melyet tánc is követett. A beszámoló jellegű lá­borzáró ünnepélyt Máczay Lajos tanár szavai nyitották meg, aki visszapillantást veteti a Szabolcs cserkészek két hetes ozdi táborozására, egyes epizódokból rak­ta össze a táborozás képéit s annak az ifju r ságra gyakorolt szellemi és testi nevelő ha tását. Teltsch István IV. o. tanuló lépett utána a pódiumra, hogy. egy cserkész­monológgal szórakoztassfá az egybegyűl­teket. Ifjú kora dacára nagyszerű közvet­lenséggel tolmácsolja mondanivalóit. — Határozottan bontakozik ki minden sze­repléséből a jó szavaló, előadó alakja. — A táborozásról irott naplópályázat győz. lese Deák Gyula VII. o. tanuló, rajvezető volt, aki naplóját fel is olvasta töredék­ben. Eleven színekkel, egy pár ügyesen alkalmazott képpel szemlélteti a két hét mozzanatait. A táborzáró ünnepély ulolsó műsorszáma Harangi László vígjátékának a Két arabus előadása volt, melyben de­rekasan állották meg helyüket az ifjú mű­kedvelők. Kusnyerik János VIII. Hogyan László VIII., Binder László, Deák Gyula, Barna Béla VII., Bartsch Miklós VI., Má­czay Gyula, Füsthy Ödön V. Teltsch Ist­ván, Perlmann Imre IV. o. t anulók vitték a kis egyfelvonásos vigjálékot sikerre s bizony egy-két jelenetnél a zajos derült­ség" valósággal megakasztotta a játék me­netét. toborzó c. hazafias színmű. Erdey Mar­gitka komoly művészi érzékkel, szenve­délyfestő erővel alakítja az oláh rabság ban gyötrődő anya szerepét. Varga József daliás, tűzzel áthatott alakításban mutatja be a dacos székely ifjút. Berki Irénke Zsófia szerepében lebilincsjelően szép, festői képe a színpadi Lablónak, Babics Janika a kis unoka bátran, kedves köz­vetlenséggel mozog a színpadon. Pompád epizód figura Hagvmási Sándor a cigány­prímás szerepében, míg Palumby Gábor a tanyás, Matolcsi Viliké Juci cseléd­leány szerepében nyújtanak igen jó ala­kítást. A bánat színébe borulI színpadon magyarruhás lányok lépnek be gyászfá­tolyosan. Mindegyik egy-egy elszakított várost szimbolizál meghatóan. Arad: Ber­ki Bözsike, Fiume: Varga Bözsike, Te­mesvár: Hlavati Annuska, Szabadka: Prékopa Ilonka, Nagyvárad: Gutyán Bö­zsike, Pozsony: Lábai Ilonka, Kas^a; Ber­ki Mancika, Kolozsvár: Szepessy An­nuska. | A színdarab után hosszan hangzik a taps, amelyből nemcsak az elismerés ki­csendüiését, hanem a magyar szivek rneg­illetődését, fellobbanását is kiérezzük. A fekete toborzó után Hajdú Annuska énekel az ő fuvola színezetű szép hangján meg­indító irredenta dalokat, majd Gulyán Bö zsike és Palomby Gábor nagyszerű lánc­duettjében gyönyörködünk. A magyar lánckettősben Gutyán Bözsike légiesen könnyed, mégis erővel, temperamentum­mal játszó lánca épp ugy gyönyörköd­tet, mint partnerének daliás, kifejező erejű táncmozgása. Varga József meg­rázó erővel adta elő a Táltos álma cimü hatalmas költeményt. A műsort gondola­tos, lelkesítő élőkép zárta be, amely a magyar feltámadást szimbolizálta. — A műsoros estet, amelynek rendezéséért a legnagyobb dicséret illeti meg Kiss An­dort, kitűnően sikerült tánc követte reg­gelig­Az élőképel Szabó Károly gyönyörű szavalata, Hajdú Annuska művészi éneke, Varga Sándor szines tárogatója tették ha." tásossá. Előadás után a fiatalság táncra per­dült. Két hegedű is került s a kereske­delmi iskola cserkészei húzták a talp alá .valót Radványi Ottő főgimnáziumi tanár zongorakisérete mellett, majd mikor a jó hangulat mind magasabbra hágott, Ma­gyar László ur ült a zongorához s éjféli 12 óráig játszott a zongorán, hoí friss, csárdást, hogy majd egy lasjsu ütemü ke­ringőt vagy wansleppet. A táncolók igen sokan voltak, dacára annak, hogy még hírlapi ulon sem hozta a Szabolcs csia­pat nyilvánosságra tervezett ünnepélyét, pedig általános volt a vélemény s a siker igazolta is, hogy kár volt ilyen szerény­nek lenni. ­Kik vesznek részt a nyíregyházi kereskedők közül a jubileumi kiállton ? Nyiregyháza, augusztus 24. A Nyirvidők tudósítójától. A kiállítási iroda közóhajtásnak tesz ele­get, mikor a következőkben közzé teszi a ju­bileumi kiállításon résztvevő, kiállító kereske­dőknek névsorát. Ruha- és textil-árusok: Faragó Pál, Ehrenstein Lipót, Kreisler Simon utódai, Szé­kely, Győri és Morvay, Rotschild Sámuel, Vajda Jenő, Preiser A, Izidor, Reismann Test­vérek. — Cipőárusok: Lichtenberg Sándor, Hungária, Turul Cipőgyár, Deutsch József, ifj. Klár Sándor. — Diszmüárusok: Ruísonyi Pál, Ungár Lipót, Schwartz Lipót, Büllesbach Pé­ter, Zole. — Kézimunkaárusok: Herskovits Ella, Fried Zoltán. — Illatszerészek: Lengyel László, Földes Márton, Korba József, Römer Testvérek. — Cukorkaárusok: Hoffmann Adolf, Első Cukorkagyár. — Vasárusok: Mezay ós Liskány, Salamon Kálmán, Wirtschaíter Ottő. — Könyvárusok: Jóba Elek, Fábián Pál, Ta­nítók Szövetkezete, Deutsch Izidor. — Egyéb szakmából: Brüll Simon, Suhanesz Lajos, Tárczai Endre, Nagy Kálmán, Rakovszky és Farkas. Amint e nénsorból látható, az előkelőbb nyíregyházi kereskedők legnagyobb része ott lesz a kiállításon. A rendezőség még fenntar­tott néhány helyet azoknak számára, akik ed­dig még elmulasztották a jelentkezést. — Kedvezményes vasúti jegyek. — A Máv. félárujegy váltására jogosító iga. zolványok a kálliilási. irodába megérkez­tek ,átvehetők Városháza 18 sz. szöba. Kalapjavitó Üzem megérkeztek. Férfi és női kalapok a legújabb divat szerinti formálása. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 4. szám az udvarban. 3163-25 A legjobb és legszebb kézimunka­anyagok legjutányosabban kaphatók a Kézimunka és Fonalházban. hétfőn A tomboló siker miatt közkívánatra PRCH-OMGÜÜLVÜ ^ BAVU hétfőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom