Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-24 / 193. szám

1914. afcgu ztus 24 jfhmw&L István, ll. Mezőgazdaság. Csoportelnökök Kassay Tibor, Paulusz Márton, J. Kovács András. 12. Szőlészet, borászat. E'nök Lipthay Jenő. 13 Méhészet. Elsők Bankó András. 14. Vadászat, halászat, erdészet. Elnök Virányi Sándor. 15. Kertészet. Elrökök Druckpr Henrik és Zednik Emil. 16. Sajtóosztály. Elnök sasi Szabó László Az áttekintést Katalópus könnyíti mep. Hudák Júlia Duse barátnője volt. Cikket irt róla az amerikai Magyar Népszavában. — „Newyorkban is meleg szívvel gondolok az én kis szülő városomra". — Hudák Júlia levele a Nyirvidék szerkesztőségében. 'Nyíregyháza, augusztus 24. A' Nyirvidék tudósítójától . A mai posta amerikai levelet hozott szerkesztőségünknek. A csodálatos táncosmüvésznő, Hudák Júlia, Hudák Károly Nyíregyháza város egykori tiszti ügyészének leánya irta. A művésznő, aki most férjével, leánykájával Newyorkban van s ott aratja n!agy,szérü!|es;téken átvilágraszó'ó slk'ereií, az Amerikái NépszavaO-in cikket irt Dusa Eleonoráról s most ezt a hangulatos, szép cikket kedves^ levél kíséretében elküldte a Nyirvidéknek. Hudák Júlia levele, amelyben mejeg szeretettel emlékszik meg szülővárosáról és isme rőseiről a következő : Newyork, 4, VIII. 1924. Igen tiszteit Főszerkesztő urü Ide mellékelten rendel, kezésükre bocsátom egvik újságcikkemet, mely röviddel ezelőtt a newyorki »Amerikai Magyar Népszavái-ban jelent meg a Duse Eleonora halála alkalmából; a nagy olasz tragika ugyanis személyes jó ismerőspm volt és barátságával) s bizalmával tüntetett ki. Hat hónap óta Amerikában vagyunk férjemmel és kis leányunkkal: Feíiciával. Én a »National Opera* társulatnál szerepelek mint állandó vendég (már négy hónap óta), ősszel pedig saját ballettársulatommal indulok tournéera az Egyesült Államokban. A férjem Jefremov e napokban szerződött az egyik legnagyobb filmvállalatohoz, a »»Farmous Players«-hez, hol mint a szentpétervári cári szinház volt drámai művészét tárt karokkal fogadták. Itt a hét millió lakosságú Newyorkban mindég meleg szeretettel gondolok haza az én kis szülővárosomra: Nyíregyházára és kérem az igen tisztelt Főszerkesztő urat, hogy becses lapja utján üdvözölje nevemben rokonaimat s jó ismerőseimet s egyúttal kérem cimemet is közétenni. — Előre is köszönve szívességét, üdvözlöm önt, hive J. Hudák Júlia. Cimem: New-York, 2754 Broadway* Az Amerikai Magyar jyep. Szava Hudák Júliáról* Most pedig láss,uk, mit ir az Amerikai Tűzifát Porosz és magyar Szenet olcsó áron kedvező fizetési feltételek mellett Szállit Nyíregyháza, Széchenyi-tér 9. Telefon: 19. 799-10 Népszava a ml Hudák Júliánkról. «Eleonora Duse magyar barátnője® címen ír a nagy amerikai lap a magyar művésznőről, akinek Duse-ról szóló cikkét közreadja. Az amerikai lap és Hudák Júlia cikke a következő: Hudák Júlia táncosnő nevét nenfcsak Magyarországon és Európában, hanem Amerikában is jól ismerik. Jelenleg is Amerikában vendégszerepel nagy sikerrel' Hudák Júlia pár esztendővel ezelőtt Firenzében szerepelt a Teatro Verdiben és heteken keresztül a nagy olasz tragika, Eleonore Duse vendége volt. Duse Via de Robbia 54. szám al

ptt levő villájában lakott és sok feledhetetlen órát töltött együtt Duse-val. Hudák Júlia 1917-ben férjhez ment egy orosz hadnagyhoz, aki mint hadifogoly került Magyarországba és tök(él|eílesien megtanult magyarul. Az orosz hadifogoly Jefremov Jakov Oroszország egyik leghi* resebb drámai szinés

(ze volt. Ahdrejev Leonid «Anathéma

s című drámáját Jefremov és felesége fordították magyarra. A Nemzeti Színház 1918-ban óriási sikerrel mutatta be a darbot. Hudák Ju.'ia nemcsak híres táncosnő, aki Angliában, Németországban és Olaszországban is nagy sikereket aratott, hanem neves irónő és műfordító is. Eleonora Duse halála alklmából küldte be hozzánk alábbi hangulatos cikkét: Duse Eleonora es D'Annuriz,i,o A Milánótól két órányira fekyő komor szépségű Garda tó mellett, Gardone Riviérán tölti napjait a nagy Gábrielé, az olaszok egykoron száműzött, ma héroszként dicsőített koszorús költője, Itália legnépszerűbb embere, a fascis

;ták ihletett patrónusa. A nagy világfelfordulás előtt Páris ölelte keblére a tékozló olasz költőt, aki földi javait tele kézzel pazarolva, kíméletlen honfitársai gúnyolódásaitól kisérve, pus,ztán szellemei kincseivel érkezett a Szajna-parti metropolisba. Olt Szent Sebestyén martyriumát öltöztette színpadi mysterium formájába, a legendás szent alakját az oros,z származású Robinslein Ida csontos,, szikár testére ben nem találjuk . De hát hiszen, ez az író egyéni felfogása. KI ár István pedig egy nagy ideaMstának bizonyul. Talán magára gondol, mikor Kom árt rajzolgatja. A maga elvei, a maga forró hitvallása égnek a Romár lelkében. Ő, aki maga is gazda, aki rajongva szereti a szép magyar földet, búzatáblákat, a szép karcsú pripákat, a földnek a szagát, parasztját és minden poézisét. Igen, mert ez a Rlár István legnagyobb erőssége. Látszik minden során, hogy ő a tanyasi eletet, parasztokat, cselédséget nem uiások leírásaiból, nem a Vas. Gereben regényeiből tanulta ismerni, hanem saját szemével, saját fülével, s,aját szivér vel és lelkével. Látszik, hogy regényének alakjait nem a zöld asztal mellett, vagy nem kényelmes kereveten elhencseregve, fekete kávé és illatos szivarfüstök között álmodta meg, hanem látta őket, beszélt sokat beszélt velők és ösineri őket tövirőthegyire, a nehéz csizmasarkuklól a fejük búbjáig!! És eí tudott képzelni ezeknek az embereknek a számára egy vezért is. Egy vezetőt is, amilyeneknek a magyar uraknak — íenniök kellett volna akkor, amikor szükség volt igazi vezetőkre. Igy alakult ki agyában 4a regény főhőse, , a magyar Tolsztoj, a Komár Kamilló alakja. Aki főhősi allűrjeitől eltekintve mégis a magyar nemes urnák, az arisztokratikus, büszke magyar nemes urnák tiszta becsületes, lovagias^ egyenes és nyílt vonásaiból van rajzolva, ugy, hogy. eltekintve végső nekibuzdulásától, a »tul,sői véglettől» cselekményeiben, elhatározásaiban, gondolkozásában mégis a vérből való magyar urat érezzük benne megjelenni. sEzek teszik a regényt igazi irodalmi értékké. Elmélyedései, aktuális társadalmi problémákról alkotolt nézetei kiforrott gondolkozóról bizonykodnak. Nyelvezete közvetlen, sokszor költői lendületű, leírásai plasztikusak, mesevezetése pedig anynyira lebilincselő s már az esjemények történeti közelségénél fogva is annyira érdekes, hogy aki kezébe veszi a könyvet, alig tudja letenni, mig utolsó sorát is el nem olvasta. S jóllehet az egész cselekmény vollaképen nem egyéb, mint egyetlen embernek, a főhősnek két esztendei élete és a regényből hiányzik a nagy regényeknél szokásos felvonás-szerű jelenetezés rendje, ahol t. i. az egyes események színtere és személyei egymástól függetlenül váltakoznak és különböző szálak más és más irányokból folynak össze, mindazonáltal az egész regényen végigszereplő főhős körül lejátszódó események változatos korképei és a mellékalakok hozzáfüződő jellegzetes csoportjai a munkát mégis regénnyé teszik s iróját, vármegyénk szülöttét a magyar regényirodalom hivatásos és kiváló munkásai közé avatják. Hogy kritikámban a fent már említett elvi ellenvetésen kívül még egyéb kifogásolni valót is eműtsiek, fel kell hoznom a szerző előtt a tízparancsolat azon tételét ,meiy szigorúan tiltja az Is. tenkáromlást... Az én nevemet hiába fel ne vedd!! Olyan apostoloskodó Írónak, mint Rlár István ezt a parancsolatot írásában nem volna szabad felednie.'. A való élet festésénél is kerülni kell azokat a színeket ,amelyek diszharmóniát keltenek. — Ideálista író menjen jó példával elől az erkölcsi felfogásban akkor is, mikor a nép rossz szokásait jeleníti. Lehet azt pótolni más surrogálúmokkkal ési mégis népies lesz és mégis megértjük, hogy mit akar mondani. És végül, hogy egy kicsinyes dolgot említsek: én Komár Kamiilót, a paraszttá vedlett főúri nemest — nem kereszteltem volna Kamillónak. Mert hiszen fel kell tenni KI ár Istvánról, hogy mikor n evet adott "a főhősének, akkor már bizonynyai tudta, hogy mi lesz belőle a »1ulsó végen«! No de ezek olyan semmiségek a munka nagy érdemei mellett, hogy csak azért irtak róluk, mert kritikában ugy illik. Sasi Szabó László Diadal Mozgó szombaton 1 és 9 lírakor Ha a holtak visszatéri Dráma 5 felv. Fősz.: Hella Moja és Erich K nek iz aranymezük csilla aiser I Kalandordráma a párisi apacsok világából 5 n3 Párisi Olympiász yo Ili ik rész. fdv. vasárnap 3,5,7,9 órakor