Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-03 / 177. szám

2 1914, augusztus 3 Ki a bűnös? A háború kitörésének tízéves évfordulója alkalmából ismét felvetették a kérdést: ki fe­lelős a háború kitöréséért? Ezúttal nem a győztes államok mellverdeső hatalmasai keres­nek bűnbakok után, mart ők megtették ezt abban a pillanatban, mikor kihullott kezünkből a fegyver. Most a magyar sajtó feszegeti ezt a kényes kérdést, amellyel a távoli idők történel­mének is kemény muakája lesz. Egyes picifista, radikális s internacionális magyar orgánumok, némelyike gyá°zkeretben tárgyalja a kérdést s minden lelkiismereti furdalás nélkül állapítják meg rólunk, hogy ez a rettenetes bfln a saját lelkünket marta. Megdöbben az ember, amikor ezeket a rettenetes fejtegetéseket olvassa. A bűnösség nem a mai generáció döntésének problémája s ha valaki hozzá mer nyúlni an­nak feszegetéséhez, ám jól goncíolja meg, mit cselekszik, Valakinek vagy valakiknek feltétlen osztályrészül jut ez a soha le nem vezekelhető bün, de állítjuk, hogy nemkevésbé marad a büa kritériuma mögött az az eljárás sem, amit most egyes magyar orgánumok cselekednek. Kétségbeejtő dolog, hogy most, amikor a ma­gyar nemzet megbecsülése és felkarolása az egész világon ismét megindult, akadjanak ma­gyar sajtóorgánumok, amelyek oly messze mennek az önvallomás terén a nemzet bőrére! Felesleges itt vitáznunk annak ellenkezője (elöl, még abban az esetben is, amikor kézen­fekvő dokumentumaink vannak az akkori fele­lős miniszterelnök, gróf Tisza István szerepé­ről, aki kezdettől fogva mindent elkövetett a háború megakadályozására, egyedül az ellen a hallatlan merészség ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat, hogy ezek a radikális orgánu?ok saját iniciativájukból törjenek lándzsát ebben A veszélyes kérdésben. A külföld győztes ha­talmasai a békeszerződések idején megtették már ezt, természetesen a saját édekeik és szándékaik mértéke szerint. Felállították a té­telt : ki a felelős a háborúért ? Kórusban fe­lelték rá: a központi hatalmak s köztük Ma­gyarország is. A felelet involválta már a bün­tetést, amely nemzetre még oly súlyos kö?et­kezményekkel nem járt még, mint mireánk. Elvesztettük az ország háromnegyedrészét. 1914-ben Magyarország területe 325 000 négy­szögkilométer volt s 1924 évre 92.000 négyzet­kilométerre szabták. Tíz év előtt közel 21 mil­lió lakost számlált ez a boldog ország s ma alig haladjuk meg a 7 milliót. Minden magyar lélek mélységesen meg van győződre a rajtunk történt rettenetes igaz­ságtalanságról s éppen ez az a pont, amelyen ma még várjuk, de holnap már követeljük az igazság kiderítését s a méltánytalanság repará­cióját. Hová jut ez a nemzet, ha akadnak ex«ltált fiai, akik oly lázbeteg vallomásokra képesek, amelyek éppen a legsebezhetőbb és legfájébb pontján szúrják szivén az országot. Igazságunk s tiszta lelkiismeretünk tudatában fölényesen utasítjuk vissza a soraikból elhang­zott vallomásokat. í?' A Sóstófürdő­vendéglőben folyó évi augusztus hó 2-től szombattól kezdve napon­ként herceg Windiscligratz volt kedvenc udvari prímása *?ónás Jancsi teljes zenekarával hangversenyezi Arra a hírre, hogy a nipszövetségi kölcsönWráyeket bJYezetté'i minden tőzsdére, Szaöolcsvármegyében fokozott mércékben indáit meg a kölcsöniegyzés. Nyíregyháza, augusztus 1. A magyar kormány gondoskodni kivin arról, hogy a népsiö fetségi kölcsönkötvények birtokosai bármikor, előnyös áron mobilizálni tudják az értékeiket, ezért a kötvényeket ba fogják vezetni a budapesti tőzsdére. Mir koti­rozzák ib a nagyobb nyugati tőzsdéken az ott kibocsájtásra kerü'.t címleteket, igy a loado.ii, római, stockholmi, amsterdami ós new-yorki tőzsdéken már be Átvezették a magyar kö[­csönkötvőnyek címleteit, melyek ott élénk ke­resletnek örvendenek. A kölcsön és a kereskedő*. A várható olcsóbbodás a kereskadSkat is a kölcsön felé tereli A múlt év folyamán a nagykereskedők tekintettel a korona állandó ár­sülyedésére, folytonosan gyarapitottik a raktá­raikat, ugy, hagy ma már igen sok keraskadő bővebb áruraktárakkal rendelkezik, miat b ír­mikor a bika évak idaján. A mosUni gazda­sági váltság azonban magmatatta a kereske­dőknek, hogy a szükségesnél nagyobb árukess let csak hátrányo3 és mngneheziti az üzlet mo­bilitását. A kereskedők legnagyobb résza nem mert túladni az áruin, mert nem látta eléggé biztosítva az elad is u^ján nyert tőke valorizá­cióját és gyü(nölc3özését, mióta azonban a népszövetségi kölcsönra szóló felhívás me|je lent, értesülésünk szerint több tekintély 3S cég azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a felás­leges árukészletet eladja és a pénzét népszö­vetségi kölcsönköívényakben tőké3iti. Az a; elhatárezás természetesen csak sporadikus je­lentőségű, da vilőszinünak tsrtjuk — a kezdők páldíja mihamar követőkre talál. A kölcsön eló'hivja a legóvatosabb pánzt is. Azt már minden szakember tudja, hogy pénzbőség előtt állunk. Számos jelből már is megállapítható, hogy a népszövetségi kölcsön magyar részének jegyzési felhívása a társada­lom legszélesebb rétegeiben élőnk visszhango*. keltelt. Különösen érdeklődnek a kötvények után azok a konzervatív elemak, amelyeket idáig a spekuláció, a konjunktura és a szédü­letes kosztpánz visszariasztott attól, hogy a tőkéjüket a közgazdasági élet rendelkezésére bocsássák. Az óvatos emberek ugvani3, külö • nősen sz utóbbi évek alatt meggyőződtek arról hogy a magas kosztpőnzkamatra kihalyazeit tőkék sohsem voltak kellőképen biztosítva. Most azonban a teljesen biztosított ős magas kamatot hajtó népszövetségi kölcsön lehetővé teszi, hogy ezek az idáig kikapcsolódott tőkék is megélénkítsék a közgazdaság vérkeringését. Jön a pénzbőség. Hozzávetőleges becsi á3 szerint, mintegy 10—20 milliárdra becsülhető az az összeg, amely ily módon a népszövetségi kölcsön jegy­zése utján gyors körforgásban újból piacra ke rül, csak természetes, hogy ez a tekintélyei töke jótékonyan fog hatni az állandó pénzszű­kével küzdő termelésünkre s valószínű, hogy a jegyzés után rövidesen éreztetni fogja kedvező hatását. A külföld is részt kiván. A népszövetségi kölcsönből Magyarorszá­gon is részt kér a külföld. A külföldi ügyfelek a magyar népszövetségi kölcsöa után az ér­deklődő levelekben mindenekelőtt arra kérnek felvilágosítást, hogy vájjon a kölcsön magyar tranchea ép ugy biztosítva vsn-e. mint a kül­földön plasszirozott rész. A bankok természe­tesen a válaszukban reá mutatnak arra, hogy a magyar tranchea a népszö/eiségí kölc-ön integráns része, tehát itt is ugyan azok a biz­tosítósok szolgálnak a kölcsönemissziónak fe­dezetére, mint a külföld Jn jegyzett résznek. A nagyszámú érdeklődő levél mailett mir is ér­keztek vételi megbízások kölcjönjegyzésre, fő kép Olaszországból, ahol köztudomás szerint ötszörösen túljegyezték a kölcsönt é3 igy na­gyon sokan elkéstek a magyar kölcsön római és milánói jegyzésétől. A kölcsön és a kistőkések. Ha a nagy nemzetgazdasági érdekeket és a magyar kistőkés érdekeit összevetjük, két­ségtelennek kell tekintenünk a Magyarországra eső népszövetségi kölcsönrősz jegyzésének si­kerét. Hiszen az a 10 millió aranykoronát alig meghaladó összeg a mai megcwnkitott á(l*pot­bau sem feszi próbára Magyarország közgaz­daságit. Biztosra lahet venni ugyanis, hogy külö­nösen a vidéki kisgazdaközönség ki fogja venni a részét a kölcsön jegyzéséból. A magyar­országi tranche 2,350.000 dollár és egyenként 10, 20, 50, 100 és 200 dolláros címletekre tagozódik. Ha tehát Magyarországon 100000 ember jegyez e^yenkéní egy-egy, pl C3ak 20 dolláros címletet, akkor miris majdnam teljes egeszében jagyaztók a magyar nép3zö?eteégi kölcsönt, hiszen a fenmarad 350 000 dollirt nagyobb tételekben kétségtelenül könnyen le­fogják jegyezni. Három és fél mázsa buza nagyszerli tőkésítése. Egy darab 20 dolláros címlet 88-as ki­bocsátási ár'olyamon mintegy 1,500 000 papír­koronának falai meg, ami viszont megközelí­tően három és fél métermázsa bazaőrtéket képvisel. Három és fél métermázsa búzát pedig még az idei aránylag gyenge term§s mallett is minden vagyonosabb kisgazda is tőkésíthet. Annak, hogy a külföldi kölcsön aránylag kis címletekre oszlik, meg van az a nagy előnye, hogy s legszélesebb néprétegek részvételét is lehetővé teszi a jegyzésnél, eredményében te­hát elő fogja segíteni azt az egészséges folya­matot, amely nagyon is szükséges a bankok nagyranőtt hatalmansk ellensúlyozására. Bí­zunk benne, hogy a népszövetségi kölcsön magyarországi részének majoritása oz alkalom­mal magyar dolgozó kezekben msrad. Arra a birre, hogy a kölcsön kötvényeit bevazetik a tőzsdén, Szabolcsban is a legna­gyobb élénkséggel indult mag a kereslet a kölcsön címletei iránt. • , Hölgyek figyelmébe! Legújabb szabású mell és gyomorszoritót, csipőfor­málét, haskötőt — orvosi rendelésre hozott anyag­ból is legolcsóbban készít Blumberg József keztyü-, haskötő- és fűzőkészitő Nyíregyháza. Női kiszolgálás! 2606-8 Három sláger szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor VW II (( mint kisgazda. Burleszk 1 felvonásban. Főszerepben: Harold Lloyd. Maclste, a 28-as kalandor vígjáték 5 felvonásban. JJ ff a költő és a sorsharag. Burleszk 2 felvonásban. Szerepben: Harold Lloyd. A Diadalban! szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5. 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom