Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-03 / 177. szám
2 1914, augusztus 3 Ki a bűnös? A háború kitörésének tízéves évfordulója alkalmából ismét felvetették a kérdést: ki felelős a háború kitöréséért? Ezúttal nem a győztes államok mellverdeső hatalmasai keresnek bűnbakok után, mart ők megtették ezt abban a pillanatban, mikor kihullott kezünkből a fegyver. Most a magyar sajtó feszegeti ezt a kényes kérdést, amellyel a távoli idők történelmének is kemény muakája lesz. Egyes picifista, radikális s internacionális magyar orgánumok, némelyike gyá°zkeretben tárgyalja a kérdést s minden lelkiismereti furdalás nélkül állapítják meg rólunk, hogy ez a rettenetes bfln a saját lelkünket marta. Megdöbben az ember, amikor ezeket a rettenetes fejtegetéseket olvassa. A bűnösség nem a mai generáció döntésének problémája s ha valaki hozzá mer nyúlni annak feszegetéséhez, ám jól goncíolja meg, mit cselekszik, Valakinek vagy valakiknek feltétlen osztályrészül jut ez a soha le nem vezekelhető bün, de állítjuk, hogy nemkevésbé marad a büa kritériuma mögött az az eljárás sem, amit most egyes magyar orgánumok cselekednek. Kétségbeejtő dolog, hogy most, amikor a magyar nemzet megbecsülése és felkarolása az egész világon ismét megindult, akadjanak magyar sajtóorgánumok, amelyek oly messze mennek az önvallomás terén a nemzet bőrére! Felesleges itt vitáznunk annak ellenkezője (elöl, még abban az esetben is, amikor kézenfekvő dokumentumaink vannak az akkori felelős miniszterelnök, gróf Tisza István szerepéről, aki kezdettől fogva mindent elkövetett a háború megakadályozására, egyedül az ellen a hallatlan merészség ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat, hogy ezek a radikális orgánu?ok saját iniciativájukból törjenek lándzsát ebben A veszélyes kérdésben. A külföld győztes hatalmasai a békeszerződések idején megtették már ezt, természetesen a saját édekeik és szándékaik mértéke szerint. Felállították a tételt : ki a felelős a háborúért ? Kórusban felelték rá: a központi hatalmak s köztük Magyarország is. A felelet involválta már a büntetést, amely nemzetre még oly súlyos kö?etkezményekkel nem járt még, mint mireánk. Elvesztettük az ország háromnegyedrészét. 1914-ben Magyarország területe 325 000 négyszögkilométer volt s 1924 évre 92.000 négyzetkilométerre szabták. Tíz év előtt közel 21 millió lakost számlált ez a boldog ország s ma alig haladjuk meg a 7 milliót. Minden magyar lélek mélységesen meg van győződre a rajtunk történt rettenetes igazságtalanságról s éppen ez az a pont, amelyen ma még várjuk, de holnap már követeljük az igazság kiderítését s a méltánytalanság reparációját. Hová jut ez a nemzet, ha akadnak ex«ltált fiai, akik oly lázbeteg vallomásokra képesek, amelyek éppen a legsebezhetőbb és legfájébb pontján szúrják szivén az országot. Igazságunk s tiszta lelkiismeretünk tudatában fölényesen utasítjuk vissza a soraikból elhangzott vallomásokat. í?' A Sóstófürdővendéglőben folyó évi augusztus hó 2-től szombattól kezdve naponként herceg Windiscligratz volt kedvenc udvari prímása *?ónás Jancsi teljes zenekarával hangversenyezi Arra a hírre, hogy a nipszövetségi kölcsönWráyeket bJYezetté'i minden tőzsdére, Szaöolcsvármegyében fokozott mércékben indáit meg a kölcsöniegyzés. Nyíregyháza, augusztus 1. A magyar kormány gondoskodni kivin arról, hogy a népsiö fetségi kölcsönkötvények birtokosai bármikor, előnyös áron mobilizálni tudják az értékeiket, ezért a kötvényeket ba fogják vezetni a budapesti tőzsdére. Mir kotirozzák ib a nagyobb nyugati tőzsdéken az ott kibocsájtásra kerü'.t címleteket, igy a loado.ii, római, stockholmi, amsterdami ós new-yorki tőzsdéken már be Átvezették a magyar kö[csönkötvőnyek címleteit, melyek ott élénk keresletnek örvendenek. A kölcsön és a kereskedő*. A várható olcsóbbodás a kereskadSkat is a kölcsön felé tereli A múlt év folyamán a nagykereskedők tekintettel a korona állandó ársülyedésére, folytonosan gyarapitottik a raktáraikat, ugy, hagy ma már igen sok keraskadő bővebb áruraktárakkal rendelkezik, miat b írmikor a bika évak idaján. A mosUni gazdasági váltság azonban magmatatta a kereskedőknek, hogy a szükségesnél nagyobb árukess let csak hátrányo3 és mngneheziti az üzlet mobilitását. A kereskedők legnagyobb résza nem mert túladni az áruin, mert nem látta eléggé biztosítva az elad is u^ján nyert tőke valorizációját és gyü(nölc3özését, mióta azonban a népszövetségi kölcsönra szóló felhívás me|je lent, értesülésünk szerint több tekintély 3S cég azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a felásleges árukészletet eladja és a pénzét népszövetségi kölcsönköívényakben tőké3iti. Az a; elhatárezás természetesen csak sporadikus jelentőségű, da vilőszinünak tsrtjuk — a kezdők páldíja mihamar követőkre talál. A kölcsön eló'hivja a legóvatosabb pánzt is. Azt már minden szakember tudja, hogy pénzbőség előtt állunk. Számos jelből már is megállapítható, hogy a népszövetségi kölcsön magyar részének jegyzési felhívása a társadalom legszélesebb rétegeiben élőnk visszhango*. keltelt. Különösen érdeklődnek a kötvények után azok a konzervatív elemak, amelyeket idáig a spekuláció, a konjunktura és a szédületes kosztpánz visszariasztott attól, hogy a tőkéjüket a közgazdasági élet rendelkezésére bocsássák. Az óvatos emberek ugvani3, külö • nősen sz utóbbi évek alatt meggyőződtek arról hogy a magas kosztpőnzkamatra kihalyazeit tőkék sohsem voltak kellőképen biztosítva. Most azonban a teljesen biztosított ős magas kamatot hajtó népszövetségi kölcsön lehetővé teszi, hogy ezek az idáig kikapcsolódott tőkék is megélénkítsék a közgazdaság vérkeringését. Jön a pénzbőség. Hozzávetőleges becsi á3 szerint, mintegy 10—20 milliárdra becsülhető az az összeg, amely ily módon a népszövetségi kölcsön jegyzése utján gyors körforgásban újból piacra ke rül, csak természetes, hogy ez a tekintélyei töke jótékonyan fog hatni az állandó pénzszűkével küzdő termelésünkre s valószínű, hogy a jegyzés után rövidesen éreztetni fogja kedvező hatását. A külföld is részt kiván. A népszövetségi kölcsönből Magyarországon is részt kér a külföld. A külföldi ügyfelek a magyar népszövetségi kölcsöa után az érdeklődő levelekben mindenekelőtt arra kérnek felvilágosítást, hogy vájjon a kölcsön magyar tranchea ép ugy biztosítva vsn-e. mint a külföldön plasszirozott rész. A bankok természetesen a válaszukban reá mutatnak arra, hogy a magyar tranchea a népszö/eiségí kölc-ön integráns része, tehát itt is ugyan azok a biztosítósok szolgálnak a kölcsönemissziónak fedezetére, mint a külföld Jn jegyzett résznek. A nagyszámú érdeklődő levél mailett mir is érkeztek vételi megbízások kölcjönjegyzésre, fő kép Olaszországból, ahol köztudomás szerint ötszörösen túljegyezték a kölcsönt é3 igy nagyon sokan elkéstek a magyar kölcsön római és milánói jegyzésétől. A kölcsön és a kistőkések. Ha a nagy nemzetgazdasági érdekeket és a magyar kistőkés érdekeit összevetjük, kétségtelennek kell tekintenünk a Magyarországra eső népszövetségi kölcsönrősz jegyzésének sikerét. Hiszen az a 10 millió aranykoronát alig meghaladó összeg a mai megcwnkitott á(l*potbau sem feszi próbára Magyarország közgazdaságit. Biztosra lahet venni ugyanis, hogy különösen a vidéki kisgazdaközönség ki fogja venni a részét a kölcsön jegyzéséból. A magyarországi tranche 2,350.000 dollár és egyenként 10, 20, 50, 100 és 200 dolláros címletekre tagozódik. Ha tehát Magyarországon 100000 ember jegyez e^yenkéní egy-egy, pl C3ak 20 dolláros címletet, akkor miris majdnam teljes egeszében jagyaztók a magyar nép3zö?eteégi kölcsönt, hiszen a fenmarad 350 000 dollirt nagyobb tételekben kétségtelenül könnyen lefogják jegyezni. Három és fél mázsa buza nagyszerli tőkésítése. Egy darab 20 dolláros címlet 88-as kibocsátási ár'olyamon mintegy 1,500 000 papírkoronának falai meg, ami viszont megközelítően három és fél métermázsa bazaőrtéket képvisel. Három és fél métermázsa búzát pedig még az idei aránylag gyenge term§s mallett is minden vagyonosabb kisgazda is tőkésíthet. Annak, hogy a külföldi kölcsön aránylag kis címletekre oszlik, meg van az a nagy előnye, hogy s legszélesebb néprétegek részvételét is lehetővé teszi a jegyzésnél, eredményében tehát elő fogja segíteni azt az egészséges folyamatot, amely nagyon is szükséges a bankok nagyranőtt hatalmansk ellensúlyozására. Bízunk benne, hogy a népszövetségi kölcsön magyarországi részének majoritása oz alkalommal magyar dolgozó kezekben msrad. Arra a birre, hogy a kölcsön kötvényeit bevazetik a tőzsdén, Szabolcsban is a legnagyobb élénkséggel indult mag a kereslet a kölcsön címletei iránt. • , Hölgyek figyelmébe! Legújabb szabású mell és gyomorszoritót, csipőformálét, haskötőt — orvosi rendelésre hozott anyagból is legolcsóbban készít Blumberg József keztyü-, haskötő- és fűzőkészitő Nyíregyháza. Női kiszolgálás! 2606-8 Három sláger szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor VW II (( mint kisgazda. Burleszk 1 felvonásban. Főszerepben: Harold Lloyd. Maclste, a 28-as kalandor vígjáték 5 felvonásban. JJ ff a költő és a sorsharag. Burleszk 2 felvonásban. Szerepben: Harold Lloyd. A Diadalban! szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5. 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor