Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-17 / 162. szám
1934. julius 17 A mérséklet útján. A kisantant prág Qi konferenciáján ugy Jugoszlávia, mint Csehország képviselője,, Nincsics, illetőleg Benes, egybehag zóan megállapították,, hogy a kisantant és Magyarország között a kölcsönös viszony, örvendetesen megjavult., örülünk e tény ieszögezésének, mert ez a legilletékesebb helyről jött bizonyítása ann^k, hogy Magyarország őszintén és szigorúan ragaszko dik a trianoni béke által diktált feltételekhez és boldogulását a cikkelyektől megszabott kereteken belül keresi. Azonban könnyebb volt ezt a kijelentést megtenni,, mint nekünk azt elérni, hogy a kijelentés egyáltalán megtörténheá sék. Magyarország részéről ennek a hely" zetnek a megteremtése keserű lemondásokba,. óriási önuralomba került s bizony az ellenszenv sokszor megnyilvánuló jelei között nem volt könnyű megtalálni az előkelő nyugodtságnak azt az útját, amelyen lépésről-lépésre haladhatunk a jó viszony teljes kiépítése felé. Hiszen az emiilelt államok területén lakó magyar kisebbségek részéről állandó panaszok hangzanak el,, amiatt a bánásmód miatt, amelyben a hatóságok őket részesitik. — Magyarországnak fájtak ezek a panaszok s fájni fognak mindig,, amig orvoslásukról gondoskodás nem történik,, de a fájdalmat az okosság szavával csj^apitotHaj s legfeljebb kérelem formájában fordult Romániához vagy Jugoszláviához. Különösen a romániai magyar iskolák ügye keltelte fel idehaza a közfigyelmet,, mert méltán roszszuí eshetik, hogy a román hatóságok, egyrészt egymásután szüntetik meg a magyar nyelvű iskolákat,, másrészt a ,megmaradó iskolák működését olyanformán igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a magyar fiuktól tökéletes román nyelven követelnek feleleteket. A "hazai közvélemény felfigyelt ezekre a jelenségekre s hogy idehaza a hangosabb felzudulás elmaradt,, annak nem az a magyarázata, mintha ez a seb nem fájn a és égetne,, hanem csak az„ hogy Magyarország minden áldozat, minden erőfeszítés árán is loyálisan bí akarja tartani a trianoni béke határozmányait s lemondások árán is tovább haladni azon az utón, amely a szomszédállamok barátságát megerősítheti. A nagyantant és a népszövetség már kezdik revideálni Magyarországgal szembeni eddigi álláspontjukat, hiszen az a magatartás,, amelyet a zálogjogok felfüggesztése és a kölcsön megszavazásja terén mutattak, valóban méltányosnak mondható s maga után vonta az egész magyarság háláját. Igenis mi békésen akarunk élni,, békésen akarunk dolgozni a külföld épen most megszervezett segítségévei a romok eltakarításán s a kultura, tudás fegyvereivel akarjuk visszaszerezni azt, amit véres, hosszú küzdelem után elveszitettünk. A világ már kezdi belátni azt a sok igazságtalanságot, melyet egy kényszerhelyzetben levő országgaf szemben elkövetett, mikor oly kegyetlenül meg csonkította, lenyirbálva ezeréves küzdelmek során megszerzett és megtartotl integráns részeit. Az álláspontokat revideálni kell,, a hibákat és túlzásokat, amenynyire a békés keretek megengedik,, csökkenteni, a jó viszonyt minden erővel ápolni és fenntartani. Az érdekelt hatalmak pékiákból láthatták,, hogy Magyarország ennek a viszonynak az érdekében súlyos áldozatokat képes és akar hozni. Az orkán pusztításai. Ma még felbecsülhetetlen kárt szenvedtek a tanyai lakosok. A hétfő délutáni vihar mindent tönkretett a Handa és Újtelek tanyán. ket kapták (trpim: szenvedünk) s mintha a mult emlékei biztatnák ujabb küzdésre amiként a költő: »Ember küzdj és bizva A vihar legerősebb nemét,, mely útjában mindent lerombol,, orkánnak nevezik. Eddig csak névről ismertük, de már most mind közelebb és közelebbről ismerkedünk meg vele. Alig egy hónapja,, junius 13-án dühöngött egy megrendítő vihar a pestmegyei Páty ,,Bia és Torbágy községekben s ma már itt van a rémes pusztító képe. Amott földönfutóvá tette a község lakóit,, emit tönkretette az egész évi termést Az I. Manda t anyán A gyakorlóteret el hagy v a megdöbbentő látvány tárul elénk,, a rombolás szomorú képe. Komor,.bus gazdákkal találkozunk,, kik könnyfoelábbadt szemükkel, fátyolozott hangúkkal elárulják, hogy e vesz teség nemcsak pénzértékkel mérlegelhető, de erkölcsi értékben sokkal súlyosabb, mert hiszen egy évi munka eredményének gyümölcsétől lettek megfosztva. Az iskola es környéke Az iskolá tanítója, Szekeres Pál a városban volt, így családja egyedül, szívszorongva várta az istenítélet végét a hirtelen sötétté vált szobában. Az okozott kárt a méhesben és gyümölcsösben lálhatni. A három szekérre becsült gyümölcs a földön hever. A méhes tetejét elvitte a szél. Nagyobb kárt tett azonban Merkovszky gazdánál. A 80 kereszt életből nem láthatni ennek nyomát sem. Siska házának tetejét elvitte a vihar. A szénabogtyákból hírmondó sem maradt. A tengeri le van törve. A krumpli a földeken a jég elverte a termést, a homokkal összekeverte a szárat, termést egyaránt, hogy nincs emberi mesteri kéz,, mely e keverési müveletel utánozna képes lenne. Racskó gazda szénás szekerével indult haza,, j?iidőn a vihar ulban találta,, árokba fordította. Felfordult szekerek égnek álló ^erekéi nem egy helyen voltak a szénahordás ez idején láthatók. Ujtelek-tanya Sipkav György ujleleki tanító hasonló állapotokról tudósít. Az utakat két oldalt kidőlt fák torlaszolták el. A viharnak e barrikádozó művelete meggátolta az utasokat a rendes közlekedő uton való járásban, miért is a szántóföldeken jöttek gyalog és szekérrel. Miként az ember fejéiről a kalapot lefújja a szél, ép oly könnyedén vitte el a házak kalapját,, a fedelét. — Smid tanyáján a galamb-duoot oszloppal együtt a jó távolban levő útra dobta. — Török gazda hodálya a szomszéd Sznhánszki házában talált menhelyet. Jenei udvarában a hatalmas,, embervastagságu eperfát gyökerestől kitépte. A gabona keresztek itt is szétszórtan hevernek egy-egy bokor, vagy fa tövében. A tengeri levelét ugy összeszakgatta a jég, hogy foszlányokban lógnak. A jég és szélvihar iszonyú rombolásainak nyomait mutálja élő és élettelen, bárhová is néz az ember. Ott, hol áldás mellett most pusztulás láncolatát látja az ember. Jól> türelme. bízzál!N Ipolyi Arnold emlékezete Tolnai Vilmos, „A Magyar Mythologia és írója* cim alatt áldoz a .Népélet* c. folyóiratban Ipolyi emlékezetének. Es év október 20-án leaz száz esztendeje, hogy Ipolyi Arnold, a nagyok nagyjainak egyike megszületett. Az évforduló alkalmával a legszebb megemlékezés az lenne, ha a Magyar Mythologia hü utánnyoaoatban újra napvilágot látna. Igen ám, csakhogy erre azt írja Tolnai Vilmos: „Sajnot, a ma s a közeljövő erre nem biztat reménnyel, de rá kell mutatnuak, hogy a magyar kutatás érdekében (eltétlen szükség van rá s mihelyt lehet, meg kell valósitanuak." E lemondás nem lehet a megemlékezés megszentelése és nem hozható összhangba a kultúrfölény hangoztatásával. (Hiszen talán az a baj, hogy mindenre van péoz9ck, ciak könyvre nincs ) Hi egyetek nem lennének képesek e könyvet megrendelni, ugy a megyék, városok, iskolák stb. könyvtáraik részére az előfizetést megtéve, példát adnanak, miként kell a ,lángelme elsőrendű csillagaiét a magyar égen ragyogtatni müveikben és általunk, hogy a külföld is lássa és bámulja ragyogásait. A nagyok erkölcsi tökéjét kam&toztatounk kell a szerzés mellett, mellyel a jövőnek is tartozunk. Apollú Diadal Vannak elkeseredettek,, de vannak, kik j Jób türelmével fogadják a csapásokat: | Isten adta,, Isten el is vette, áldott le- í gyen szent neve. A vallásos kedélyből fa- j kadó sóhajok visszaszállnak az ősök szén- 1 védésének iskolájába,, honnét tirpák nevű- ' Julius 16—17, szerda—csütörtök rendőrnapok! Kizárólag e két mozgó bevételének 25%-át az államrendőrség özvegyei és árvái ka pják! Az ww őrszem szomorú pesti történet 6 felv.-ban Petrovics Szvetiszláv főszereplésével. II megfagyott gyermek Báró Eö vös József regénye 5 felv. Előadások kezdete: Va8 és ValO. üpolló Diadal Szex dán-Gsútörtóköii Diadal üpolló Diadal Apolló Az őrszem L krl3 gSvtSt"íLl^tS A megfagyott gyermek
