Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-09 / 155. szám

2 jröiimDSK 1924. julius 9, Ének a végekről. A győri választás lezajlása után olyan dolog vált közismertté, amely nem nélkülöz minden pikantériát. Az történt, hogy a szociál­demokraták jelöltjük támogatására Grieger Miklós nemzetgyűlési képviselőnek a parla­mentben elmondott beszédét olyan módon ki­vonatolták, hogy bizonyos részek elhagyása után az tisztára a szociáldemokrata elvek di­csőítésének tünt fel. Az üggyel kapcsolatban Grieger Miklós levelet irt az Uj Nemzedék szerkesztőjéhez, mert ez a lap azt irta, hogy a választási győzelemben jelentékeny szerep jutott ennekJaz ügyes manővernek, tehát vég­eredményben Grieger Miklósnak. Grieger ter­mészetesen tiltakozik beszédének ilynemű fel­használása ellen s kijelenti, hogy a szociál­demokrácia és keresztényazociálizmus ugy ál­lanak egymással szemben, mint a tüz és a viz. Sajnos, az utólag elhangzott tiltakozás már nem változtathatta meg a választás ered­ményét s igy Grieger szóbanforgó beszédével azoknak tett szolgálatot, akiktől egész világ­nézete, papi hivatása, erkölcsi meggyőződése mélységesen elválasztja. A végek találkoztak ebből az esetből ki­folyólag, olyan végletek, amelyek minden való­színűség szerint a soha ki nem békülésre, az egymással való örökös harcra vannak ítélve. Ezután az eset után pár nappal később a faj­védők tartottak Hatvanban gyűlést, ahol a szó­nokok hevesen tamsdták a kormány jelenlegi politikáját, különösen a pénzügyminiszter leg­utóbbi beszédét, amelyet felette antiszociálisnak tüntettek fel, rá akarva sütni a kisemberek el­len irányuló ál vádját és a gazdagok dédelge­tését. Cáfolatokba bocsátkozni felesleges, hi­szen mindenki elolvashatja a beszédet s rög­tön megállapíthatja, hogy éppen az ellenkezője igaz annak, mint amit róla állítanak. Ismét egy szélsőség támadása a kormány ellen, nem számolva a következményekkel, nem törődve azzal, hogy a lázas hévvel kimondott sző, amely talán a vélt igazság szolgálatában röp­pent el az ajkakról, nem okoz-e mérhetetlen károkat az egész országnak, holott csak a kormány elleni rohamnak volt szánva. Grieger jóhiszemű felszólalása egy ügyes taktikai ma­nőver folytán oly cél elősegítésére használta­tott fel, amelynek ő maga örül legkevésbbé. A fajvédők alaptalan és igazságtalan támadásai szintén nem szolgálják a köz javát, bármeny­nyire is megvannak győződve igazukról s bár mennyire is meg vagyunk győződve egynéhány vezető becsületességéről ós törhetetlen haza­fiságáról. Nem volna-e jobb és helyesebb most, az ország szanálásának küszöbén a józan mér­séklet terére lépni s ha nem a kormány, de legalább az ország érdekében tartózkodni olyan bírálatok és támadások utrabocsátásától, amelyek következményeikben olyan hatásokat hoznak létre, hogy még maguk a támadók sem örülhetnek neki. Elvégre a keresztény­szocialisták és a fajvédők nemzeti alapon ál­lanak s a nacionalizmus nagy eszméitől át­itatva szemük előtt a Nagy-Magyarország képe lebeg. Százszor is meg kellene tehát nekik gondolni, hogy magatartásukkal és nyilatkoza­taikkal lovat adjanak-e azon elemek alá, amely­nek a hatalomrajutását valószínűleg egyikük sem kívánja. Mentőszekrény és egyes részei legolcsóbb Blumbergnél Az orosz Cseka magyar hóhérai. Százával gyilkolták le a magyar hadifoglyokat, akik nem akartak belépni a vörös hadseregbe. — Debreceni származású a legkegyetlenebb Cseka­parancsnok. — Debreceni cigány a főhóhér. hadifogságot,, igy talán biztosabban haza­jutunk . Borzalmas bosszút állott ezért a sze­rencsétlen hajdúböszörményi kisgazdán a Cseka parancsnoka,, Szabó Sándor. Este 30 főnyi, javarészt magyar hadifoglyokból álló vörös különítményével elfogatta a szerencsétlent és éjnek idején kivitette az Irtisz folyó partjára. A fojyó jegén léket veretett és kiadta a parancsot a "három főhóhérnak,, hogy bele kell fojtani a vizbe. — Rémséges jelenet volt ez — mondta tel a szörnyű gyilkosság szemtanuja. A haj­dúböszörményi hadifogoly ellenállott. Pus­katussal verték le. A szerencsétlen letér­delt Szabó Sándor elé es összetett kézzel könyörgött, hogy kegyelmezzen meg éle­tének,, hiszen öt gyermeke van otthon, ígérte, hogy belép a vörös hadseregbe is. De a «Cseka» parancsnok nem ke­gyelmezett,, hanem kiadta a parancsot a 3 főhóhérnak,. azok puskatussal főbever­ték a nagyerejü embert,, a lékhez hurcol­ták és belenyomták a vizbe. Az ájultra vert hajdúböszörményi hadifogoly a jéghideg vízben visszanyerte eszméletét é,s két ke­zével a lékbe kapaszkodott. Még akkor is csak rimánkodott a szerencsétlen. — Az 5 gyermekemért kegyelmezzetek 1 faz életemnek — jajgatta a szercncsjétlen. Ekkor a főhóhérok puskatussal verték! szét a szerencsétlen ember kezefejét,, majd a cigány beledöfte a szuronyát és á lék alá nyomta. Néhány bugyborék buggyant még föl, majd bőrözni kezdett a viz a lék fölött. E sorokból tudják meg a szerencsét­len, hajdúböszörményi hadifogoly özve­gye és árvái a családfő borzalmas pusz­tulását. A nevét a följelentő nem tudja, de hamarosan ki fogják nyomozni. Százával fojtották meg ily módon a vörös hadseregbe belépni nem akaró m'a­gyar hadifoglyokat. A megkötözött embe­reket leszúrták és a jégen vágott lékekbe merítették. Ezután a szemipalatinszki polgárság szine-javára került a sor. Egyenként fog­dosták össze őket éjnek idején,, megkötöző t ten hurcolták az Irtisz folyó partjaira és a lékekbe fojtották a szerencsétleneket. — Hogy micsoda szörnyűségek történtek 1920. és 1921. év telén Szemipaiatinszk vá­rosában, csak azt tudta elmondani a rém­ségek szemtanuja,, hogy a »Cseka» parancs noka esténkint 20—30 léket is vágatott az Irtisz jegén... Igy csinált rendet és fojtotta el a szó­szerinti értelemben a szemipa;alinszki el­lenforradalmat a «Cseka» parancsnoka, Szabó Sándor. — A moszkvai népbiztosok nagyon meglehettek vele, elégedve, mert kinevezték az irkutsi (Szibéria) büntető iskolaparancsnokává, ahová magával vitte 3 főhóhér ját is. Abban az iskolában tanították ki az elvtársakat a válogatott ember kínzásokra és a gyilkolásra. Most az orosz szovjet ko­miszárja ez a magyar származású gazem­ber, tehát a népbiztosok után a legmaga­sabb rangot viseli... Az egyik főhóhér hazajött. Az orosz hadifogságból hazatért ma­gyarok sok gaztettről rántják le a leplet. A csendes nyomozás már évek óta tart. — Rengeteg adat áll már a hatóságok rendel­kezésére. A gazemberekről, de külön a «Cseka» tag­jairól összeköttetéseiről rendes nyilván­tartást vezetnek. Az oroszországi vörös pokolból még eglyre szállingóznak haza visszatartott ha­difoglyok, akik mind bizonyítják, hogy a szovjet rémuralmáról közölt borzalmak csöppet sem túlzottak. Legrettenetesebb szerve az orosz szov­jetnek a »Cseka« néven már nálunk is jól ismert, titkos szervezet, mely behálózta már az egész világot. Félelmes hatalma van a »Cseká«-nak Oroszországban. Még a kom'munisták is reszketnek már tőle, sőt a vörös hadsereg tagjai is, mert ez a tit­kos szervezet behálózza egész Oroszorszá­got és jaj annak,, aki a «Cseka» körmei kq­zé kerül. Már itt lappanganak Magyaror­szágon is az orosz «Cseka« hóhérjai. A kor mányzó ellen tervezett merénylet is a <; Cse­ka» müve volt, Bethlen miniszterelnök el­len is a »Cseka« tagjai akartak merényle­tet elkövetni. Németországban számos po­litikai gyilkosságot követtek el már, amint a rendőrség ki is derítette. Hogy tisztában legyen mindenki a «C,se­ka« szervezetével, bemutatjuk a maga ször­nyűségében a debreceni államrendőrség tudomására adott adatok alapján. Miikor a bolsevista népbiztosok rém­uralmának szörnyűségeit nemcsak az orosz paraszt és polgárság, hanem a mun­kásosztály és a vörös hadsereg is megunta, akkor alapították meg Lenin és társai á mindenre kész népbiztosok a saját rém­uralmuk biztosítására és állandósítására a «Cseka» néven félelmessé lett titkos szer­vezetet. Csak mindenre kész gazember le­het a tagja, aki gyilkosságra is kész. Min­den hivatalban, gyárban, ipartelepen stb. ott lappanganak a besúgói, akik kihallgat­ják a bizalmas beszédeket és besúgják. — Jaj annak, akiről a Cseka besúgója állítja, hogy elégedetlen a népbiztosok uralmá­val s tilokbán visszakívánja a cári uralmat: azzal végeznek a Cseka hóhérai. Szemipaiatinszk város az Irtisz folyó partján van, ott 1920-ban alakult meg a Cseka az elégedetlenség elfojtására. Hadi­fogolytábor is volt ott Es a magyar hadi­foglyokat akarták felfegyverkezni,, hogy az elégedetlen lakossághoz szitó és megbizí­hatatlanná lett vörös hadsereg helyett le­csendesítsék a forrongást. Ebben a városban a Cseka parancsno­ka Szabó Sándor debreceni származású hadifogoly lett; ő szervezte meg a hó­hérbandát. Három főhóhéra Torkos Nán­dor,, Sallai Sándor és Balogh József lettek Sallai hajduvármegyei származású, míg Balog debreceni cigány, aki a Téglavető­ben lakott. i ] ; { j, i* .1 :'. :ri <s Pénzt korlátlan mennyiségben bocsáj­tott a szovjetközpont a parancsnok ren­delkezésére,, aki 30—40 főnyi csapatot szer­vezett. Először is kény szeritette a magyar hadifoglyokat, hogy lépjenek be a vörös hadseregbe. A legtöbben a fenyegetések és ígéretek hatása alatt beléptek. De azért voltak, akik nem akartak semmikép sem akartak vörös katonák lenni. Többnyire magyar kizsgazdák, akik még hadifogság­ban sem akarták bevenni a kommunista maszlagot. — Ne álljatok be — mondta az egyik, értelmes hajdúböszörményi kisgazda fo­golytársaínak — hiszen nem lehet tud­ni, mikor fordul meg Itt is a világ I! Ne le­gyetek vörös katonák, mert jönnek majd a fehérek és akkor kétszeres lesz mindany­nyiótoknak. Inkább szenvedjük tovább a Két sláger a Diadalban szerdán és csütörtökön 7 és 9 őrai kezdettel Az ördög színjáték 6 felvonásban. FOszerepben: George Ariig. Fánnika amerikai v'gjáték 6 felvonásban. Főszerepbe n: Mary Pickford. Két sláger a Diadalban szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom