Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-06 / 153. szám

1924. julius 6 J& imwÉK 7 „Csehszlovákia, — A meg­koppasztott Liba" Pozsonyból jelentik: A cseh néppárti Lidove Listyben »Vigyázat!« cim alatt kinos feltűnést keltő cikk jelent meg- A cikk sate­rint a cseh államban veszedelmes mérték­ben szaporodnak a kommunisták. A kommu­nista-ujoncok túlnyomó részben a tisztvise­lők soraiból kerülnek ki, mert a kormány kizárólag 1 tisztviselői bőrére takarékoskodik. A kormány milliókat dobál ki holmi régi kastélyok restaurálására, emlékoszlopokra, a sok pénzügyi panama mellett és közben pe­dig az állam marad a megkopasztott liba. A csehek megvonták a román kereskedők vizum-kedvez­rnényét. Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári •csehszlovák konzulátus értesítette a ke­reskedelmi és iparkamarákat,, hogy ai csehszlovák külügyminiszter a Csehszlo­vákiába utazó román kereskedők eddigi vizumkedvezményét megszüntette, mert mig Csehszlovákia minden kedvezménnyel igyekezett elősegíteni a románok csehszlo­vákiai üzleti utazásait,, addig Románia mereven elzárkózott eddig minden ked­Tezéstől. Az intézkedés a romániai keres­kedőket kevésbbé,. de főleg az erdélyi'ke­reskedelmet érinti,, az utóbbiak ugyanis még a háború előtti időkből széleskörű üzleti összeköttetésekkel birnak a jelenleg cseh fenhatóság alatt lévő Felvidéken és Csehországban. Szlovák iskolákba akarják kényszeríteni a felvidéki magyar gyermekeket. Érsekújvárról jelentik: Néhány nap­pal ezelőtt «Csehszlovák Közművelődési Egyesület» aláírással magyar és tót nyel­vű plakátokat ragasztottak ki a városban, amelyeknek tartalma és hangja mélyen sérti a magyarság érzelmeit. — A plakát egy felhívást/ tartalmaz a szlovák szü­lőkhöz,, akiket arra figyelmeztet, hogy gyermekeiket ne adják magyar iskolákba, hanem szlovák iskolákba járassák,, mert csak ezek az iskolák képesítenek existenr ciát biztosító pályákra. A felhívás azon­ban ,,amely cimzésében a szlovák szülők­nek szól, akiket arra akar terrorisztikusan kényszeríteni,, hogy gyermekeiket szlovák iskolákba adják. A perfid hangú felhívás­ból a következő részleteket közöljük: Szlovákok!! Gondolkozzanak!! A nép­iskola alapja a művelődésnek és igy a]apja a nemzeti jövőnek is. Fontolják meg, hogy rég elmultak már azok az idők,, amikor a szlováknak a magyar iskola adott módot az érvényesülésre a magyar államban. — Igaz,, hogy legfeljebb szolgai állásra, mert 'igazi és hü szlovákból ur„ abban az idő­ben nem lehetett Szlovenszkóban. Most már ti vagytok urai Szlovenszkónak s mig gyermekeitek felnőnek,, a világ már ugy fog nézni azokra a szlovákokra,, akik a magyar iskolákba jártak,, mint akik elad­ták nemzetüket és lemondtak minden jo­glukról. ', v A felhívás egészen végig gyűlölködő hangnemben tárgyalja a magyarság ügyeit, ismételten hangsúlyozva azt, hogy a ma­gyar iskolákat végzett növendékek sehol sem fognak tudni elhelyezkedni, azok a szü­lők tehát, akik gyermekeik jövőjéről törőd­nek, csakis szlovák iskolákba Írassák gyer­mekeiket. Amennyiben ez a plakát csak cseh, vagy szlovák nyelven jelent volna meg, egy­szerű agitációnak lehetne tekinteni. Abból azonban, hogy magyar nyelven is kinyomat­holott semmiképen sem igyekeznek a ma­gyarsággal helyzetét ugy megkönnyíteni, .hogy a neki is fontos dolgokat saját nyel­vén közöljék vele, — következtetni lehet a plakát voltaképeni intencióira. Ez pedig nem egyéb, mint megértetni a magyar szülőkkel azt, hogy Csehszlovákiában csakis akkor ér­vényesülhetnek gyermekeik, hogyha cseh­szlovák iskolákba járnak és elfelejtik anya­nyelvüket. Felbomlik a jugoszláv ellenzéki block? Zágrábból jelentik : A Zagreber Tage­blatt megállapítja ,hogy az ellenzéki blokk pártjai között Radics moszkvai utja és sze­replése miatt ellentétek keletkeztek. A lap szerint azonban ezek az ellentétek egyelőre nem olyan természetűek, hogy a blok fel­bomlását eredményeznék, mert a párt-block egységesen összetart a jugoszláv koalíció megbuktatására irányuló politikájában. Egy cseh néppárti magyar kép­viselőt a köznyugalom meg­bontásánakvétségével vádolnak Pozsonyból jelentik: A képviselőház leg­utóbbi ülésén a mentelmi bizoU*ág bejelentette, hogy Biday József dr néppárti képviselő ellen kiadatási eljárást indítottak „köznyugalom meg­bontásának véusége' 4 címén. A vád szerint a képviselő egy nyítrai népgyűlésen a követkíző­ket olvasta fel egy ujságból : Ruszinszkóbsn a magyarok olyanok voltak mint a farkas, mely vicsorította a fogát, de csak néhs harapott. A románo* olyanok voltak, mint a kánya, lecsaptak a tömegre, egy áldó zatot kikerestek maguknak, mire a többi széj­jelsraladt A cs«h azonban olyan, mint a gö rény, áUandóau csendben van, reggelre azon­ban a tyúkólban az összes tyúkok meg vannak fojtva.* A mentelmi bizottság sajnálatát fejezte ki afelet, hogy egy képviselő igy izgat a Wz­raod ellen, de mégi* azt iavasolta, hogy a képviselőház ne adja ki dr. Budayt. (K E. K.) Csehszlovákiában eltörlik az érettségit. Kx-s.ról jelentik: A cseh iskolaügyi mi­niizténumban teljexen elkészült a középisko­lák u jöszervezésáre vonatkozó tervezet. A ter­vezet szerint a középiskolákba általában az elemi iskola 5. osztályát elvégzett gyermekeket fogják felverni. H i az iskola a gyermeket nem ajánlja középiskolai felvételre, akkor annak a középiskolának, ame'yba a gyermek járni akar, jogában áíl a gyeriek képességeiről meggyő­ződni. |E« más formában a felvételi vizsgák rendszerének a bevezetését jelenti. A szeik.) Az el«mi iskola 4. osz'á'yából ci»k a „közép­iskolai oktatásra a'ka'mas" növendékek léphet nek középiskolába. Az érettségi vizsgalatokat a reform teljesen megszünteti és az érettségit a VII..VIII osztályok,évzáró vizsgái fogjak pótolni. (K K. K) — Gyümölcsszezonban papírszalvétát használjon. Legszebb papírszalvétát az Ujságboltban vásárolhat. Olcsóság! bullám a Irírlfc kertkdMii I Vasárnap, (julius 6 án) dél­után 3 órától 6 óráig első­rangú jégbehütött sör palac­konként 6000 Kért kapható. I Mentőszekrény V és egyes részei legolcsóbb Bluinbergnél Hideg és meleg ételek! Kitűnő cigányzene! KÖZGAZDASÁG. 1 41 Mire ügyeljen a csépeltető gazda ? Ismeretes, hogy a Tiszántu'i Mezőgazda­sági Ktmara a cséptési szemvesztesegek lehető kiháritása érdekében már évek óta energikus akciót vezet, sürgetve a kérdés törvényhozási uton intézményes megoldását is a hibás és igy sok szemvesztes^get okozó gépeknek köte­lező kijavíttatása vagy csépléstői elultása ér­dekében. Sajcoi. ezt azonban még nem ér ketté el mindezide>g mivel hazánk jelenlegi súlyos gazdssági helyzetében encek uj munka­erők beállításának szükségessége miatt a meg­valósítása mgf nehézségbe ütkő&ik. Ezúton hívja fei tehát a Kamara a csé pehető gazdák figyelmét arra, hogy a cséplés alkalmával mire kell figyelniük, hogy terméiök lehetőleg az utolsó szemig zsákba és a mag­táiba kerüljön é* ne a kariakban váljék a ma­darai kész prédájává vagy ott kicsirázva pusz­tuljon el ós menjen igy veszendőbe. H* valaha, ugy éppen a mostani idődben fokozott jelentősége van annak, hogy hazánk b*n a cséplési szemveszteaégek folytán elpusz­tuló sok-sok milliárd értéket képvúe ő rés/iót az áldott anyaföld termiének megmenthessük. A Tiszántúli Mazőgazdasági Kamara mar hósapokkal előbb ismételten ?e hivta a gazdák figyelmét, hogy mindenekelőtt ügyeljenek a csépeltető gazdák arra, hogy olyan géptulajdo »o<sal Síerződjenek, akinek cséplőgépé jokar­bao van. Hí még aránylag magasabb percen­tett csépeltet is, busásán megterül ezen eset­leges többletkiadása azzal, hogy a gép jómun­kát végez és a termésének nem jut esetleg öt­hat százaléka is a törek meg a szalmakazalba, vagy a pelyva közzé, amint az ros:>zk«irb»n levő cséplőgépeknél megtörténi <. Most pedig kivált arra hívja fel a kamara a figyelmet, hogy nagyon ügyelnie kell a gnzdaotk a munkatempóra is. Csépiéinél nem az a fontos, hogy egy egy nap minél több keresztet nyo­massunk el a gépen, hanem azt, hogy azetotő ugy dolgoznék, hogy a gép jó munkát végez­hessen. Nem szabad t^hat tultömni a gépeket, hanem lassan és egy-nletesen, minden kévét külön terítve kell a gepbeadni. A csép és nem automobil gyorsasági verseny, itt n»m az a jó etető, aki egy egy nap minél több kévével tudja a gépet túlterhelni, hanem az, akinek kszemunkája alatt a g'p lehetőleg tökéletes munkát végez és az utolsó szemig kicsépeli termésünket. Ügyelői kell arra is nagyon, hogy a jő munka végeztetéshez megkívánt fordulatszáma a dobna* meglegyen, mórt érthetően, ha ennél a cséplődob kevesebb fordulatszámmal dolgo­zik, ugy hiába van jókarban levő gépünk es hiába dolgozik jól az etető. Ezek azok a legfőbb körülmények, ame­lyeknek pontos betartása mellett elérhetjük azt, hogy ugy csépeljük szemtermésünket, hogy az mind magtárunkba kérül be, mert ha ezekre nem ügyelünk, akkor részben a madaraknak termeltünk vagy azért, hogy kazlaink szépen kizöldüljenek a legelső után. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ép­pen ezért ismételten és különösképpen felhívja a csépeltető gazdák figyelmét fentiek megszív­ielésére és a gyakorlatban minden körülmé­nyek között követésére, hogy a „többtermelés' ' i'elé irányuló munkásságunkban azt legalább elérhessük ez évben már, hogy minden szeaa gabonát, amit a Magyar Alföld megtermett, megmenthessünk és megtarthassunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom