Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-31 / 174. szám

Szorzószám. Arányszámítás és papírban való fizetés idejét éljük. Minden kötécnél, minden bevétel vagy kiadás esetén kezünkbe kell vennünk a plajbász!, hogy kiszámítsuk, mekkora összeggel dolgozunk arany értekben s mennyit tesz ki az pepirvalutában. Igy tesz az üzletember, a vállalkozó, a munkás, igy a kormányzat a a közalkalmazott. Kölcsönszerződésünk egyik alaptétele, hogy Magyarország államköltségvetése aranyértékben számítt&ssék s hivatalból állapi andó meg, amennyivel keli szoror.ni az aranysáéit, hogy egyenértékét pspirban ismerhessük. Ez a szorzószám, ami parszo időnként változik,, as arany ázsiójához képest, ha a piacon drágul az arany, akkor több papir jár érte s igy növekszik az aranyértéfc; ha pedig az arany értéke esik. ugy kevessbb pspúkoronát tesz Ifi az ellenérték. Most épp ily hullámvölgyéhez értünk az aranyfluktuációnak. Az arany ériéke a világpiacon esőben van s ehhez igazodik most a pspirértók-állapitó szorzószám. Másfél hónsp előtt ez 18 000 volt, vagyis egy aranykorona 18.000 papirkoronát ért. A mult hónapban leszállt 17.600 koronára s e béten leapadt kerek 17.000 koronára. Az álJamkiadások és bevételek persze most ez utóbbi méreteihez igazodnak. A közalkalmazott, aki aranyparitásban kapja immár járandóságát, aranybessz esetén kevesebb papirmannyiséget fog kézhez kapni most mint amennyit aranyhossz esetében kapott. Ez természetes aritmetikai következménye az aranyvaluta szerint való számításnak. S ebbe bele is kell nyugodnunk, mórt nincs más megoldás, — hiszen az egész világgazdaság aranyalapon nyugszik s az aranyázsióhoz képest rendeződött be. Ha kisebb a szorzószám, akkor az állam bevételei is ehhez alakulnak át: kevesebb papírt hoznak az adók, a jövedékek, kevesebbet a vasút, a vám s a posta, — dacára a fennmaradt arany kirovásnak. Ehhez képest az ál lami kiadások, uzy a dologiak, mint a személyiek. az aranyparitás szerint folyósítandók, ugyanoly aranytartozás fejében. Ha a közalkalmazottak igy ad hoc ős látszólag meg is rövidülnek kissé, csakhamar megtalálják számításukat és kártalanittatnak az árak eltolódásában, mely az aranyftuktuációval vele jár. Ez a mostani hullámvölgy egy olcsóbbodási irányzatot jelent az egész üzleti és gazdasági vonalon. N8m a kormányod intendálják ezt a hullámzást, hanem az élet, melyre a politika épp oly kevéssé folyhat ba, mint az évi termés bŐ»é;sre vagy az időjárásra. 5 Emlékezzünk régiekről Í9S4. julius 31 Történelmi lapok a nyíregyházi gör. kaíh. egyház multjábói. Irta: Álmos Zoltán. I. Szerdán Csütörtökön A gfflnii ÍÍS! Musjjoukisi tisoenkó 1 gyönyör városban szerdától Szerdán Csütörtökön Gyönyör város az Apollóban 1. Az ó-szláv szertartásuk miatt oroszoknak nevezett gör. kath. magyarok a Nyírségnek őslakói. Létük egyidős a kereszténység felvételével. A régi iratokban ó-hitüek, oroszok, rátzok, stb. elnevezések alatt emiitettnek. Tólh-Kálló, Rátz-Do

(: rog, Rátz-Ujfehérló elnevezések ennek a ténynek a történiéflmi csökvényei. Etnikailag magyarok. Közvetlen leszár mazói a honfoglaló magyarságnak. NyirAdony, Nyir-Lugos stb. későbbi etnikai beszürődések. A Hajduvárosok s a magukat több-kevesebb joggal annak arrogáló volt szabolcsi és hajdúsági községek kevert fajisága pedig a szabad hajdúság történelmi keletkezésének eredménye. A legújabb kutatások e részben igen meglepő eredményekhez vezettek. Hogy csak a főbbeket emütsem. Adat van rá (Századunk. 1841. 98 sz. 765) hogy az Árpádházkori első nemzeti visszahatás, az u" n. Kupa (Koppány) lázadás, majd a Péter király idejebeíi felkelés az ó-hit = keleti kereszténység, nem pedig a pogányság jegyében folyt. Mint meztelen történelmi tény 'meredezik a kutató szemei elé az is, hogy a keleti szertartást köyető u. n. ó-hitü magyarság évszázadokon át ép olyan elnyor másnak és üldözésnek volt kitéve a nvugoti egyház és a római Curia részéről, mint később á reformáció hívei. Püspökségei, apátságai megszűntek. — Rendházai bezárattak, vagy a nyugoti egyház szerzeteseinek kezére kerültek. — Maguk az egyházközségek pedig a latin (nyugoti) egyház pasztorációja és juriszdikciója alá helyeztettek ugy, hogy mindaddig, mig csak északon a kisorosz, keleten pedig a román keleti egyházak révén rituális közösségre nem talált, a keleti szertartást követő u. n. ó-hitü magyarság pap, püspökség, szóval egyházi szervezet nélkül sorvadt, tengődött, avagy a legjobb esetben batykók és dászkálok ültek be paróchiáiha., kész prédájaként a fa. tinositó, valamint a szláv és román egyházi. és faji törekvéseknek. Ez adja aztán a pszihikai és történelmi alapjait annak az eddig sokak előtt különösnek látszó ténynek, hogy a történelmi fejlődés folyamán a nemzeti és vallásszabadság iránti mozgalmakban az ó-hitü és reformált magyarság mindig egymás mellett küzdött s hogy e mozgalmak történelmi és társadalmi stabilizációjálként ó-hitü és reformált magyar a Nvirség és Hajdúság községi közösségeiben mint Rátz-Dorog, Rátz (Hajdü)-Böszörhiény, Bö köny, Büd, Szentmihály, Bátz-Ujfeliértó stb. egymás mellett található. 2. Amikor Szarvas, Csaba, Mezőberény és Orosháza telepes népe 1753. év őszén Nyir-Egyházára költözött, Nyir-Egyházát és határát fajilag ilyen kevert szabadhajduk és más szabadok, meg menekült jobbágyok, vallásilag pedig csak reformátusok és ó-szláv szertartásuk révén oroszoknak nevezett ó-hitü magyarok lakták . Mindkét felekezetnek volt rendes lel. készete. Az ó-hitü hívek papja Pap János .volt s a Dankó, Kovács, Ács, Sohajda, Fazekas, Hrubi ,Hajdú, Oláh stb. famíliák (1752-iki megyei conscriptió) még ma is élő famíliák, a Lengyel, Kozma, Kozák, Orosz, Cifra (amaz 1623-ban, emez 1748ban községi biró) Nyalka, Bihari, Napkori Lázár, Farkas, Nemes Almási Mihály, Nemes Vedres János, Nemes Nóvák, Nemes Riskó, Túrok (később: Török) Derzsi, Jocó, Gábris, Molnár stb. l'amiliák (1614, 1623, 1664., 1748-iki oonseriptiók), még azután is évek hosszú során át szerepel. nek az 1794-től rendszeresen vezetett ' anyakönyvekben s mint Lukács Ödön megjegyzi Nyíregyháza város történetléiben, 1703 tavaszán egy Pap Mihály nevü nyírségi orosz pap (valószínűleg a későbbi nyíregyházi pap atyja) megy Bige Lászlóval együtt Bákóczihoz Lengvelországb'a, hogy őt a magyar ügy szolgálatába az országba invitálják. 3. — Hogy mint külön egyházközség mikor; nyert első szervezést, ezidő szerint, a megfelelő okmányok hiánya miatt, pragma tikusan meg nem állapítható. Történelmi tény azonban, hogy Nyíregyházán már a XVII-ik század első tizedeiben nagyobb számban éltek a keleti szertartást követő ó-hitü magyarok. Történelmi tény az is, hogy Királytelke, Oros, Pazonv, Sima, Büd, Tólh-Kálló, Rátz-Semjén, Rátz-Ujfehérló már a XVI-ik század végén és a XVII-ik' század elején népes és virágzó ó-hitü egyházközségek Voltak s igy nem tehető fel, hogy éppen a központi Nyir-Egyháza ó-hitü népe maradt volna szervezetlenül. A legrégibb történelmi adat e részben, hogy már a munkácsi egyházmegye első sematizmusa is, mint ősi anvaegvházat emliti s másrészt az egyház használaton kivül helyezett legrégibb evangéliumos könyvébe ó-szláv nyelven eszközölt következő eredeti marginális bejegyzés: »Az AtyabeIcegj'ezéséval, a Fiu segítségével és a Szent Lélek együttműködésével ezen könyvet, mely Evangéliumnak neveztetik, nyiregyházi polgárok vették és adományozták a megholtak lelkeiért és nehéz bűneik bocsánatáért és átadták a Szent Miklós püspökről nevezett templomnak. Es aki merné ezt ellopni ezen" templomtól, azt Krisztus örök kárhozatra fogja jlélni egész házával együtt. Vétetett 1699-ben Derzsi János, Joco Ferenc és más nevesebb emberek költségén, akik gondoskodtak arról ,hogy a templom ily könyvet ne nélkülözzön. Azon időben ezeknek lelkiatyja volt Királytelki György, aki felszentelt pap volt ebben 'az időben. Amennt , — amely bejegyzés minden kétségen felül helyezi azt a tényt, hogy az ó-hitó magyarság már 1699 előtt Nyíregyházán szervezett egyházi életet élt s a már ismertetett okokból (a nyugoti egyház ma is érezhető beolvasztó és egységesítő törekvése), mint kiváltságaiban ismételten megerősített szabadhajdu, nyelvében magyar volt ugyan, egyházi életében azonban az ó-szláv liturgiának hódolt s ez alapon nevezték aztán gyökös magyarságuk dacára oroszoknak . Egybevetve a már felhozott tényekkel, idevág és megerősili a fenti megállapítást Szabolcsvármegye retwLinek Petneházán 1636-ban hozott s Lukács ödön Nyíregyháza város történelmében idézett ama határozata is, mely szerint: »5-tó. Mivel az orosz batvkók néminemű embere| Két sláger! I Julius 30 ári és 3! -én J 7 és 9 órai kezdet'el Kain leánya kalandor történet 4 felvonásban. Főszerepben: Luciano Alberfini. RAZZIA I a Diadalban | Két sláger! I Julius 30 ári és 3! -én J 7 és 9 órai kezdet'el Kain leánya kalandor történet 4 felvonásban. Főszerepben: Luciano Alberfini. bűnügyi dráma 5 felvonásban. Főszerepben: Ottó Hebilhr és Grette Hollmanti s-zerdán, csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel