Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-29 / 172. szám

J&imwÉK Binnim .1 amm $.924, julius 29 mmmmttmmmmimwimummt A sanda mészáros. Az egyik délutáni lap, amelynek az a fó ismertetőjele, hogy nem nagyoa szereti a zsi dókat, szenzációsnak készült cikket közölt az ausztriai szanálásról. Ez a cikk rémes dolgokat mond el. Szinte csodálatos, hogy milyen rossz következményeket hozott Auaztriára — már természetesen a lap szerint — az a 650 millió arany korona, amit a külföld kölcsön gyanánt nyújtott. Elmondja, hogy emiatt készül kor mányrálság, hegy a pénzügyminiszter már nem mer feljárni a hivatalába, mert ott várják a rokkantak, akik sebeiket mu'ogatják, órákig elüldögélnek és pénzt követelnek a szerencsétlen minisztertől, De mindez még nem el >g. A tisztviselők fizetésd nem halad előre, az elégedetlenség növekszik, a posta- és távírda alkalmazottak éppen most kezdenek leállni. A válság már a levegőben lóg, szinte forradalmi tünetek mutatkoznak, s mindez az átkozott szanálás következménye. A végén pedig jön a sötét jóslat, „A szanálás alatt álló Magyarország is annakidején ide fog érni1" Lehet hogy Ausztriában ilyenek a viszonyok, lehet hogy nem ilyenek. Nyilatkozni nem merünk, mert az utóbbi időben nem jártuck kint, de mindenestre meg kell lepődni azon a gondolatmeneten, amely a „kÍ3 hamis" tendenciózus cikken végigvonul. H*t, ha Ausztriában — dacára a 650 miliió araoykoronás kölcsönnek — mégis ilyenek a viszonyok, milyenek lennének abban az esetben, ha Ausztria nem kapta volna meg ezt a kölcsönt, s tovább kellett volna járnia azt a haláltáncot, amelyet látva mindenki ennek az országnak végét jósolta. Ha most is elégedetlenkednek a rokkantak, tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak, vájjon mit csinálnának abban az eaetbeo, ha nem lett volna szanálás, s tovább kellett volna folytatniok azt a rettenetes életet, amely csaknem romlásba döntötte Ausztriit? Ha íz igen tisztelt uj3ágocska most forradalmat jósol Auiztriában, vájjon nem elkövetkezett volna régen ez a forradalom a külföldiköicsön sogit sége nélkül? Mégis csak különös, hogy egy lap vészteljes éi halálthozó bajnak tüntesse fel azt a tényt, hogy egy országnak sikerült megállni a gazdasági romlás lejtőjén és a 650 millió aranykoronás kölcsönnel útját állani a további sülyedésnek, sőt talán a teljes katasztrófának. Ilyen abszurd gondolatmenetet még nem hallottunk, hogy egy országot íönkraiesz az. hogy pénzhez jut. Itt nagyonis kitetszik a sanda mészáros szerepe, aki nem oda vág, ahova néz. A „kis hamis" kormányt szeretne buktatni, de eivafeulteágában nem vette észra, hogy az nem kormány, hanem országbuktatás lenne. Magyarországnak más utji a kibontakozásra nincs, mint az a programra, amit a szanálás ir elő. Ezt most már határozottan és erőteljesen végig kell csinálni, snnál is inkább, mert minden ellenkező híresztelés cáfolatául, Ausztria igenis egy kezdeti felvirágzás korszakának küszöbén all, amelyet a részére mujtott külföldi kölcsöanek köszönhet. Nincs semmi okunk, hogy a magyar szanálástól kevesebbet várjunk s épen ezért a most kibocsájtandó kölcsönrészlet lejegyzésénél minden magyar ember tegye meg a kötelességét. A tényeket lehazudozti nem lehet s minden okunk megvan bízni Magyaror szág jövendő talpraállásában. Az általános lefegyverzés és a kisebbségek védelmének kérdése a világpolitika két tengerikigyója. A népszövetség lefegyverzési tervezete ügyében csak négy kormány foglalt állást 50 nemzet kabinetje közül. — Szeptemberben ismét a népszövetség elé kerül a lefegyverzés ügye. F

IERGAMEMT APIR kapható: AZ UJSÁGBOLTBAN SKffaSEH saj2BBH EíJaKHIiSMfl A békeszerződések — mint a világ legtöbb igazságtalansága —s hangzatos jelszavak között létesültek. Á két legfontosabb ilyen jelszó tudvalévően a világbéke biztosítása és a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletbentartása volt. A világbékét az általános lefegyverzés propagálásával, beigérésével kívánták a győztes hatalmak biztosítani, mig a nemzetek önrendelkezési jogát a számtalan kis náció »önállósitása« révén kívánták szolgálni biztosítva mindenütt a nemzeti kisebbségek autonómiáját. Ez a két szépen hangzó elv a gyakorlatban természetesen egészen másként fest, mint azt a legélénkebb fantáziával is elképzelni lehetne. Az általános lefegyverzést ugy. valósították meg, hogy a legyőzött államokat tökéieleseti fegyvertelenné tették és kiszolgáltatták regi és uj ellenségeiknek, mig a hatalmas államok a közös préda miatt egymásra is féltékenykedve fokozott mértékben fegyverkeznek ma is. Az önrendelkezési jog pedig ugy fest, hogy a legyőzött államok legbensőbb ügyeibe is beleszólnak az arra nem hivatottak is, a kisebbségek jogai pedig csak papiroson léteznek. — Mindkét kérdés különben állandóan szerepel a "Nemzetek Szövetségének napirendjén, kérdést intéztünk tehát a Magyar Külügyi Társaság igazgatójához, Páka-Pivny Béla dr.-hoz ezeknek jelen állására vonatkozóan, akitől a következő információt kaptuk : | — Mind a két kérdés a világpolitika tengeri kígyója, melyeknek nagyranövesztésén nagy buzgósággal fáradoznak a világháború győztes államai, amellett, hogy; látszólag minden lehetőt elkövetnek kiirtásukra. A Nemzetek Szövetsége, amikor 1919-ben megalakult alapszabályai közé iktatta, hogy a világ összes nemzeteinek le kell fegyverezniök. — A Legyőzötteket a programm érteimében nyomban és teljesen le is fegyverezték, a győztesek azonban csak fokozták a fegyverkezést. — A tengeri fegyverkezés korlátozását még csak sikerült elérni, a szárazföldi lefegyverzés ügyében azonban az eredmények eddig csaknem egyenfőek a semmivel. A Nemzetek Szövetségében elsősorban két bízottság alakult. Egy úgynevezett állandó szakbizottság és egy ideiglenes vegyes bizottság. Ezek a bizottságok minden évben ujabb és ujabb feladatokat kaptak anélkül, hogy eredeti feladatukat megoldották volna. Természetes, hogy a külön erre alakiiott bizottságok javaslatai nélkül a kérdést a Nemzetek Szövetsége nem is vehette érdemleges tárgyalás alá s igy a lefegyverzés kérdése egyre tovább húzódott. A tengeri kígyó növeléséhez 'maga a Nemzetek Szövetségének ülése is hozzájárult különben ázzál, hogy uj és uj javaslatokat kezdett tárgyalni, anélkül, hogy a javaslatok bármelyikében is "határozott állást foglalt volna. Ilven javaslatok voltak: a Lord Fischer-féle javaslat és a Lord Róbert Cecil javaslata. A két legkiemelkedőbb javaslat közül az utóbbit tárgyalta és mérlegelte az egész világsajtó. A javaslat különben abban áll, hogy lehetősége! kíván nyújtani a nagyhatalmaknak — különösen Franciaországnak — ama aggályai eloszlatására, hogy Németország megtámadhatja. A javaslat azt célozza, hogy a titkos katonai egyezmények* helyett nyíltan, a Nemzetek Szövetsége előtt közösen szerződjenek a hatalmak és pedig avégből, hogy a szerződő felek együttesen megvédjék a megtámadott államot a támadóval szemben. — Amilyen egyszerűnek látszik azonban ez a feladat az első pillanatban, olyan sok komplikációt mutat az, mihelyst az ember a tervezetet szakaszról-szakaszra próbálja vizsgálni. — Két kiemelkedő nehézségre bukkanunk: az egyik az, hogy kiket vegyenek ]>e a szövetségbe. Ha t. L ebbe az úgynevezett »garancia szövetségbe« 1—2 államot nem vesznek fel, vagy 1—2 állam nem kiván abba sni ,az egész tervezet illuzóriussá válik. Erre vonatkozóan különben érdekes megoldást ajánlott Pékár Gyula, hogy t. i. egy-egy világrész kontinensének minden állama kössön egy-egy ilyen szerződést, amelynek valamennyire ki kell terjednie. A másik nem kevésbbé kényes részletkérdés az, hogy mikor forognak fenn a megtámad tatás kritériumai, melyekre a megtámadott és szövetségesei automatikusan megkezdhetik hadműveleteiket. A kisebb államok a kérdésben azt az álláspontot képviselik, hogy esetenként a Nemzetek Szövetségének kellene megállapítania, hogy ki a támadó, mert hát gyakorlatból tudja mindenki, hogy milyen könnyű határincidenst provokálni és a szomszédos államra fogni, hogy ő lőtte ki az első golyót . — A Nemzetek Szövetségének szeptem ber 1-én kezdődő összeillése ismét foglalkozni fog a kérdéssel a tavalyi összeillés határozata alapján. Az elmúlt évben különben a kérdést tanúimányozá,, végett kiadták az egyes állam kormányainak. A Nemzetek Szövetségének jelenleg ötven állam a tagja, a Népszövetséghez a lefegyverzés ügyében azonban eddig mindössze — négy állam kormányától érkezett válasz... A tengeri kígyók kipusztítása léhát ugyiátszik legfeljebb csak négy államnak sürgős.. (KEK.) . ,Jtrfr rfr rfr Tudnivalók a kivándorolni szándékozóknak. Az amerikai főkonzulátus figyelmeztetései. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti főkonzulátusa a következők közlését kéri: Az 1924. évi bevándorlási törvény és a hozzátartozó végrehajtási utasítások megérkeztek a főkonzuíátusra. Felesleges utazási kiadások, idővesztés és céltalan ácsorgás elkerülés evégett a kivándorolni szándékozóat értesítjük, hogy vizumkérvények beterjesztése alkalmával a kérvényezőnek a következőleg felsorolt iratokkal felszerelve személyesen kell a főkonzulátus utievéllátamozó hivatalában (IV. ker. Semmelweiss-utca 2.) jelentkeznie. 1. Az Amerikai Egyesűit Államokba szóló érvényes útlevél; 2. minden egyes személy keresztlevele, vagy szüle'ési bizonyítványa, két-két példányban; 3. minden I Két sláger! Julius 30 án és 31-én 7 és 9 órai kezdet'el Kain leánya kalandor történet 4 felvonásban. Főszerepben: Luciano Alberiini. RAZZIA la Diadalban bűnügyi dráma 5 felvonásban. Főszerepben: Ottó Geblihr és Grette Hóllmann szerdán, csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel