Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-23 / 167. szám
1914. junius 23, Júmiwix. telével hiányzott az &z összhang iés a győzni akarás, ami a múltkor a pesti játékukat jellemezte, és ugy ennek az eredménye csak a megérdemelt vereség lehetett. , , r\ \ Sole a kapuban a három gól közül; kettőt legalább védhetett volna. Tómasovszkyt ugylátszik már elbizakodottá tette az, hogy az első csapatban néhányszor jól szerepelt, amellett, hogy, elismerjük, bogy. csinált szép dolgokat, feltétlenül nagy részben ő a felelős a vereségért. _ Goidsteint már ^áttuk jobbnak is. Vay amellett, hogy sok hibát csinált, hatalmas munkát végzett, ugyanez mondható a szélsőhalfokra is. A csatái'sorban Kurz I. volt a legveszélyesebb, a többiek mélyen formájukon alul szerepeltek. Erős Nyetve támadásokkal kezdődik a mérkőzés, de a végső befejezéshez hiányzik az erély a csatár oldj ói. Lassanként az Nsc is feljut a Nyetve kapuhoz Adler II. Jövése azonban fölé jut. Majd Biáminak vau egy kedvező helyzete, de elidegeskedi, Kurz I. gyors lefutását Petrovics parírozza. Ezután mezőnyjáték következik, mely JielyenkénL teijesen ellaposodik. r C" Szünet után pompás N.sc támadások következnek, különösen a baloldal van elemében, A támadások eredménye Solé hibájából Adler gólja. A Nyetve erős támadással felel a gólra, Vay messziről gyönyörű iveit lövése váratlanul gólba jut. — Még egy. igen kedvező helyzete .van a Nyelvének, Kurz I. beadását azonban Deák a kapus kezébe lövi. Ezután végleg fölénybe kerül az N.sc Adler I. beadasáuól Biámi, majd Ordasy, góljával bebiztositja magának a győzelimet . , , i ; i Földes biró közmegelégedésre bíráskodott « i , j, ( 1 ' ; ; ,; A pénzbüntetések és bírságok teljes valorizálásának akadalyai. Miért nem lehet egyelőre az Igazságügyi értékhatárokat is aranyparitásra emelni. — Az ev vegelg fokozatosan oevezetikaz aranykorona rendszert A hivatalos lap közeli száma kormány rendedetet közölt a büntetőtörvénykönyvekben is megállapított értékhatárok, pénzbüntetések és bírságok bizonyos szorzószámmal való felemeléséről. A mai viszonyok között, amikor az általános irányzat az aranykoronára vailó áttérésnek az egész államháztartásban való fokozatos keresztülvitele, érdekesnek tartoltuk utánajárni annak, hogy az igazságügyi tárca keretében miért kenytelen a kormány sokkal lasubb tempóban valósítani meg az aranykorona rendszer bevezetését, mint más tereken. Az igazságügyminiszterium törvényelőkészítő osztályában Horváth Dá niel dr. min. tanácsos ,aki az értékhatárokat szabályozó rendeletek előkészítésében részt vett és az általános és végérvényes szabályozást célzó rendelet kodifikáló munkájában ugyancsak aktive tevékenykedik, érdekesen ismertette munkatársunk! előtt az e téren való valorizálásnak a mai gazdasági és társadalmi viszonyok között mutatkozó akadályait. — Szó volt arról — mondotta informátorunk — hogy, a büntetőjogi értékhatárok és pénzbüntetések felemelésének kérdését a kormány már most az aranykoronás alapon szabályozza. Ebben a kérdésben alapos előmunkálatok folytak és folynak még nia is ,azonban be kellett végeredményben látni, hogy ezen speciális területen az arany korona rendszernek végleges keresztülvitele most még nem lehetséges, főleg, .mert az egyének vagyoni helyzete eddig még nem követhette nyomon a pénzértékben beállott változást s az egyéni és társadalmi vagyoni viszonyoknak ilyetén átalakulásához még hoszszabb időköz szükséges. A kérdés végleges szabályozása ezért körülbelül az őszre, vagy 1 egkésőbb az év végére marad. — Az imént említett nehézségek illusztrálására a következőket kell csali figyelembe venni: [ — A büntetőtörvénykönyv többek között megállapítja, hogy a pénzbüntetések behajthatatlanságuk esetén 20 köronánkint egy-egy napi szabadságvesztésre változlátandók. A mai viszonyok közölt az aranyalapon pénzbüntetésre elitéltnek cca 325— 350 papírkorona lefizetése, vagy egy-egy napi elzárás között kellene választania. — Ez arra vezetne^ hogy az eh tél leknek legnagyobb része — mondhatjuk 99 százaléka — minthogy talán egy hét alatt sem keresi meg a 20 aranykoronának megfelelő összeget, feltétlenül a szabadságvesztést választaná s fogházi ellátásával az államra terhet róna, lioiott a cél az volna, hogy a pénzbüntetés lefizetése által az áltamkincstár gazdagodjék. — Másik ,más vonatkozású eset: A büntetőtörvénynek a lopásra vonatkozó szakaszai szerint ha a lopott dolog értéke 200 koronánál nem nagyobb, akkor a cselekmény csak vétség, ellenkező esetben bűntény. Eszerint ma körülbelül 3.5 millió korona értékű doiog toivaja enyhe vétségi-bünteléssei szabadulna, holott 3.5 millió korona ma tekintélyesebb és főleg a meglopottakra nagyobb jelentőségű érték, mint volt a békében husz korona. Le kellene tehát szállitani a 200 koronás értéktékhatárt, mert különben úgyszólván szabad kezet biztositanának a tolvajnak arra, hogy ily nagy értéket enyhe vétségként eltulajdoníthasson . — További, nem csekély nehézségek származnak abból, hogy a háború alatt és az azóta eltelt idő aiatt kelt számtalan jogszabály mindig a kibocsátásának idejében fennforgott gazdasági, illetve pénzviszonyok alapján állapíttatott meg pénzbüntetéseket. Ezek között vannak tízszeres összegekre menő pénzbüntetés! tételek is. Nem lehet tehát ezen büntetési tételeket kényelmesen ugy elintézni, hogy. az aranykorona.rendszert általánosítjuk minden olyan pénzbüntetésre, amelyek a büntetőtörvénykönyvben meg vannak állapi tva ,mert akkor egy, mondjuk 1918-ban vagy 1920-ban 10000 korona pénzbüntetést megállapító és ma is érvényben lévő törvény alapján ugyanannyi aranykorona lenne kiszabandó, ami pedig százmillióknak felelne meg. Ezért ezeket a nem békebeli pénzbüntetéseket előbb egyenkint meg kell vizsgálni abból a s zempontból, hogy keltezésük idején mennyi békebeli aranykoronának feleltek mejj, vagyis előbb vissza kell őket valorizáilni egyenkint. Ez nemcsak a számitások miatt 4 hanem tekintve az ilyen büntetés ;i tételek tömegét Kacagó esték! 3 0 ti ír burleszk 2 Fatty burleszk s ezenHvill még 1 burleszk aminek a nevét nem meriük kiirui, ráérnek majd megtudni az előadáson. 1. „6" az árvák lovagja, burleszk 2 felvonásban, 2. „6" a marathoni futó, burlesík 1 felvonásban, 3. „ő" a repülő csoda, burleszk 1 felvonásban 4. Fatty és a fekete táncosnők, burleszk 1 felv 5. Fatty ét bűzbomba, burleszk 1 felvonásban. 6 burleszk 1 felvonásban Szerdán és csütörtökön ] és tel 10 érakor a Városi Színház Mozgóban Szuperfoszf&t műtrágya, olajok, petróleum, szőlészeti cikkek, dohányzsineg, vasáiuk és az összes gazdasági cikkek legjutányosabban beszerezhetők a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, "VmE^™?
