Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

mi 4 . jnniu ius 20. J£ilMIŰEK HETI KRÓNIKA •Rettenetes vihar hozott Bánatot és gondot; 'Az elmutt hét gyászfátyollal Borítja SzabolcsotBúsan nézzük emlékeit Pusztító viharnak, — Császárszállás megcibálva, Tarcalon meg sírnak. 'A kalászos gyengén termett, Szőllőt féreg rágta; Ami mégis maradt volna, A jég végigvágtaSáskajárás pusztitgatja A mezőt, — a rétet, — Megöltek itt minden, minden Magyar reménységet. Szomorú hír mindenfelöl, Akármerre nézünk ; A nemzetek nagy versenyén Elnyomás a részünk. Hiába itt az ész, erő S minden szent akarat, — Elsorvad mind, ami magyar, >>Egy átok suly alatt«. Egyetlenegy remény pirkad Magyar naplementén ; Cserkészeink táboroznak Szőke Tisza mentén. A határon cserkészörszeni figyeli a tájat, — Merre megyünk ha a magyar Egyszer újból támad. Egyebekben ismét szót kér Városunk egy része, Ahol a legsiralmasabb Minden utca képe. Figyelmébe ajánljuk az Illetékeseknek, — A Kiss Ernő és VécseyIJtcák mit vétettek? 'A moziban Petrovichcsal Rendőrnapot adtak Szomorú, hogy a páholyok Üresen maradtak. Saját vérünk helyett inkább Vad idegent védünk, — Kozák lovas-mérközésre Kidobáltuk pénzünk. BONT A. Tiz esztendővel ezelőtt tört ki a világháború s már közel hat esztendeje — legalább forma szerint — béke uralkodik a világOD, de ennek ellenére még micdíg olyan élesek az ellentétek a volt ellenséges államok között, hogy a helyzet inkább látszik egy háború előtti állapotnak semmint a háborút követő kiengesztelődés korának. Az elnagyolt békeszerződések természetesen hozzájárulnak a helyzet sulyositásához és ezért csíknem egész Eúrőpában nagy örömmel fogadták azt sz eszmét, hogy szövetségite kelt iömöriteni az összes államokat és ebben a szövetségben közvetlenül és maguk között intézhetik el vitás kérdéseiket és kerülhetnek egymáshoz közelebb azok az államok, amelyek között nehezen felejthető bullahegyek tornyosulnak.. . Megalakult a Nemzetek Szövetsége, a Népszövetség, azonban ennek megalakulása sem tört&ot sajnos az alapítás intenciói szerint. Németországot eleve kirekesztették belőle, nem vették fel Oroszországot sem, az Egyesült Államok pedig különféle körülményekre hivatkozva távoltartotta magát az alakulástól. Amerika főleg arra hivatkozott, hogy az európai ügyek és érdekek öt nem érinthetik annyira, hogy belépésre szükség lenne. A nem-etek közötti valóságos béke helyreállításán a Népszövetségen kívül egész sereg hivatalos és társadalmi szervezet fáradozik, még pedig igazán elismerésreméltó eredményekkel. Ezeknek a szervezeteknek a segítségével Magyarországnak már ismételten sikerült, — főleg a kisebbségi kérdésben — panaszait illetékes tényezők elé juttatni és némi orvoslást is elérni. Tudvalevően a legutóbbi hetekben több ilyen konferencia volt Franciaországban és Belgiumban, amelyeken a Magyar Külügyi Társaság is képviseltette magát. A konferenciák eredményeire, helyesebben tanulságaira vonatkozóan kérdést intéztünk a magyar delegáció egyik tagjához, Póka-Pivny Béla dr.-hoz, a Magyar Külügyi Társaság igazgatójához, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Ezelőtt, külföldi útjainkról visszatérve, mindenkor sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a német-francia és a német belga viszony nég mindig feszült ég hogy ezen feszültség megszűnése nélkül nem igen lehet Európa tö kéletes gazdasági sz&naiá&át remélni. Ezúttal azonban sajátos és nagyon érdekes tapasztalatokra tehettünk szert Mintegy tiz napig tartózkodtunk Lyonban, a mostani francia minisz tere'nök városában. Lyon tökélatesen egybe forrt Hernot egyéniségével annál a técynél fogva, hogy Hernot éveken át volt a város polgármestere és képviselője, majd később szenátora. Ezt azérí tartom fontosnak és hangsu lyozsndőnaFf, mert Lyonban történt az a még röviddel ezelőtt is hínetetlennek gondolt eset, hogy száz é* s7ás francia polgár lelkes éljenztssei és tapssal fogadta Németország egy kiküldőttjének, Quidde tanárnak beszédét. Igaz, hogy Quiddet a németek sem szeretik paciíizmusa miatt és szért, mert olyanféle szerepet tölt be Németországban, mint nálunk egyes liberális képviselők vagy politikusok, vagy mint pl. Olaszországban a Nitti-tövetök. Ennek ellenére azonban mégis csak német ember Quidde és ő is hazája javát akarja elsősorban es nem a franciákét. — Azonban nemcsak Quidde tanárt tapsolták meg a hallgatók, hanem minden olyan politikust, aki a békét kívánta és még lelkesebb volt a taps a nyíltan háborúellenes beszédek hallatára. — Az egyik francia politikus beszéde közben sajátságos jelenet játszódott le. A szónok azt fejtegette, hogy a háborúban nemcsak a katonák pusztulnak el, hanem tönkremennek a családok, a gyermekek és az anyák is Ekkor egy gyászruhás francia hölgy élesen közbekiáltott: „Nem türjük, hogy a német anyákról beszéljen!" Ekkor minden várakozás ellenére a tömeg hevesen pisszegni kezdett és a hölgyet elhallgattatták. — Mindezekkel a színes hangulatokkal párhuzamosan is megállapítható, hogy a franciák akarják és keresik a német-kérdésben a megoldást a barátságos megértés alapján. Különösen nagy figyelemmel és rokonszenvvel hallgatták a lyoni konferencián Qiddenék azokat a fejtegetéseit, amelyekben azt bizonyítgatta, hogy Németország nem kívánja a hábo~ rnt és a mérges gázok és egyéb háborns szerek feltalálásáról szóló mesék rágalmak, s A világ nagy nemzetei - Németország, Oroszország és az Egyesölt Államok kivételéve!-már valamenynyien beléptek a Nemzetek Szövetségébe. Az Egyesűit Államok egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a szövetség munkáját. — A szövetség nemzetközi konferenciái letompítják a még mutatkozó agresszív sovinizmus túlzásait. — Európa gyorsan közeledik a konszolidálódás felé. főszereplésével Versenyfutás szenzációs fiimszkeccs 3 színpadi és 3 filmrészletben, ének és táncszámokkal, fővárosi művészek közreműködésével Fellépnek: ifj. Latabár Árpád, L. Lendvai Kató és Vadász József, művészek és artisták. Moziban még nem látott Kisérő műsor: ÍL „Üres a fészek amerikai dráma. Pénteken, szombaton fél 8, fél 10^ vasárnap 5,1 és fél 10 Arakor a Városi Színház Mozgóban Katonazenekiséret I Jegyek előre válthatók Jakobovits Fannyka dohánytőzsdéjében.