Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-15 / 136. szám

JftimiDEK 1924. junius 15. A Bessenyei Kör szerda délutáni irodalmi ünnepélyének műsora. Nyíregyháza, ujnius 14. A Nyirvidék tu­dósítójától. A Bessenyei Kör szerda délután öt óra­kor kezdődő irodalmi ünnepélye iránt mind jobban fokozódó érdeklődés mutatkozik. A Kör most bocsátotta ki a meghívókat, amely­nek szövege a következő; A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör 1924. évi junius hó 18-án szerdán d. u. 5 órakor a vármegyeháza dísztermében ünnepi ülést tart, melyre a Kör tagjait és az iroda­lom iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. — Belépődíj nincs. A gyűlés sorrendje.­1. Megnyitó. Mondja MikecZ Dezső udv. tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke. 2. Részlet Senki Pál a Magyar Tudományos Akadémia által a Nádasdy dijjal jutalmazott elbeszélő költeményből. Bemutatja a szerző, dr. Vietór tisz József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosz tályának elnöke. 3. Jelentés a Bessenyei Kör irodalmi pályázatának eredményéről. Előter­jeszti Fehér Gábor az irodalmi szakosztály titkai a. 4. Bessenyei sírja és ujabb Bessenyei emlékek. Irta és felolvassa Téger Béla, a Kör igazgatótanácsának tagja. 5. A régi Nyíregy­házáról. Irta és felolvassa Szókor Pál, a Kör igazgatótanácsának tagja. II. Ülés után Bessenyei szobrának megkoszorú­zása. 1. Himnusz. Előadja az áll. tanítóképző intézet énekkara. 2. A Kör koszorúját elhe­lyezi : Dr. Sasi Szabó László a Bessenyei Kör főügyésze. 3. Szózat. Előadja az áll. tanitóképző-intézet énekkara. III. Este 8 órakor a Korona szálló külön te mi ében ünnepi vacsora, melyre a Kör tag­jait meghívja az elnökség. — Az ünnepi be­szédet a Bessenyei ezüst serleggel Dr. Kál­lay Miklós, Szabolcsvármegye főispánja, a Bessenyei Kör diszelnöke tartja. A vacsorán . való részvételre jelentkezéseket elfogad : > Kardos István (Városháza), Dr. Kovách Győ­\ ző (Vármegyeháza), Dr. Sarkady István (Zöldség-téi), Papp Lajos (Korona-szálló.) Riport a halálraítélt kutyuskáról. A veszettségtől való óvakodás érdekében Nyiregyházán nem kegyelmeznek n kutyáknBk —• Hat ór« » kegyefmezési Nyíregyháza, junius 14. A Nyirvidék tu­dósítójától. Igaz-e, hogy Nyiregyházán szigorú sta­tárium van ? Statárium ? — Nem tudunk róla. Igen, statárium a kutyuskákra. Hogyan értesült ? Ugy, hogy amint hallom ujabban retten­tő szigorral járnak el a sintér-telep emberei, még a kapualjából, ablakokból is kifogják a szelid kutyuskákat... Ez a beszélgetés, amelyet a korzón hal­lottunk, szeget ütött a fejünkbe. Nem va­gyunk »kutyászok«, de állatvédelemtől átha­tott szivünk van.. Felkerestük hát az e téren illetékes tényezőket, ahol felvilágosítást kér­tünk. Igaz-e, hogy Nyiregyházán menthetet­lenül vége van a már egyszer befogott ku­tyáknak ? És miért ez a szigorúság ? Megkaptuk az információt. Elsősorban is ki kell jelentenünk, mon­dották, hogy a sintérekről elterjedt hírek túlzottak. Á mi alkalmazottaink respektálják az ablaknál kukucskáló ölebecskéket, nem követnek el vadászó szenvedelmük hevében sem magánlaksértést. Ám az utcán kóborló szájkosár nélkül sétáló kutyáknak nincs ke­gyelem. Inkább tízezer kutya pusztuljon, mint egy ember. Tízezer kutya egy ember ellenében ? Eb­ban van valami. És hogyan ? Ugy, hogy a közönség nagyon könnyel­mű s elfelejti, hogy a veszettség a legrette­netesebb baj. Talán nem tudnak róla, hogy valamelyik télen behoztak egy veszett em­bert a kórházba, ahol egy csomó embert megharapott. Mind megvesztek, fel kellett szállítani valamennyiüket a Pasteurbe. A ve­szett ember betegségét falujában nem ismer­ték fel. Itt, Nyiregyházán már menthetetlen volt, a veszettséget egy időn tul már nem lehet gyógyítani. Nincs más hátra, mint meg­előzni a bajt, összefogdosni minden kóborló Visszavonhatatlanul hétfőig! kutyát. Nyugatmagyarországi városokban nem találnak egyetlen kóborló, szaladgáló kutyát sem. Jó. Fogjuk össze Nyíregyházán is a ku­tyákat. De ha a drága kutyus kerül ki az utcára, ha előkelő vértől származó fajkutya kerül a hurokra ? Nincs kegyelem ? Tavaly, mikor még erősen fenyegetett a veszettség, nem volt. Az idén van. Aki az I elfogatás után hat óra alatt jelentkezik a | telepen és kikéii kutyáját!, megkaphatja bi­i zonyos feltételek mellett. Először is kérvényt ad be a polgármesteri hivatalhoz, ha erre megkapja az engedélyt, lefizeti a kilenc havi ápolási dijat, ketrec-dijat s ha ezalatt a megfigyelési idő alatt nem mutatkoznak rajta a fertőzöttség jelei, átadják a kutyát... A kutyusnak tehát hat óra a kegyelme­zési idő. Ha ezalatt nem jelentkezik a gazdá­ja, vége. Ám, ha jelentkezik is a kegyelme­zési időn beíül, kétséges, hogy kibirja-e a megfigyelésié szánt időt, a kilenc havi inter­nálást ? És kibirja-e gazdája a kilenc hónap­ra járó ápolási diajt ? Nincs más hátra, mondotta informáto­rom, vigyázni a kutyákra,, maradjon odahaza, ha kedves az élete. Megírtuk, mert hát sajnáljuk a kutyus­kákat. Hátha segítünk rajtuk. — «A REJTELMES LOVAGVAU ­A VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓBAN. Minden vasárnap d. e. a m. kir. 12. f onvéd gyalogezred teijes zene­kara hangversenyeiébe ineüet' sörszanatórium a Bocskay - kertben. 2312-2 j A rejtelmes lovagvár. Regényes történet a Sovaglforból, egy elő­játék és öt felvonásban. — Egy középkort monda után filmre átdolgozva. — Föszíb­repíö líedda Vcrnon. — Előadják a Városi) Színház Mozgóban szombaton, vasárnap és hétfőn. Kynasl várának fíőgös ura: Rudolf gróf menyasszonyát várja. A községiven ki­hirdetik., hogy mindenki örüljön e napon... mikor egyszerre megszólal a lélekharang. A falu kovácsát viszik a vesztőhelyre, mert megölte Rudolf gróf egy zsoldosát. A két menet véletlenül találkozott s e ta­lálkozásból a babonás Rudolf gróf egy kö­zelgő szerencsétlenséget vél látni. Dühé­ben ezért Mátyást,, a község bíráját elfo­gatja és bebörtönözte ti. Rudolf gróf fe­lesége életet ad egy leánykának, Melindá­nak. A várúr,, ki szerette volna, hogy fi­örököse legyen,, dacolni akar a sorssal, a leányát fiúnak nevelteti. Yig élet folyik a várban. Egy ily ünnepély alkalmával Rudolf gróf fogadásból végig akar men­ni a várfalon,, de elszédül és a mélységbe zuhan. Atyja halála után Melinda lesz a vár ura... de mindenben meglátszik a gyenge nő uralom. A zsoldosok fosztogat­nak,. rabolnak, a sanyargatott nép elkese­redetten zúgolódik és követeli,, hogy Me­linda válasszon férjet,, aki zsoldosait fé­ken tudja tartani. Melinda ebbe beleegye­zik,, de kiköti, hogy az lesz a férje, ki a várfalakon körül tud lovagolni. Több bá­tor lovag megkísérelte ezt,, de egynek sem sikerül. Már 12 halott fekszik ii temető­ben,, mikor egy vándorénekes érkezett a várba. Látva e borzalmakat,, elmegy Adal­bert fejedelemhez,, kinek a látottakat el­mondja. A fejedelem elhatározza,, hogy Kynastban rendet csinál, apródnak öltö­zött féleségének kíséretében Kynast vá­rába megy, hogy megtörje Melinda foga­dalmát. A herceg körül lovagol a várfa­lon s Melinda, ki a hercegbe beleszere­tett,, boldogan akar karjaiba omlani... de a herceg visszautasítja... s megöleli előtte apródját... a feleségét, mire a büszke és szerelmes Melinda a mélységibe veti ma­gát... A rejtelmes lovagvár egyike a leg­szebb filmakotásoknak s igy csak veszte­ség érheti azt,, aki nem nézi meg. Vívófanfolyam a Ko^nn ki'^ön termében. ittKHS Gerevich üisdár I ok fevcles vívómester ju-iius hó 15-JŐI kezdó'dőieg ví ó­tanfoiyamnt tart a Koro ta külön helyisí'géneu, ahol jelentkezéseket drftután 5 — 7 óra között fogad. Vívófelszerelésről ő gondoskodik! 2388-1 Várkonyi Mihály és Uray Tivadar főszereplésével! Földes Imre színmüve 7 felvonásban. A LEGHAT 4LM ASABB ATTRAKCIÓ! Előadások kezdete: hétköznap V»8 és V^IO órakor. APOLLO Filmre irta: Vajda László. Rendezte: Kertesz Mihály. A LEGHATALMASABB ATTRAKCIÓ! Előadások: vasárnap l/ s4, l/t6 ' lj t& és »/«l0 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom