Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-14 / 135. szám

«MMKmSM>«MenfUBSrS' mMnuarataiWKwunötrjHMsnwum* JNftÜiüUDÉK I924-. junius 14. A népiskola és a tandíj. Évtizedekig tartó küzdelem korszakal­kotó vívmánya volt a tandíjmentesség tör­vénye, melyet most hideg közömbösséggel semmisít meg egy miniszteri rendelet. Már ez maga hiba, mert a törvények tekintélyét megingatja; ilyenformán bármely törvényt rövid uton lenyakazhat egy miniszteri ren­delet pallosa. De még nagyobb hiba, s szo­morú kilátást nyújt a népoktatásügy jövőjére maga a tandijkötelezettség. Egy több gyer­mekes családra 4—6—800.000 korona terhet jelent ez éveken át csupán tandij cimén. S hol van még az élelem, ruházat, tankönyv, Írószer. Az iskolákban sürün alkalmazott jó­tékonycélu gyűjtések összege is a családos szülőket terheli, mig a családtalanok men­tesítve vannak tőle. Hát még a születés, be­tegség, halál esetén felmerülő költségek ? ! Pedig a családos emberek nevelik a honpol­gárokat, ők adják a munkaerőt, a honvédő karokat, ők tartják fenn a nemzetet. A nagy megtei heltetés, a fenyegető ne­héz gondok árnyéka még jobban visszautasí­tó hatással lesz a családalapításra s a gyermekáldástól való félelem ott fog lebeg­ni a családok felett. A háború megcsonkította hazánkat és nemzetünket, megritkította a fér­fiak sorát, az iskolákat évekre elnéptelení­tette, s ugy látszik, fojtogató karját a jövő­be ís előre nyújtja. A gyilkos »béke« gazda­sági romlásba sodort s gyökerében támadja meg a nemzet fenntartó ere/ét, melyre pe­dig nagyobb szükség van, mint valaha. Téves felfogás az, hogy pl. »az ismétlő iskola talán azért nem kell sem a szülőknek, sem a tanulóknak, mert ott nem kell tan­díjat fizetni. Annak más okai vannak. Két­ségtelen, hogy az ingyenességi törvény után nagy fejlődéssel lendült előre a népoktatás Csekély vigasztalás, hogy a »szegények« nem fizetnek tandijat, mert a szegénység vi­szonylagos fogalom. Különben is akkor igen kevés marad tandijfizető. Remélhető, hogy e rendelet még v álto­zás alá fog esni, mert az egyházak is megfo­lyamodták, mert különben az egyházi iskolá­kat terheli súlyosan, mivel azoknak a taní­tói fizetések jó részét is abból kell fedezni, mig az államiak csak a dologi szükségletekre fordítják. Az országházban is interpelláltak ez ügyben s talán fognak reá módot találni az illetékes körök, hogy a nemzeti érdekeket és a gazdasági helyzetet összeegyeztetve meg­nyugtatóan intézzék el ezt a fontos s a aerny zet életébe mélyen beható ügyet. Egy tanitó. — Tasporkán fog felzúgni a Vidám Színpad megnyitóján minden egyes szám után. , — Divat raglánofc 425000 K-tól, férfi divat öltönyök 628000 K-tól divatos sza­básban. Gólya Áruház Zöldség-tér 8. rejtelmes lovagvár. Regényes történet a lovagkorból egy előjáték és 5 felvonásban Hedda Vernon főszerepléséve! szombaton, vasárnap és hétfőn a Városi Színház Mozgóban, A közigazgatási bizottságban tárgyalták az elemi iskolai tandíj ügyét. A kultuszkormány az elemi iskolai tandíj általános bevezetésére nem gondol Nyíregyháza, május 13. A Nyirvidék tudósítójától • Országszerte nagy izgalmat keltett az elemi iskolai tandij elrendelésének terve, amelyet a kultuszkormány véleményadás céljából megküldött vármegyénk tör­vényhozásának is. A rendelet-tervezetet Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsá­gának tegnapi ülésén Benkö András kir. tanfelügyelő ismertette. A bizottsági tigok közül Geduly Henrik,, dr. Ujfalussy Dezső cs dr. Szesztay Zoltán részletesén foglal­koztak felszólalásukban a rendelet életbe­léptetésévé! előálló nehézségekkel. Ami a rendeletnek azt a részét illeti, hogy a szegények nem fizetnek tandijat, a bizott­ságban hangsúlyozták,, hogy a szegény­ség fogalmát fontosabban és liberálisab­ban kell itt defímnáLni, nehogy azok, akik jelentéktelen vagyonuk miatt sze­génységi bizonyítványt nem kapnak, bár valójában igazán szegények, elesnének az ingyenes iskoláztatástól. A rendeletterve­zettel nem ért a közigazgatási bizottság abban sem egyét, hogy a birtokosok cse­lédeik gyermekének tandiját maguk fi­zessék. A gazdatársadalomnak olyan megterheléséről volna itt szó, amelynek magára a népoktatásügyre is végzetes ha­tása volna . Egyébként illetékes helyen ma a kö­vetkezőkéi jelentették ki az elemi iskolai tandíj bevezetése tárgyában. A ku'ituszkornsány az ejemi, ís kolai tJmdij rítalános bevezetésé­re egy általában nem gondolt. — Szó sincs arról, hogy az elemi iskolában való beiratkozás vagy bejárás tandij fi­zetésetői tétessék függővé. Csupán arról van szó, hogy a változott viszonyok foly­tán az államkasszát a kuliuszkonnány egy bizonyos mértékig tehermentesíteni akarja olyan téteteknél, amelyeknél erre megvan a lehetőség. A felekezeti és községi iskolák ugyanis annak idején néhány koronás tandijat szedtek tanulóiktól, a kormány azonban szociális és kulturális szempontokból ve­zetve,. akkoriban ezeket a tandij fizetéseket rendeletileg eltiltotta és ezzel egyidejűleg tandijmegváltás cim in pár száz koronás összegeket utalt ki állami segélyképen a felekezeti és községi iskolák részére. — Ezeket az összegekét most tulajdonképpen valorizálva kellene fizetnie az államnak, ha- azt akarjuk, hogy az iskolák ennek a segítségnek hasznát vehessék. Ez a valo­rizálás azonban aranykorona alapon olyan óriási megterhelést jelentene, melyet a szanálási akció során, amikor az állam be­vételeit fokozni, kiadásait pedig csök­kenteni kell,, nem lehet keresztülvinni... Éppen ezért a kiütuszkorimlány megfontolás ' ' tárgyává lí tíe, hogy egyes ilyen felekezeti iskolákban a régi rend­szert .'sínél engedélyezi. — ugy, hogy ezek az iskolák újra bizonyos csekélyebb összegű tandijakat szedhetné­nek. í)c természetesen ez esetben is csak olyan összegről lehet szó, amely az isko­láztatok számára jelentékenyebb megter­helést nem jelent. Ötszázezer koronás ele­mi iskolai tandíjról tehát szó sincs, ha­nem csak bizonyos minimális és maximá­lis határokon belül szedhető tandijak en­gedélyezése képezi a megfontolás tárgyát Abban a kérdésben, hogy ez a csekély tandíj kit terheljen, a kultuszkormány ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy szpgínysSgj bizonyítvány alapján a tandíjfizetés aiél mindenkit fel keii menteni ugyancsak mentesíteni kell közszolgálati alkalmazottak gyermekeit is. Azonban szociális szempontból egyá!talán nem volna indokolható, hogy a jómódú réte­gek mentek legyenek a csekély összegű tan díjfizetés alól, mert ez különben is semmi olyan anyagterhet nem jelent szá­mukra, amit még el nt'm viselhetnének. Ezzel az államot terhelő kötelezettségek kicsiny fészekre szakadnak és mindenki, aki meglétei őanyagí eszközökkel rendelkezik, a reá eső kis teherrészt könnyebben el tudja viselni. Egyébként az elemi iskolai tandíj 'fi­zetésé ügyében a kultuszkormány még véglegesen nem döntött. A rendelet ter­vezete, amely a fentiekben ismertetett alapelveken épült fel, már készen van, azonban ezt a rendelettervezetet a kul­tuszkormánv véleményezés végett meg­küldötte a felekezeti főhatóságoknak és a vármegyéknek. Addig, arnig ez a vélemé­nyezés meg nem történik és mig a kultusz­kormány ezeket a hozzászólásokat nem tanulmányozhatta át, ebben a kérdésben végleges rendelkezés nem is .történhetik. Mindenesetre a kultuszkormány»azon az állásponton van, hogy a szegényebb réte­gek további teljes mentesítésének fenntar­tásával a tandí jnak iiyen korlátozott mér­tékben való bevezetését újra engedélyez­heti .Erre egyébként jogalap is van, mert hiszen a szanálási törvény 4. szakasza, mely az állami bevételek fokozásáról és a kiadások csökkentéséről szól, erre a törvényes fölhatalmazást megadja. Május hóban Szabolcsvármegye alispánja ötvenmillió koronát utalt ki főiskolai hallgatók segélyezésére. Junius 30-án teljesen megszűnik a törvényhatósági lisztellátás. Nyíregyháza, junius 13. A Nyirvidék tudósítójától . Szabolcs vármegye közigazgatási bi­zottsága tegnap délelőtt 9 órakor tartotta rendes havi ülését, amelyen dr. Kállav. Miklós főispán elnökölt. A vármegye köz­igazgatásának mult havi állapotáról Mi­kecz István alispán a következő jelentést terjesztette a bizottság elé : Vármegyénk közigazgatásának május havi helyzetéről a következőket jelentem: Május hó 13-án tartotta meg törvény­hatósági bizottságunk rendes tavaszi köz­gyűlését, amelyen az összes folyó ügyek elintézése s több fontosabb politikai s gazdasági kérdésben történt állásfoglalás mellett l>etöitötte a dr. Kádár Béla elha­lálozás afolytán megüresedett, valamint a m. kir. belügyminiszter urnák a létszám­csökkentés folyamán megszüntetett egyik szolgabírói állás visszaállítására vonat­kozó rendelkezése folytán betöltés aláke­rült két szolgabírói állást, amelyekre a törvényhatósági bizottság egyhangu liatá­MMttM* ingatlanforgalmi Rózsa-n. 2, sz. alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom