Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-08 / 131. szám

2 J&miLQÉK I9f4. junius 8 —I IIIU'WIW iwimniB«wM»«i»)i» A vármegyei Jósa Muzeumba több uj leletet küldtek be. Fokozódik az érdeklődés a muzeum iránt. — Nyíregyházán egy nép­vándorláskorabeli sírra taíáltak — A harcos koponvacsontján szekerce vágások láthatók Nyíregyházán, junius 7. A Nyirvidék tudósítójától . Mióta Mikecz István alispán a Jósa Muzeum gazdag anyagát a legszélesebb körben ncvelőbatásu relikviáit megfelelő jól hozzáférhető muz«umi helyiséghez jut­tatta, nagy mértékben fokozódott a vár­megye közönségének érdeklődése a mu zeum és a vele összefüggő kérdések iránt. Alig múlik el hét,, hogy ne hoznának be valamelyik községből egy-egy értékes le­letet, beszédes tanúbizonyságául annak, hogy ez a föld gazdag kuljfcurtelep volt a legősibb korokban is. A Jósa Muzeumba legutóbb Nyírsző­lősről és Szabolcs községből került be több bronzkori és a La Téne korszakból (Kr. e. évezred második fele) való érté­kes cserépedény. A nyirszőlősi leletre Vajda Dezső terelte a muzeum figyelmek Vajda még' februárban egy hatalmas vas­korszakbeli cserépedényt küldött be a múzeumnak azzal, hogy ezt az edényt egy nyirszőlősi legény hozta be, aki . a fiának tisztiszolgája volt a háborúban. A legény azt mondotta Yajdáéknak, akik megőrültek,, hogy a nagv muzeális értékel képviselő leletet átad baják a Jósa Múzeumnak, hogy Nyirszőllősön még van több hasonló régi tárgy. Mikecz István al­ispán felhívására a nyirszőlősi községi jegyző jelentést is tett a leletről - — Kitűnt,, hogy Nyegucz Péter nyirszőlősi lakos a község Bajzal nevű dűlőjében már : 1913-ban talált régi kancsókat,, amelyeket I aztán be is szolgáltatott a községházára. — Hromján György 1922-ben talált Nyirszőlő sön egy szilkét (szélesebb szájú öblös j edény) és egy nagyon értékes valószínűleg í "még a kőkorszakból való díszített ivó-J edényt. Zsippay József pedig egy vaskor- 1 szakból való füles kancsót szállított be a községházára. Ezek az edények most mind a Jósa Muzeumba kerültek Érdekes, hogy a falubeliek az egyik ősrégi edényt befestették zöldre és a fenekét kilyukaszt­va, virágcserépnek használták. Nagyon értékes leletet hozott be a Jósa Muzeumba annak mindig hü barátja és készséges támogatója, Tomory Dezső szabolcsi ref. lelkész. A mult év őszén Szabolcs község határában az úgyneve­zett kis mély útban a holt Tisza partján öt darab bronzkori edény és egy régi pat­kó került a felszínre. Ezeket a tárgyakat hozta be Tomory Dezső, aki minden lele­tet, amely a históriai földön, Szabolcs ha­tárában felszínre kerül, lelkiismeretes gon­dossággal, tudományszeretettel, hazafiúi kötelességtudással összegyűjt és a Jósa Muzeum rendelkezésére bocsát. Elmer Sándor mérnök is értékes, rendkívül figyelemre méltó lelethez jut tatta a Jósa Muzeumot. Az Árpád-utcai Máv-lakóház építésénél egy pajzsdudort, összetört agyagedényt, ember csontokat ta­láltak. A csontváz ülőhelyzetben volt — A leletet a pajzsdinfor meghatározz® és a népvándorlás korára utal. Megnéztük a muzeumban a népvándorláskorabeli férfi koponyáját. A homlokcsonton felül óriási zúzódás látszik, mellette több csákányvá­gás tűnik fel és beszél halálos harcok­ról, vad tusákról, a földünkön egykor áí­kerekedett népvándorlás viharairól... És a Jósa Muzeum minden darabja mély hallgatagságában is soka! mond, el­meséli ennek a drága földnek viszontag­ságos múltját, őseink nyugtalan, harcos életét és a mult felidézésével fellobbantja szivünkben a szeretet lángoló tüzét szülő­földünk, otthonunk, hazánk iránt, amely­nek minden rögét vér és verejték mosta. Iparosok pünkösdi kongresz­szusa Nyíregyházán. Nyíregyháza, junius 7. A Nyirvidék l udósitó jától. A Keresztény Husiparosok Országos Szövetsége pünkösd vasárnapján délután léi 3 és 4 óra között a Városháza nagyter­mében a vármegye husiparosainak bevo­násával nagy szakgyülést rendez. Ezen a kongresszuson olyan gazdasági kénlések­ről lesz szó,, amelyek valamennyi iparost mélyen érintenek, azért előrelátható­lag a gyűlés nagyon népes lesz. Biszt­ránszky József fővárosi elnök értesítette Bartíi Antalt, a husiparosok Nyíregyházi elnökét, hogy a pünkösd vasárnapi nyír­egyházi naggy ülésre lejönnek Grieger Mik­lós és Bartos János nemzetgyűlési 'kép­viselők és részt vesz a gyűlésen a miniszternek megbízottja is. i Legolcsóbb napi árban kaphatók: Gazdaságok, szeszgyárak, malmok, szőlőbirtokok részére szükséges összes cikkek: mint gepoiajak; gépzsírok, ben­zin, gépszijak, kocsikenőcs tö­mítőanyagok, kenderáruk, mű­trágya, kénezőanyagok, rézgáiic, ekék, boronák, vetögépek, tize­des és százados mérlegek stb. Uj zsákok es csoiitliszt rend­kivül olcsón rakiáron. Vevők vagyunk a legmagasabb napi árban: ÖS8>. es ter­mi Cnjek re és gyapjúra. PYRAMIS MAGYAR FÖLDBIRTOKOSOK ÉS FfitDBÉRLŰK KERESKEDELMI R. T. fiókja, Nyíregyháza, Jókai-utca 2. Nagykálló hires szülöttének, Simonyi óbesternek rehabi­litálása. A lefokozott huszár óbester é* a Mária Terézianand. — Mi vo'ít a hiine a legvité­zebb huszárnak? — A keperesiulitemető legérdekesebb katonai sir emléke. Irta Markó Miklós. Ismeretes, hogy Simonyi óbestert egy 1832. évi hadbírósági ítélet alapján az ara­di vár börtönébe zárták s a hős huszár ott is halt meg hirtelen, állílólag vérmérge­zésben. A köztudatban lappangó gyanú azt suttogta,, hogy a legvitézebb huszár* nem természetes halállal mull ki, hanem ugy tették el láb alól hatalmas ellensé­gei és — hogy soha föl se támadhasson: — sírja fölé odahengeritették a gyalázat szikláját... Nyolcvan esztendeig piheni aradi jeltelen sírjában, úgyszólván mindenki­től elfeledve, vitézvári báró Simonyi Jó­zsef,. mikor 1913-ban exhumálták és újra eltemették a kcrepesi uti temetőben. — Ez alkalommal rokona, Balázsy Sándor, a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja, megkí­sérelte a huszár-óbester rehabilitálását. — Megelőzőleg már az 1912. évben levelet irt a Mária Terézia-rend kancellárjának,, Fe­jér váry Géza bárónak, amelybén kérte, hogy Simonyi óbesternek, aki szintén lo­vagja volt a Mária Terézia-rendnek, állít­sanak síremléket a rend alapjából. Fejér ­várv báró sajátkezíileg válaszolt a levélre és sajnáltatal tudatta, hogy a kérési nem teljesítheti. Simonyi József — irta — sú­lyos szabálytalanságokat kövelett eidami­ért annak rendje és módja szerint lefokoz­ták és megfosztották érdem jelei tői. A Má­ria Terézia i end lovagjainak kijáró dísz­siremlék tehát nem illeti meg Simonyií, aki lefokozottan, mint közvitéz halt meg s nem mint a Mária Terézia-rend lovagja. Végül Simonyi József fiával, Simonyi La­jos báró, volt miniszterrel való barátsá­gára tekintettel kijelentette Fej ér várj", hogy háromszáz koronát engedélyez a volt miniszter síremlékére. Balázsy egy udvarias, de határozott hangú levélben visszautasította a kegyado­mányt és megirta, hogy a család hétezer koronás emléket állit a sírbolt fölé a legvitézebb huszárnak, egyúttal másod­szor is kérdést intézett Fejérváry báróhoz, hogy mi az igazság Simonyi óbester le­fokozása ügyében? Mert Fejérváry báró állításának, hogy Simonyi óbestert lefo­kozták, ellenmond az aradi vár plébánosa által annak idején kiállított halotti levél, mely a halott nevét és rangját, persze né­metül, így jegyzi: Simonyi óbester. Hason­lóképen a lefokozás ellen bizonyít a Si­monyi koporsójában talált aranyrojtos sarkantyús csizma is, melyről ítélve, bi­zonyos, hogy az elporladt egyenruha nem köfclegényi,, hanem ezredesi uniformis volt. Az aradi várparancsnok rendeletére kiadott halotti levélből látjuk, hogy Simo­nyit mindjárt a vizsgálati fogság kezdetén, 1829-ben, magas befolyásra áthelyezték a 62. számú Turszkv-féJe gyalogezredhez,, ami egykaru emlékiratok szerint mélyen bántotta a hőst. 1 A halál okának rovatában ez áll: An Brand gestorben. Vagyis nem természetes halállal halt meg, hanem valamilyen mér­gezés folytán. 1932-ben, Simonyi óbester halálának századik évfordulóján felszabadulnak a hős emlékiratai,, melyeket néha Széli Farkas kúriai ibiró tanácsára a Nemzeti Muzeum titkos levéltárában helyezett el a család. Ezekben az emlékiratokban Si­monyi világosan megírja, hogy fényes ka­tonai pályáját a húszas években a bécsi udvar két kegyence, Adolf naussaui biro­dalmi herceg és Badetzky József gróf,, ak­kori tábornagy tették tönkrp s hogy arány­lag csekély jelentőségű szolgálali vétségért helyezték vizsgálati fogságba és i 1 élték ét négy évre. A vizsgálat és a per lefolyása hosszú ideig tartott. Ézt az időt Simonyi báróné született hegelfürli Leiner Terézia csak­: nem folytonosan Bécsben töltötte, ahol ; felhasználta minden befolyását, ismerősé­nek közbenjárását ás maga is közbenjárt és informált s amint mondotta ezekre az információkra elfogyott Bécsben a Wiede­Diadal Mozgó isombaton 7 és 0, rasárnap éi hétfőn 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: eow-bo/ dráma t felvonásban. Kisíró mü«or FtX-FOX mist sztrájktörő. FETTY, a riad irt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom