Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-05 / 128. szám

« J&imwÉK 1914. junius 5. — A haláDraüélly aki a fegyházban ;

s gyilkolt* A horvátországi Varasd bírósága a mult évben kötél általi halálra ítélte Bilics János péksegédet kétrendbeli gyilkosságért. A legfelsőbb bíróság ezt a büntetést husz évi fegyházra szállította le és Bilicset büntetésének kitöltésére fegyházba vitték. Bilics egy ideig beletörődött sorsába, mig meg nem ismerkedett egy Korics nevü husz évre itélt fegyenccel. A két rab a megismerkedés után azon törte a fejét, miképpen szökhetnének meg. Korics fegyenc azt ajánlotta Bilicsnek, hogy ölje meg a fegyház orvosát, dr. Eisenbauert és erre a célra erősen kifent kést adott át Bilicsnek. A gyilkosság előtt azonban Korics meggondolta magát és elárulta Bilics terveit. A fegyház vezetője átkutatta Bilics szobáit, megtalálta a kést és Bilicset ezért szigorúbb őrizet alá helyezte. Egyszer sétaközben Bilics szembetalálkozott Koriccsal. Ez eddig meg nem állapított módon szerzett kést rántott elő és többször a mellébe döfte. Korics a helyszínen meghalt. A bíróság szándékos emberölés miatt másodszor is kötél általi halálra ítélte Bilicset, most azonban aligha fogja elkerülni az akasztófát. — Közszolgalati alkalmazóiak figyelmébe. A Hungária cipőgyár és kereskedelmi rt. ajánlatot tett arra nézve, hogy abban az esetben,, ha a közszolgálati alkalmazottak ágazatonként és azoknak ke rétén belül kategóriánként tömörülnek és az egyes kategóriák tagjai egy részéért jótállást vállalnak, cipő és egyéb áruíL a folyó árnak megfelelő értékű takarékkorona összeg ellenében három havi részlet fizetésre olykép adja,, hogy az első havi részletfizetés a vételt követő hónap elsején teljesítendő. Ezt az ajánlatot — miután Jz ajánlat három havi kamatmentes hitelt jelent,. — a Kansz szabolcsvármegyei törvényhatósági választmányának elnöki bizottsága olyannak találta, mi a közszolgállati alkalmazottak érdekét elősegíti. — A részletes útbaigazítást dr. Ragó József kir. törvényszéki bíró,, ügyvezető elnök adja meg. — M'ndeii 21. éves román állampolgár nagykorú!! A képviselőház és szenátus által hozott és szentesített törvény értelmében mindazok az erdélyiek és bukovinaiak akik a 21. életévüket betöltötték,, ennek a törvénynek kihirdetése napjától számítva nagykorúakká váltak. Azok az eddigi törvények, amelyek a nagykorúságot a 24. esztendős korhoz kötötték,, hatályon kívül helyeztettek. M* . V'i Az ötven milliárdos per. Hogy jutott egy oláh asszony a magyar birtokhoz ? — Egy biharmegyei földesúr birtokpere oláhfefesége eilen Regényt lehelne írni arról az 50 milliárdos birtokperről,, melyet Lakatos Antal 8.") éves biharugraí földbirtokos indítóit oláh származású felesége Huche Antónia ellen,, hogy visszaszerezze tfíle 1000 holdas ősi birtokát. Az öreg Lakatos Antal régi biharmegyei nemes ur, valamikor nagy híve volt a szabadelvű párt uralma alatt Biharmegyé ben. A szabadelvű párt állandóan h rcban állott évtizedeken át a 48-as függetlenségi párthoz tartozó magyar néppel és csak ugy tudta uralmát biztosítani,, "ha .,z oláhok támogatják. Ebből támadt az akkori időkből jól ismert magyar-román barátság,. amit alaposan kihasználtak az oláhok a magyarság rovására. r> Ez a barátkozás az oláhok részéről nem volt őszinte, amint a szomorú következmények bzonvitiják is. A magyarok eleinte hittek az oláhok őszinteségében. Maga Lakalos Antal,, mikor özvegyen maradi és másodszor nősült,, oláh nőt vett feleségül,, noha első magyar feleségétől 6 gyermeke volt. t ' Mikor a fiatal oláh szépség az öreg La katoshoz feleségül ment,, annyira befonta,. hogy az öreg ur ősi birtokát neki ajándékozta. A szerződést a furfangos oláh fiskális,, dr. Zigre Alik!ós a megszállás alatt Bihar vármegye főispánjává lett ügyvéd készítette. < Alig került az ősi megyei nemesbirtok az oláh asszony kezére,, pokollá változtatta az életét férjének: az oláh szeg kibujt a zsákból. Az oláh asszony kínozta,, gyötörte,, üldözte öreg, magyar férjét, megszógyenilelte oláh kedvesével élte világát, akit gazdatisztjének fogadott,, de a cselédek is tudták, látták a sok gyalázatosságot. — Az oláh asszony a nyilvánossá leli hűtlenség után mindenképen azon voll.„hogy öreg férjét a halálba kergesse. Végre is az oláh barátságból akkorára teljesen kiábrándult öreg magyar nemes menekülni volt kénytelen a saját,, de elajándékozott birtokáról és Debrecenbe jö!t„ ahol pert indított a hálátlan oláh feleség ellen az elajándékozási szerződés érvénytelenítésére. > Hogy az oláh politika ravaszkodásíai

1 milyen messzire nyúlnak,, mutatja az, hogy a magyar-oláh határmegállflpitásnái mindenkép azon mesterkedtek az oláhok, hogy Biharugrát Romániához csatolják. De a színmagyar község átcsatolása nem sikerült. Nem tudták megtéveszteni még a szövetséges győzőket sem. Ekkor az ezer holdas Lakatos birtok átcsatolását kérték azon a címen,, hogy az oláh tulajdon. Még a népszövetségnél is járlak érte, de ez sem sikerült. Az öreg Lakatos megindilotla a pert és miután minden állítását bizonyította, ugy a törvényszék,, mint a szegedi ítélő tábla helyt adott a keresetnek és érvénytelenítette az oláh fajra valló alattomos fondorlattal készített ajándékozási szerződést,. mert az oláh asszony méltatlannak bizonyult az ajándékozásra. Az oláh asszony a Kúriához felebbezott, ahol junius 24-én fogják tárgyalni a felehbezést. Az óriási peranyag valószín illeg két napig fogja foglalkoztatni a 'Kúria ítélkező tanácsát és semmi kétség,, hogy az ősi Lakatos birtok magyar kézre kerül vissza és a Lakatos csíalád tulajdon marad. — Az oláh faj lappangó térfoglalására rendkívül jellemző az öreg csikszenIsinion i Lakatos Antal esetének szomorú tanulsága. s- £ -t. «», ic. Nyíregyháza város polgárságához! Megszerették a magyar gyermekeket Hollandiában, Svájcban, Belgiumban, — mindenütt ahová eleinte könyörületből vitték, hívták őket pár heti pihenőre, később pedig már hónapokon át ott tartották, becézték, felruházták, jól tartották s haza is csak ugy bocsátották, ha fogadalmat tettek, hogy visszatérnek. És sokan kétszer-háromszor is visszatértek, ott vannak ma is. Rajongnak a magyar gyermekek kiváló faji sajátságaiért: bátorságért, nyiltszivüs égért, lovagiasságért önbizalomért, szorgalom és értelemért, igazán boldogok azok, akik a jólelkű, emberszerető külföldiek atyai gondoskodásában részesülhetnek! Sajnos, gyermekeink legnagyobb része — szégyenkezve kell bevallanunk — itt vergődik a városok sötét kőhombáraiban, a csatornabüzös udvarokon, pince vagy padlásszobákban, ahova sohasem jut napsugár... Kellő táplálkozásuk is alig van. Örömük, szabad mozgásuk kevés és hazájuk szépségeit se ismerik. Hogy váljanak ezekből megedzett, öntudatos, magyasérzésü, munkabíró honpolgárok ? ! A jó szivek szeretetét kérjük a részükre! Az »Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület szeretné elhelyezni véreink, ifjú nemzedékünk egy részét legalább a folyó év nyarán pár hétre — vagy ha lehet — július— augusztus hóra a magyar Alföld virányos falvaiban, tanyáin, uradalmaiban, ahol szabad levegőn, jó tejen, buzakenyéren uj erőt szerezhetnek, ahol a magyarság ő&erejét megismerni, a tulipános kertekben gyönyörködni tanulnak, a szélmalom forgását, a Tisza folyását, a nádás erek zizegését hallhatják és árnyas fák alatt, méhesek enyhében szívhatják magukba a nemzeti érzés rejtelmes erőit ! Nem várhatjuk ezek megmentését is az idegenektől ! Azokhoz fordulunk tehát, akik egy-két 10—16 éves szegény, középfokú iskolát látogató, magyar fiu vagy leány előtt a nyárra megnyitják otthonukat és szivüket és magukhoz ölelik a zsenge korú uj nemzedéket. A nagybirtokosokhoz, kisgazdákhoz, bérlőkhöz, iparosokhoz, kereskedőkhöz s mindenkihez, akinek módjában van e ványnyadt, vérszegény halvány gyermekek életerejét megmenteni, fokozni, megismertetni velük a szépséges szép alföldi magyar életet. Nem hisszük, hogy nem akadna nálunk is ele gendő érző sziv, amelyekben kérelmünk visszhangra nem talál s a magyar gyermekek iránti szeretet fel nem lobog ,ép ugy, mint ahogyan fellobbant azoknak szivében is, akik csak nemrég jórészt ellenségeink voltak. Kérjük tehát, szíveskedjenek velünk (A. M. K. E. központi irodája Budapest, IX. Ferencz-körut 34) mielőbb közölni, hogy 1 vagy 2 szerény igényű fiu vagy leány iskolásgyermeket hajlandók-e nyaralásra elfogadni, mennyi i dőre (6 hétre, 2 hóra) és mikor (julius—augusztus hó melyik napján), amely bejelentés esetén az illetők odautazásáról gondoskodunk és értesítést küldünk, tájékozással pedig minden irányban készséggel szolgálunk ! Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület nevében : Dr. Ravasz László püspök, társelnök. Gróf Zichy Jénős elnök. OLCSÓ LISZT Köztisztviselők és közalkalmazottak figyelmébe! Búzadara 6400 K. Nullásba? t 56Ü0 , Főzöliszt 5400 „ Buzakenyériiszt ftOOO „ Rozskecyérliszí 4500 „ Korpa 25C0 Hungária Hengermalom R. T. Debrecxen—Tiszafüred iiaztíerakata Özv. Schwarta Józsefné cégnél, Jókai-utca 2. 776 6 238/1924. vsz. Árverési hirdetmény. Alólirott bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a néhai Mikolay Györgyné volt nyíregyházi lakos hagyatékéhoz tartózó!t különféle arany és eztistnemöek, brilliánsok, aranyfogsorok stb az örökösök kérelme folytán Nyíregyházán, Béthlen-utca 40/a. számú háznál 1924-. évi junius hó 5-én daleló'tt 11 órakor kezdődően azonnali készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek nyilvínos átverésen el fognak adatni. Vevő a vételáron felöl a 3% forgalmi és & 10% fényözéBÍ &dót is köteles a vételárral egyfltt megfizetni. Nyíregyháza, 1924. junius 3-án. LABAY ANTAL kir. járásbirósági végrehajtó.