Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-29 / 147. szám

2 J^umwm, Í924. juiius 29 Románia teljes csőd előtt. Orosz háború esetén senki sem segiti.* — Ellenzéki roham a Batianu kormány elien. Bukarsst, junius 18 (Saját tudósítónktól) Az oláhországi nagytüzok után a belső égés jelenségei mutatkoznak. A nemzeti és parasztpárt egyesülése óta a négyhatalmi őrületben szenvadő Bratinau-kormáay helyzete mindenkép tarthatatlanná vált, mert nemcsak külügyi politikája jutott csődbe, henem pénzügyi téren i« összeomlás fenyegeti. A nemzetközi pénzpiacon a nagytőke valóJános boykott alá vette és eddig m'nden hitelkérési kísérlet meghiusuit. Az a beszéd, amelyet dr. Lupu képviselő mondott el a Milce által tett bizalnatlansá^i indítványának támogatására, tiszta képet nyújt a sivár helyzetről. A kormány síjfója hiába igyekezett hasugságokktl áltatni a népet, hogy a királyi pár külföldi kőrútja sikerrel járt, a téDyek rácáfolnak. — As igazsag az, hosy a külföld gyűlöl bennünket, — mondta dr. Lupu — mert tudj hogy Románia állandó háborús veszedelmeket jelent. Gyűlölnek, mert rosszul bánunk a nemzeti kisebbséggel, a munkássággal és Oroszországgal nem rendeztük viszonyunkat. Besszarábia annektálását • még ma sem ritifikálta Oroszország és Japán. Rominia vakon vezettette magát Franciaország jiraialajjáa. 0 o;zország asórt követel népssuyazást Besszarábiában, mert a mi közigazgatásunk agyonsanyargatta a nép«t. Fegyveres konfliktus esetén uem számíthatunk R saját nemzetiségieket szintén elnyomó Jugoszlávia és Csehszlovákia támogatására, d» Anglia, sőt Frat ciaország támogatására sem. Teljesen elszigetelten á!I Románia. Bar a bizalmatlansági inditványt a többség elvetette, a parlament épülete előtt összsgyült tömeg viharosan tüntetett az ellenzék vezérek mellett és hiába akarta a kormány a kirendeli kstsnssággal megakadályozni a ;üj tetést. a tömeg áttörte a katonai kordont, ez ellenzéki politikusokat vállaifcn emelték s ugy vitték lakásukra. Teljesen felfordult a helyzet a bilpolili kában is és — mind«n órában jöhet sz oro;z támadás német parancsnok altal jól megszervezett hadsereggel, mig Románia külföldi segítség nélkül, teljesen elszigetelten, pénz és hadiszer nélkül áll. • "

^f

c

1 Az aranyparitásos vasúti díjszabás. Nagy vonásokban már leközöltök a ju- | iius hó elsején életbelépő aranykorooás vasúti díjszabás egyes tételeit. Nészüx me? most a rendelet egyéb részlteit, melyek julius elsején, azaz hétfőn éjje'i 12 órakor lépnek életbe drákói szigorúsággal. Hogy kell átszámítani az aranykoronát? Az aranykorona-díjszabást akként kell átszámítani, hogy a Máv. igazgatósága által az aranykorona értékét havonta egyi?b3n papirkoronákra átszámítják és a papirkoronát kitevő összeget kell az aranykoronának megfelelően fizetni a pénztáraknak. A legegyszerűbb, hogy hi egy aranyfillér értékét megszorozza az u:ss az aranykorona-tarifában megjelölt ősszeggel. As aranykorona értékét havonta csak egyszer fogja megállapítani a Máv igazgatósága. nehogy ebből zavarok származzanak. Fgyelineztetik a% utazóközönséget, c?ak a hitelesített árfolyamot fogadják el a jegfpánztáraktól érvényeseknek. Az aranykorona tarifának érdekes újításai közé tartoiik, hogy a leérkezett rendalot szerint ezzel egyidsjölesr a tanulók III. osztályra szóló jegyekkel a II. osztályú várótermekben is tartózkodhatnak. Kutya, perron, étkezffkocsiAz aranykoronás tarifáról intézkedő rendeletnek egyik érdekes pontja az, amoly arról szól, hogy ezentúl a III. osztályú menetjesttel biró utasok az étkezőkocsikst reggelizés idején fél 10 ig. a közös ebéd és vacsora alatt és az uzsonnánál 4-5 órái? baszaálhatják pótfizetés néikül, A p^rronjegcek ár« «gy belépésre 10 aranyfillér, ecy hónapra 2.20 aranykorona, pgy évre 20.59 arseytorons. Aki kíváncsi arra, — hogy a kutyák mennyiért utazhatnak e&entul, kuriózumként megtudhatjuk ezt is a legújabb tarifaeraelé*i rendeletből Természetesen a személyrouatoVon olcsóbban utazhat & kutya, mint a gyorson. Aranykoronái brság. Az aranykoronás tarifa életbelépása alkalmába) a Máv. igazgatósága azt is kiszámította, hogy aranykoronaalapon miiyen kártérítést tartoznak fizetni azoli az utasok, akiket a vasutasok tottenérnek, amint a vasút felszereléseit rongálják és pusztítják. E^yik oldalföggöcy pótlása címén termaFkocsikban 20, I. csztáiyben 8, III. osztályban 4 aranykoronát számit&nak fel a titteseknek a feehuzck Egy bőr ablakfelhuzó heveder 3.50, egy írés hamutartó 3, vas hamutartó 1 75, réz kalaphorog 150, csapóasztiilka 30. eg? tüfcör 11.25, egy ablaküveg 15, egy tükörü reg 35, ki nem nyitható ablaküveg 450, bőrpárna 10, egy négyzetméter plü? 15, mosdjtál 15, egv nsgy f*yEnco mosdótál 52.50, villanykörte 0.50, gázizzótest 0 20 eranykoronaba kerül. Aki pedig kocsi tetején utazik, 7.50 aranykoronát tartozik fizatni feocsitetőrongálas címén Aki mindössze az ablakon szállna ki, avagy hely hiányában a koesi lépes'j én ós atjáróhidjáu utazik, sőt ha C3ak itt tartózkodik is, ugyancsak kocsi rongálás deliktumát követi el és £.zoo helyben 1.90 aranykoronát tírtozik papi: értékben lefizetni a kalauznak A köpés aranyvalutáj?. Az aranyköpések és egyebek. A ÍEöpftaröl mag azzal szoktatják le az utasodat, bogy egy köpésért 50 aranyUUért, í aki pedig más módon piszkítja be az ülőhelyet ' vegy a kocsiszakuszt (például a lábával) 60 aranyfillért tartozik fizetni A koc6i«zakass bepisiküásánál csülig alatt figyelmeztetést látunk arról, hogy a kaleaznak joga van annyiszor 80 aranyfillért követelni, ahány ülést bspiszkol az illető. Aki s kocsi külsejét piszkítja be, 1.80 aranykoronát fizet, aki pisskos csomagot, ételt, italt helyez el a párnás üléseken, 0 60, szivar , cigarettavéget dobál el, ugyanannyit tartozik fizetni. Igen olcsóba kerül a vasúti hirdetmények befirkálása. mert mindössze 10 aranyfillért számítanak emifitt fel — julius elsejétől. A ragadozó. Irta: Tartaliyné S. Ilona . Az ég nagy kék tükör, mozdulatlan tenger,, felhő nélkül s lobog mélyén a nap; fényének égő koszoruja rózsaszínre rojlozza a nagy kék térség egyetlen oldalát. Délután van és nyár s minden virágzik idelenn,, mindenen csók cg', a napnak ékes és bíboros ajándéka. Mentek az uton. Tikkadt és poros ut reáhajló hervadt, taposott füvekkel, útszéli csenevész, poros iákkal. Távolabb a folyó,, melyen izzó pergéssel vibrál a lény. — Mi volna most enélkül minden? — szólt a fiatal férfi, ki együtt ment a napernyős leánnyal. Milyen tikkadt és semími-szin lenne ez a környék,, ha nem volna a folyó? Tudja,, Vilma, jó volna most mezítláb lenni és belefüröszleni a lábunkat ebbe a nagy vízbe. A kavicsok csiklandozInák a talapunkat és apró halak ugrándozna nak körültünk. — Érdekes — szólt a leány — maguk férfiak mindennek megtalálják a reális oldalát. Mindenből a testük kényelmét és élvezetét akar ják kihasználni... maguk azt hiszik,, hogy magukért van minden... nuv guk azt hiszik,, hogy mi is..., hogy az ég, a lold és a világ magukért teremtődött. maguk a lények,, kik köré szükségszerűin minden nőtt. Jobbra, balra nyújtják kezüket, mindenütt valami elérhető életjelenség a maguk kényelmére,, mulattatására. Vilma!!... Maga lázong?... Ellenünk?... — Nincs okom? Magának nincs. Meri mi,. »akikért minden terem lődött«,. íme, elepedünk egyetlen teMnlétéért. Maga a kincs a birodalmunkban s így a legjobban őrzőit ékessége a/ éleinek. — Gúnyolódik? > < — Nem. Csak szépen akarok beszélni. 'A maga nyelvén. A maga kis finom lényét megközelítően. — Az én kis finom lényem... Hm... Elmondok magának valamit: tegnap... — von tatottan "beszélt s beszélt s közben nem nézett a fiúra — tegnap Szerdahelyi Viktória Mária, kinek olyan neve van. mint egy kis hercegnőnek, 'azonban olyan modora... !, — ...mint egy kóristanőniek... — Kérem, ne szóljon közbe. Olyan modora van, mint a porcellán bábuknak lenne, ha élnének... — Furcsa!! — Igen, tegnap ő panaszkodott nekem, könnyesén panaszkodott szegényke, hogy Istvánffy Szilárd ur megfogta a kezét, megszorította, nagyon megszorította és azt mondta neki: Viktória, szép leány, holnap jöjjön a folyó partjához, a malom felé,, meri én szeretem magát Viktória és én egyedül akarok magávai lenni. Viktória. — Istvánffy Szilárd szépen tud beszélni, mint ahogy én akartam magával. De maga Vilmácska,, nem enged mást szépen beszélni, csak magának szabad a maga társaságában. Nos és... miért könnyezel! Viktória? — Azért!! A megalázásért!! Miért akar az vele egyedül lenni? S ha akar,, miért mondja meg? — Mert szereti. Ha valaki valakit szeret, egyedül akar vele lenni. Ez csak nem megalázás? "— Az egészen más, ha »véletlenül van nak egyedül. — Ö, Vilma, szép kis gyermek, ez a legnagyobb bün, a véletlenre bízni azt, amit elakarunk érni. Ki tanította magukat erre? — Nem tudom. Talán... az anyánk. Vagy senki. Bennünk nőtt. Velünk éledt egyszerre. Mi nem merünk és nem akarunk, mikor pedig szerelnénk valamit elérni, akkor mernénk és akarnánk már, amikor — meguntuk az elgondolását is. Igaz... és Viktória elmegy arra a találkozásra? Harc a mélység felett I Naturidzs Szenaációs araerikai kalandor dráma 6 falvonásban. I Egy indiai leáay életFőazerepben; Convy Taorle. Amerika legizgalmasabb Slmje. | története, 6 felvonáabaa. Szombaton 7 és 9, vasárnap 3. 6, 7 ós 9, h»tfin 7 és 9 éral kszdstisl.