Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-21 / 140. szám

1914. junius 21. JÜiMiniK fent jelsstt hivatalos helyes. A bejelentések határideje julius Ifi. Terrbe vette ezenkívül a bizottság tömegszállások létesítését ív, Melyen főként az •gy csoportban érkezeket, pl. a Levente Egyesületek tagjait helyezik el, melynek elintézése azonban már pusztán a bizottság munkakörét terheli. Nyomatékosan hangoztatjuk, hogy aki esak megérti a felhívás fontosságát s annak teljesítése módjában áll, julius Ifi ig feltótlenül I

tegyen készséggel eleget bejelentési szándékának, mert esak agy lehet ezrek elszállásolását pontosan lebonyolítani, ha namaz utolsó pilla\ natban, hanem jó előre felkészülve, idején tud | számolni a bízattság a helyzettel. A Bessenyei Kör lelkes szeretettel ünnepelte Dr. Vietórisz Józsefet nagy költői sikere alkalmából Irodalmi ünnep a vármegyeháza dísztermében. Koszorú Bessenyey szobrán. feladatok hárulnak városunkra a város folyton érkező vendégeinek elszállásolja tekintetében. A bizottság mérlegelve a lehetőségekot a következő tervet találta ktvitelre alkalmasnak: Felkéri ezúton is elsőiorban azokat a polgárokat, akiknek szabadon álló lakásrészeik vannak s akik mint a múltban, ugy bizonyára a jelenben is szivea készséggel hajlandók az érkező notabilitások számára szállást nyújtani, erre vonatkozó készségüket jelentsék be Isay Géza szobijában, Városháza földszint 51. szoba. Ugyanilyen kérelemmel fordml azokhoz a polgárokhoz az elszállásolási bizottság, akiknek díjazás elleneben kiadó szobájuk, vagy fekvőhelyük vas, hasonlókép jelentsék azokat be Nyíregyháza, junius 20. A Njirvidék tudósítójától. A költőben Isten lakozik, mondotta Jármy Béla volt főispán a csaknem száz résztvevővel tartott Bessenyei-vacsorán s a vármegye szellemi és anyagi kultúrájának előkelő reprezentársai templomi csendben hallották ezeket a feckölt szavakat: a költőben Isten lakozik. És ebben a pillanatban odanéztem az ünnepelt csodálatosan gazdag szivü költőre és ugy láttam hogy lelkének egész teljességével igazat ad az ihletett szónoknak és férfias, szép arcán ennek az igazatadásnak fényességét láttam. Aztán eszembe jutott Petőfi tora is, a minden kötetre terjedő esztétikánál többet mondás: a költő Isten levele hozzátok, gyárié emberek. Mindenki megkapja ezt a szivet fényesítő levelet, aki Vietórisz József költeményeit olvasta vagy ami ezzel egyet jelentő, emberi, társadalmi életének delejesen vonzó körébe lépett. És mikor a .Senki Pál* vallomásaiból a költészet legmagasabb ormain fényesedik a Vietórisz neve, mikor a Bessenyei Kör ünnepet rendezett a „Senki Pál" bemutatására, a lelki élet törvényei szerint való volt az, hogy az emb«rek legjavának áradata indult meg a vármegyeháza dísztermébe, amely a szerda délutáni impozáns Bessenyei ünnepen olyan volt, mint egy hatalmas dóm hajója pünkösd va sárnapján és este a Bessenyei-serlegek ezüstjének csillogása mellett a Bessenyei-vacsora is olyan volt, mint áldozatbemutatás az Urnák, aki a költők lelkében megnyilatkozik. Megtudtuk, miként szeretik és tisztelik Bessenyei földjén Vietórisz Józsofet, megértettük, miként kell dalolni, élni a költőnek, bogy így szeressék. Mikecz Dezső elnök megnyitó beszéde. A zsu'olásig telt vármegyei díszterembe vonuló elnökség soraiban lép be dr. Vietórisz József, akit ujjongó lelkesedés tapia fogad. Az elnöki emelvényen dr Kállay Miklós főispán, diszelnök, Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán, a Bessenyei Kör elnöke, Mikeez István alispán, Énekes János prépostkanonok, dr. Klekner Károly alelnökök, Kardos István főtitkár, dr. Vietórisz József, Szobor 1753-ban — háztüznézőben járván a Nyírség homokján — pusztának és kihaltnak találta. Idehozta magával Szarvasról,, Csabáról és Orosházáról tótajku,, de becsülebes magyarlelkü apáinkat, akik a hétköznapiság békés fegyverével: két kérges tenyérrel — nemesi oklevelet szereztek maguknak; megalakították a legfiatalabb magyar várost, a mai lüklető, pezsgő életű Nyíregyházát. A város történelének irója előtt tehát önként kínálkozik a felosztás,, melynek évfordulóponlja az 1753. év, mint a régi Nyiregyháza alkonya és a mai uj város alapításának hajnalhasadása. Az első korszakot az örökös földesúr változások, pusztító háborúk, az azok nyomán járó vissZiahanyatlások — de a Nyírségben rejlői őserő bizonyságául mindig ujabb nekilendülések jellemzik. A második korszakot a nemzetgazdaságtan elvem felépilett telepítési folyamat indítja meg és viszi egye. nes vonalú fejlődés felé a telepesek polgárerénye: a földben rejlő természeli erők' bölcs kihasználása, a tőkegyűjtés és munkaszeretet. , i • E két korszak között szerves kapcsolat nem található fel egyéb, mint a név és hely közössége. Mintha az 1753ban elpusztult Nyíregyháza teljesen leszámolt volna emlékeivel, hogy apáinkban és bennünk uj éfetet kezdjen. De az uj alapítók megtartották a régi htelységiievet és az első házakat a romok felett építették fel. Természetes feladatunk tehát, hogy a helységnév keletkezésével és a község földrajzi elhelyezkedésével foglalkozunk. Nyiregyháza helységnév a »Nyir« és az «Egyház* fogalmából keletkezett. Szabolcsot és azt a nagykiterjedésű földterületet, melyet Nyirnek msvezünk^ a honfoglalás korában erdőrengetegek borították. A Nyír 4825 km. nagyságú terű let, mely Szabolcson kívül Szatmárra, Bi barra és 1 lajduvármegvére terjed át. — Nagyrészt televényben 'gazdag homokos föld, amely az úgynevezett Rétköznél — a Tiszaszabályozás előtt — valóságos ten gerré változott át. A vízimadarak és növények eldorádója, hasznavehetetlen yiziország. * ; Béla király névtelen jegyzője szerint íTuhutum pedig és fia Horka a nyiri részen lovagolva nagy népességet hóditának a Nyír erdejétől Umusouerig.« Mi volt az oka vájjon annak,, hogy a honfoglalás idejében éppen a Nyír. volt az uralkodó fanem vidékünkön? — Hiszen kétségtelen jelét találjuk annak, hogy a Tiszántúl ősrengetegeiben gyakori volt a tölgy,, szil, kőris, gyertyán és éger is. Csak a Szent

: györgyábrány határában talált íölgvlevéí agyaglerakodási kivületre hivatkozom, hogy ezen állításomat kézzelfoghatóvá te gyem. De a laza homlokon és a Tisza szeszélyes árterületein csak a párás levegőt 1 A bűnös város Sir Hall Caine „The Cbristian" c. regénye filmen. I. rész: Az uj Messiás II. rész: Mindkét rész egyszerre! A T Pénteken, szombaton 7 és ValO, vasárnap 4, 7 és ValO órakor A Városi Színház Kelemen Károly uri divatcég Nyiregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uriszabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit __ésjáchtmann_c^ napi árak mellett