Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

junius 18 A polgári fiúiskola gazdasági tanulmányi kirándulása. A tanult gazdasági isme/etek szemléltetésére alkalmasabb helyet aligha találhattunk volna növendékeinknek, Klár Sándor Hoszszuhát tanyai bérgazdaságát. Megkeresésünkre nemcsak a birtok megtekintését volt szíves engedélyezni, hanem kilátásba helyezte azt is, hogy, amennyiben elfoglaltsága engedi, szakszerű magyarázattal is ő fog szolgálni. Ilyen kedvező kilátások mellett indult útnak az 5() növendékből álló csapat 5 fanár kíséretében pénteken reggel 6 óra után s 9 órakor már a tanya iskolájának árnyai udvarán pihenték az ut fáradalmait. Kellemes meglepetéssel szolgált nekik az uradalom egy fél liter friss tej és egy darab puha kenyérből álló tízóaai alakjában. A fiuk jóizü falatozása közben megéake zett a szives házigazda is kedves feleségével együtt, velük jöttek még Margócsy Ernil f. keresk. isk. igazgató és felesége, dr. Furmann Lajos ügyvéd. Az igy felszaporodott társaság a hölgyek kivételével, kik Bocskay Sándorné őnagyságával hármasban az ebéd elkészítésén fáradoztak, csakhamar utrakelt a fáradhatatlan és a nagy magyarázásban kifogyhatatlan házi ur vezetése alatt. Semmi rendkívülit vagy meglepőt nem tapasztalna itt hozzá nem értő szem. Rengőkalászu gabonaföldek, üdezöld kapásnövények. mint talán sok más tanyán is ezidőszetint. De milyen más szemmel néztünk szét az ifjú hallgatósághoz mért, de bármilyen foglalkozású felnőttet is lebilincselő előadás után ugyanazon a földterületen. Mennyi mindent tanultunk olyasmit, amiből például tavaly egy igazán mintagazdaságban semmit sem hallottunk. Elsősorban láttuk, hogy lehet megóvni a répát az ormányos bogártól egy a táblát körülfutó árokkal, illetőleg a kikelt répa permetezésével. Ez a pompás levelekkel diszlő •épaföld fénylő bizonysága volt a gazda gondos előrelátásának, különösen mikor megtekintettük mellette a szomszéd birtok répaföldjét, /melyet éppen az ormányos bogár pusztított el annyira, hogy teljesen ki kellett szántani és kölessel bevetni. Láttuk a költőgépekkel még csak az idén felszerelt tyukászafot. Itten Bagi tyukmester uram elégítette ki kíváncsiságunkat, bemutatta a legegyszerűbb, de ezideig a legjobb költőgépet, melynek megszerkesztője egy magyar tanitó. Innen a hizó disznók és az elválasztott malacok karámjához mentünk. Az okszerű hizlalásról kaptunk magyarázatot, továbbá arról, hogy az idei 600 malacból miért látunk ott csak Í70-et. Lehangoltsággal vettük tudomásul, hogy a pusztító betegség megféf kezésére nem kellene csak egy szakképzétt bakteriologus egy kis műteremmel, melynek fenntartásához a vármegye birtokosai szívesen áldoznának. Gyönyörű, második kaszálásra váró búzaföld mellett mentünk el. Itt hallottuk íazt a hasznos tudnivalót, hogy ezen a tanyán minden takarmányt kévébe kötnek, hogy a legfinomabb részét, a levélzetet megóvják. Láttuk a szép petkusi *ozsot, melynek kalászai közt keresve sem találtunk hézagosat. De nem untatom az olvasót tovább, pedig igazán érdemes volna ezeknek a dolgoknak (a publikálása, nem a Kláa Sándor igazi többteamelő munkájának az ismertté tétele céljából, mert neki erre nincs szüksége s az igazi magába zárkózott szaktódós szerénységével hárítaná el magától ^zt a kés JtöiHKIŰÉK zet volt nézni a jóízűen falatozó ifjúságot kiknek fáradságot nem ismerő buzgalommal osztotta ki a bőséges porciókat a három melegszívű úriasszony. A kicsinyek kielégítése után a nagyok is soj'ra kerültek s a meghitt hangulatban elköltött Ízletes ebéd el sem múlhatott pohárköszöntő nélkül, melyben Tamáska Endre igazgató mondott köszönetet azért az élvezetes és tanulságos szépéit és igazi magyar* vendégszelététért a szives házigazdának, kiemelve, hogy sok ilyen kimagasló egyéniséget kíván a magyar gazdatársadalomnak és akko» valóban lesz többtermelés. Utána Margócsy Emil f. ke»esk. isk. igazgató emelt poharat a gazdasszonyi tisztet oly kiválóan betöltő hölgyekre. Ebéd után a gyermekek nagyszerű fürdést rendeztek a tanya mellett elterülő szikes tóban, melynek gyógyhatását a béresgazdá ezzel a jellemző mondattal fejezte ki : — »Ahány sörítes kacsa Szabolcsban van, az mind ide jön kigyógyulnk. beszámolót is, ha szerét ejthetné, de én szeretném szerte harsogni, hogy minél többen meghallják : »Menjetek tanulni gyakorla i gazdálkodást ő hozzá!« Nem akarom kifeledhi írásomból azt a fő titkot, melyet Holecskó gazdurammal áruitatott el. hogy tudniillik a szép, virágzó gazdaságnak az alapfeltétele a legnagyobb gonddal keresztülvitt talajmüvelés. Ott nem találhatsz megkérgesedett felületű kukoricavagy lépaföldet, mihelyt szükségét látják, ki van adva a szigorú parancs a kapálásra. [És a harmadosak, mert itt napszámossal nem dolgoztatnak, jönnek; jönnek nem is a szigorú parancsra, hanem a saját érdekükből. Királytelek és Görögszállás határából is, mert saját bevallásuk szerint itt egy hold termésének a harmadrésze több, mint az ő egész hold teamesük odahaza, nem is szólva arról, hogy a répa a takarmányozás céljainak megfelelő legkitűnőbb fajta. Visszatérve a tanyára Ízletes gulyás, túrós csusza, cseresznyéből álló ebéd

1 várta az éhes diákokat és kísérőiket. Igazán élveP^^^^ir^i

y^ryryf A sámsoni domboknál földbeásott hullát találtak. Csak a feje látszott ki. — Már oszlásnak indult. Vizsgálat a rejtélyes haláleset ügyében. hogyy többen láttak pár nappal ezelőtt egy ilyen öreg embert ásóval a kezében a dombok közt botorkálni. Jobb lábára sántitott Itt-ott megállt és kaparászott. Az a feltevés alakult ki, hogy az öreg ismeretlen ember valószínűleg valami kis odút akaat magának ásni, ahol éjjelenként meghúzhassa magát. Az odút ásta meg *oszszul és rászakadhatott a föld. A közelből kíváncsian érdeklődők is tárgyalják az esetet: 4 — Halália szánta magát az öreg mondogatták. — Ugy se volt szegénynek semmi jó reménye a világban, hát megásta a maga sírját. A hullát különben koporsóba tették és bevitték az egyetem boncasztaláia. Miután a szegény öregnél se írás, se igazolvány, semmi a világon nem volt, a boncolás fog fényt deríteni ma még rejtélyes halálra. A debaeceni Csapókert mellett elhúzódó sámsoni domboknál Oláh Gáboa gulyás teheneket legeltetett. Egyszerre feltűnt neki, hogy az egyik tehén szokatlanul különös módon viselkedik. Körbeforog, levágja a fejét a földhöz, azután valósággal toborzékolt. Oda megy a másik és harmadik tehén is és azok is ilyen módon viselkedtek. — Ejnye no, — mondta magában Oláh Gábor ennek a fele se tréfa. Kiütötte a támasztó botot a hóna alul és odament a toborzékoló bőgő tehenekhez. Ugy mondja, hogy majd a földbe gyökerezett a Iába. olyan borzalmas látvány, tárult a szemei elé. A jöldböl egy halott ember feje látszott ki, részben már oszlásnak indult s halorrífa dongták a legyek. Oláh Gábor nem hagyhatta ott a teheneiket,, de közelebb zavarta azokat az országúihoz, maga meg oda áll, mert tudta, hogy a csendőrök rendszeresen járnak arra. Nem is csalódott, csakugyan jöttek a csendőrök, akiket megszólitott s elmondta nekik milyen borzalmas leletre talált. A csendőrök maguk is meggyőződtek arról, hogy a gulyás elbeszélése igaz. Meghagy ták neki, hogy senki emberfiát a közelébe ne engedjen a hullának, amig a hivatalos urak meg nem érkeznek. Maguk pedig felsiettek a városba és nyomban jelentést tettek a borzalmas leletről. i Délután Preineszberger vizsgálóbíró Orsós Ferenc dr. egyetemi tanárjai s az ilyenkor szokásos segédlettel kimentek a helyszinére. ahol az első vizsgálatot nyomban megtartották. Mikor kiérkeztek a helyszinére, a hulla feje alig látszott ki a földből. Köaül kiásták a rendelkezésre álló erők a földet és félig guggoló helyzetben találták a hullát, balk

ar]a teste alá gyűrődött jobb keiében egy ásót tartott. Az igy talált hullára a közelből nem ismert rá senki. Megállapították azonban, hogy öreg ember volt a még megmaradt párszál ősz haj és ősz szakái nyomán. Szürke katonazubbony, fekete kopottas nactoiág volt rajta. A lábán egy szárától megfosztott csizmából készült bocskor volt. A helyszínen a környékbeliek bevonásával történt kihallgatáson megállapították. I Jönnek a He&delbergi diákok I 12 név: Éva m WERHER KRAUSS I DIVAT HAftJ/MYAK női, férfi Ó» gyermek minden színben és minőségben legnagyobb válaszlókban a Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. sz. Telefon interurbán: 195. 1927 uri divatcég Nyiregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uriszabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit éa Lichtmann cipőujdonságaU AJeg^gQlíj^bj^pi^rakjneUe^ Kelemen Károly