Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-16 / 112. szám

2 Nyíregyháza, 1924. május 18. * Vasárnap XLV. évfolyam. * 114 szám A jubileumi kiáiiitás kulturális szakosztályának gyűlése. Nyíregyháza, május 15. Saját tudó- ' sjtónktql. i 1 Nyíregyháza városa az öi'ökválLság századik évfordulója alkalmából 1924. szept. 14-től. 24-ig a központi elemi iskola összes helyiségeiben és udvarán gazdasági iparj közművelődési (kulturális) kiállí­tást rendez. Ezen alkalommal a kulturá­lis és iskolaügyi csoport keretén belül a tan testületek oroszlánrészt vesznek s a kid turális bizottság már meg is kezdte ülését A tegnap tartott kulturbizoíj ági ülé­sen,, níely a kiáiiitás előmunkálatait je­lenti,. az elnökséget kiegészítették a jelen­lévő intézetek igazgatóival és Szabó Pál­lal,, a szabolcsvármegyei tanítótestület el­nökével,, valamint Fazekas János igazgató­tanítóval. A tanítóság különösen hivatva j van előmozdítani munkájával e jubileum sikerét. } A bizottság titkári leendőkkel Kol­lonay Zoltán felsőkereskedelmi "iskolai ta­nárt bízta meg és elhatározta, hogy a ta­nítótestület részéről szintén titkárt fog választani i A történelmi és néprajzi kiállítás Nyír egyháza város múltjára vonatkozó értékek kel foglalkozik: bútorok, zászlók, okmá­nyok,, könyvek, festmények, képek, kézira­tok,, térképek, fényképek és egyéb tárgyak. A kulturális és iskolaügyi csoport a vá­rosban és a megyében készült könyveket, képeket, iskolák rajzait, szlöjd munkákat 'állítja ki. Aztán grafikonokat,, tervrajzokat. Régi anyakönyvi kivonatokat neves em­berekről . A bizottság foglalkozik a kiállítás fent megnevezett tárgyaival s elhatároz­ta, hogy a kiállításon kívül Kelet-Magyar^ ország tantestületének összehozására szel­lemi tornaversenyt rendez,, melyen 'részt­vesznek a középiskolák. Úgyszintén elha­tározta a bizottság, hogy a tani tóté*! íile. tek tanitónapot rendeznek. A közönség bizonyára teljességében mérlegeli az eljövendő jubileum fontossá­gát s minden erejével támogatni fogja a bizottságok egyes tagjainak, nehéz mun­káját . Nyíregyháza, május 15. A Nyirvidék tu­dósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy vasárnap, mi jus 1Ué-n megnyílt Nyíregyháza város für­dője, a messze földön hires Sóstófürdő. A fürdőn járt közönség megelégedéssel beszél a tapasztalt rendről, tisztaságról. Az üzemi hivatal nagv gonddal készült az idei fürdő szezonra. Á Sóstógyógyfürdő azok közé. a városi üzemek közé tartozik, amelyekből nem vár nyereséget Itt szociális és higiéniai szem­pontok vezetik a város üzemi igazgatását. A parkot rendbehozták, a víztornyot át­festették. A gépházba uj gépeket helyeztek el. Steiner Vilmos igazgató a napokban járt Budapesten, ahol Wortnington-sziyaítyut ren­delt. Rövidesen zsi ipeket fognak a tóba épí­teni. Eddig nyaranta kiszáiadt a tó annyi;a, hogy a megsűrűsödött, iszapos vizet a szi­vattyú alig-aiig vihette fel a fürdőbe. A vizet a tó közötti csatorna viszi el. Ezt fog­ják zsilippel elzárni. A vizet a szőlők aljában fogják elvezetni. A tó vizének gyógvi.ó ereje iránt mind szélesebb körök érdeklődnek. A városi üte­mek mérnöke, Humek Emil alapos vegyvizs­gálatot végzett és pontosan megállapította a fürdő vizének sziksótartalmát. Már kristá­lyos sziksót is termelt a vizből Humek mér­nök. A fürdő vizében sziksón kívül konyha­sót és egyéb ásványi alkatrészeket találtak, de a legszigorúbb vegyelemzés megállapítása szerint a víz semmiféle szerves anyagot nem tartalmaz. A fürdőmedencék hívogatóan tisz­ták, szépek. A fürdő ára a következő : I. osztályú kádfürdő 12000, közalkalmazottaknak 10.000. 11. osztályú fürdő 10.000, közalkalmazottak­nak SOOOkoiona, Ezek az árak azt mutatják, hogy a Sóstófürdő, ha a menetdijakat is hoz­zászámítjuk, még mindig olcsóbb, mint más fürdő. • A Sóstó idei megnyitásául kapcsolatban újra felmerült az állandő fürdő orvosi in­tézmény kérdése. Vannak orvosok, akik haj­landók volnának az évad idején a sóstói orvosi teendőket ellátni. Erre a tisztségre egy nőorvos és egy szatmári orvos ajánlkoztak is Jackis Coogan J^acl^is Coogan JacKie Coogan Jacl^ie Coogan Mntllinil!!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUII!lll!ll[lllillll!llIIIII!!l!l!1lllllll!ll!l!l!M Mi '4i újság a Sóstón ? A fürdőnek egy százalékos s/iksótartalma van. — A sástól firdőjegyet a viilamosjegygyel kellene kombinálni — A jéggyar uj üzeme. már. Orvosi intézmény mellett hallottuk a szakemberektől, könnyen be lehetne ren­dezkedni szénsavas, elektromos fürdőre, eh­hez természetesen elsősorban állandó orvosi rendelő kellene. Elvégre olyan fürdő, ahol orvosi rendelő nincs, nem is lehet gyógyfür dő. Pedig igazán kívánatos volna, a gyógy­hatású forró fürdők, a gőzfürdők bevezetése is, amint az a szegedi gyógyfürdőben is; megvan. Kívánatosnak tartjuk a kombinált je­gyek bevezetését is. Ez a közönség kényel­mére és ugy a villamos vasutaknak, mint a fürdőüzemnek javára lenne. A közönség ké­nyelme érdekében pedig mindkettőnek min­den lehetőt el kellene követni. A közönséget a meleg napok beálltával érdekli a jéggyár működése is. Megírhatjuk, hogy a jéggyái" bari ötvenmillió költséggel átalakításokat vé­geztek. Beállítottak 230 db. uj jégcellát, a melyben a jégtömbök fagynak. Az uj jég­tömbök nagyobbak a réginél és az uj cellák­ban tökéletesebben fagynak meg. A régiek már lyukasak voltak, a sós víz befolyt és sós­vizes volt a jég is. Most tiszta jeget kap a közönség. Egy tömb házhoz szállítva 5000 korona. az ösztönös meger­Diadal Mozqo; Május 16 ári és 17-én, pénteken és szombaton 7 és 9 órai kezdettel: A gyermekiélek és az alsófoku nevelés. Irta Fehér Gábor III. A gyermeklélek érez,, a felnőttek lelke gondolkozik. Az ösztönszerű megérzés te­hát az az erő,, amelyre az alsófoku neve­lésnél főleg számithatunk. Természetes, hogy nem az egyetlen,, inert hiszen a gyer­mek lelki munkája már a legkezdetlege­sebb fokon is tartalmaz logikai elemeket és a fenti megállapítással csak annyit akar­tunk mondani,, hogy zés ezen a fokon túlsúlyban van. Hátra van még ez a kérdés: mi ez az ösztönös megérzés lényegében és milyen törvények azok, amelyeknek alá van vet­ve? A pedagógiának mint igazi tudomány­nak az volna a megalapítója,, aki erre a kérdésre kielégítő feleletet tudna adni. — Ez azonban lehetetlen,, egyszerűen azért, meri az intuíció lehetősége végtelen,, logi­kai megállapításaink pedig csakis véges dolgokra vonatkozhatnak. Az intuíció lé­nyegéről rendszert sohase fogunk alkot­hatni,. legfeljebb egyes megnyilvánulásai­nál ismerhetünk rá a saját lelkünkkel való hasonlóságból kiindulva. Más lelki életé­nek ilyen felismerése megint csak ösztö­nös és teljesen a velünk született intuitiv tehetségtől jfügg. Ez azt jelenti,, hogy a ne­velőnek elsősorban veleszületett ösztönös tehetségre és nem tudományos képzettség­re van szüksége, munkája a lelki jelensé­gek ösztönös meglátásában és nem előre megtanult tudományos megállapítások praktikus alkalmazásában áll: a paedagó­gia lényegében több hasonlóságot mutat a művészetekhez, mint a tudományokhoz. A gyermek lelkének lénye ismeretlen marad előttünk. És ez a főtitok több ágra szakad; a lelki erők kialakulásának végte­len különbözősége,, a jeliem fejlődésének csodálatos folyamata '— mind rejtélyek és valószínűleg örökké azok fognak marad­ni. Azok a külsőleges ismeretek, amelyek­kel e kérdésekre vonatkozólag bírunk, le­hetnek helyesek,, de a dolog lényegéig so­hase hatolnak el. Egy ismeretlen erővel állunk szemben amely semmiféle erősza­kos ráhatásra nem alkalmazkodik hoz­zánk. Nincs tehát más feladatunk,, mint­hogy mi alkalmazkodjunk az alakítandó erőhöz. Ne akarjuk ezt alapjában megvál­toztatni, ez úgyis lehetetlen, hanem igye­kezzünk gazdagítani a gondjainkra bízott lelket, folytonosan remélve annak belső átformálódását, amelyet nem mi, hanem csak maga a lélek hajthat végre. Igaz, hogy .a nevelés hatásköre és a tőle várható ered­mények igy nagyon megszűkülnek,, de vi­gasztalhat bennünket az a tudat, hogy a nevelő előtt álló feladat még mindig olyan nagy,, amelynek ideális betöltése messze túlhaladja emberi erőnket és ké­pességünket. " ' | Legfontosabb az intellektuális neve­lés kérdése, mert ha ezt biztos alapra tud­nánk hozni, ez magával hozná a lélek többi erőinek önkéntes alakulását is. — Az intelligencia a lélek lebecsesebb kincse, az a képesség, amely a jelenségek összefüg­gésének ilyen belső feiismerese, azonban nem azonos az értelem kategóriáin keresz­tül nyert ismereteikkel, hanem ezeknek öröktől fogva alapja és kiinduló pontja. Az intelligencia az értelem alatt van s an­nak folytonos irányitója. Amikor helyte­len véleményt alkotunk valamiről,, soha­sem az értelem tévedett,, (ami különben valószínűtlen is, hiszen munkája Sablon­szerű; hanem mindig az intelligencia; ez PölS H8@ÍÍ-¥8Í 18-án, vasárnap 3. 5. 7 és 9 óraj, 19 én, hétfőn 7 én 9 órai kezdíitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom