Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-11 / 108. szám

1924. május 11. Büiiw uras * A tó ciinü havi í'oIvóival minden számába írt ismertető körülményeket, alkalmas példákkal igyekezett a vármegye tanítóságát megnyerni e nemzeti ügynek. A »Nyirvidék napilapban a nagyobb ünnepekkel kapcsolatos szokások,, hiedelmek közlésével iparkodott kedvet adni hasonló dolgok gyűjtéséhez. Fáradozásának azonban eddig alig van eredménye. Beszámolt a »Nyirvidék -ben a muzeumot érintő minden egyes eseményről,, ásatásokról, ajándékozásokról. Prikkel Marián A magyarság táncai müve megjelenésie alkalmából a híres kállai kettőst is közzétette,, felhiván vármegyénk minden tagját a még abból hiányzó részletek,, mondák beküldésére. Megtudjuk az alispán félévi jelentéséből azt is,, hogy az elmúlt hat hónap alatt kik látogatták vármegyénk muzeu mát. A beszámoló a következő: j Kik látogatták a müzeu/rtot. ! Hogy a muzeumnak megfelelő helyre • történt elhelyezése annak előhal,adását, j fejlődését mennyire mozdítja elő,, annak ' megnyilvánulása ugy a látogatók, mint az \ arlakozók nagy számában örvendetesen ta Iván minisztereket,, gróf Hoyos Miksa, AJmássv László,, dr. Illés József, Szuhányl Ferenc nemzetgyűlési képviselőket,, báró Huszár Lászlót nejével,, Hervay István csartádvármegyei alispánt,, Ábrányi Emil fővárosj. színigazgatót, dr. Győrffy István nemzeti múzeumi igazgatót,, Vadász Pál Szolnokmegye levéltárosát, Paulay Edét, a Nemzeti Színház tagját, Paul Iván pénzügyminiszteri titkárt. Hálával és köszönettel emlékezem meg e helyen is azokról,, kik nagybecsű adományaikkal a muzeum gyarapításához hozzájárultak, kérvén egyszersmint, hogy muzeumunk fejlesztése Iránt jövőben is hasonló érdeklődést és áldozat, készséget tanúsítani szíveskedjenek. Idős szabolcsi emberek sem emlékeznek hásötttő mostoha időjárásra, mint az idei. A tavasz késése és a rovarkárok pusztítottak a vetésekben. Milyenek a szabolcsi szántóföldek? pasztaiható. A látogatásj idő a helyi viszonyoknak megfelelően szombat és vasárnapra tétetett,, de rendelkezésre áll az minden érdeklődőnek naponként a hivatalos órák alatt délelőtt 8 órálól délután 2 óráig. A muzeum a téli hideg időkben, mivel fűteni ném lehet,, zárva tartatott. V látogatók száma hat hónap alatt 2377 volt. Meglátogatták gyűjteményünket tanáraik zetéáe alatt a budapesjti Fáy András főgimnázium növendékei,, a debreceni gazdasági akadémia cserkész csapat., s a kótaji elemi iskola III. osztálya; helyből a m. kir. tanítóképző intézet,, leánygimnázium V% osztálya,, a polgári fiúiskola II. és III. osztálya,, továbbá a ref. elemi V. és VI. és, a gör. kath. IV. osztály növendékei. Muzeumunk illusztris látogatói között szívesen látott vendégül üdvözölhettük William Good angol diplomatát, Bethlen István, Ivállay Tibor, Rakovszky, í ; Nyíregyháza, május 10. A Nyirvidéfc tudósítójától . Kausay Tibor,, Szabolcs,vármegye gaz dasági felügyelője szomorú képet fest vár, megyénk gazdasági állapotáról és terméskilátásáról a következő jelentésében: Az időjárás gazdasági szempontból nem volt kedvező, általában borús, csapadékos jellegű,, közben azonban fagv. dér is volt és a vármegye e,gyes részében riagyy jégesp és szélvihar növelte a gazdák elkeseredését. A mult hő 26-ától kezdett felmelegedni,, azonban azóta is csapadékos jellegű,, így még tekintélyes az a terület, mely a vízállás és nedvesség folytán mai napig se volt munkába vehető. E kedvezőtlen időjárás a vetéseink fejlődését is hátravetette és a gyengébb vetések a mindjobban pusztító rovarkároknak ellentáliní nem tudnak és így a férgek és a víz által okozott károk naprólnapra növekednek. Különösen az őszi rozsok és búzákból már eddig is számottevő kiszántások történtek. A csíkos hátú huzalégv,. fritlégy és gabonafutrinka lárvái okozzák a kárt,, amely ellen sajnos már most tavasszal védekezni nem lehetséges. A meg nem szántott őszi vetések sem, kifogástalanok,, mig a búzák, ahol a sok viz„ talajnedvGsS|ég meg nem szárította a vetést elég jók, azonban a rozsok ritkák, a hideg időben kellően megbokrosodni nem tudtak és kellő sűrűségű jó rozsvetést még jó földekben is alig lehet látni,, a homokon pedig az aljakban a hólé nyomta meg,, a magasabb részekben pedig a szél is megrontotta ugy,, hogy a szár fetnyürgulva kezdi kalászát kihányni. A sarjú növés igen hiányos. Az árpa és zab alá előkészített földből sok vetetlen maradt ma is a talaj nedvessége folytán az elvetett mag jól kikelt bár, a kikelt árpákban szintén mutatkozik hellyel-közzel rovarkár. A burgonyaültetés nagyobb része be van fejezve,, a kikelt burgonyát azonban csak kertekben lehet látni. A tengeri vetése még folyamatban van. A dohánypalán ták is nehezen fejlődnek a melegágyakban, minthogy , az időjárás az állandó szellőztetést akadályozza. A molinóval fedeti ágyakból azonban a jövő hét folyamán egyes gazdasagok már megkezdik kiültetését A cukorrépa lassan kell,, máskor ' ilyenkor már egyezik,, a takarmányrépa vetése befejezéshez közeleg bár evvel sem | lehet a talaj nedvess|ége folytán a neki f szánt területet mindenütt beültetni. A szűken,, illetve most már fogytán levő takarmány miatt a jószágokat is ki kellett látja Babits költészetének lényegét. L^czkó Géza »Természet, halál, vallás és szérelem« címen az idézett fogalmakat kutatja Babits művészetében. »Babits költészetében a természetet csak mintegy ablakon keresztül szemléljük ...« »Babits költészetében a halál csak a laikusoknak érthetetlen mathematikai képlet.« Aztán a vallás egyetemességét és a szerelem egyéniségét a Babits művészetéhez arányitja. Tersánszky V. Jenő Babits Mihálynak« verset irt. Schöpflin Aladár szintén a levélalak formáját ^választotta, mint Füst Milán: »Kártyavar«. Idézett regényét meggyőzően, mélyen fejtegeti. »Fölfedezted és megelevenítetted a város egy különleges típusát, a nagyváros melletti kisváros furcsa alakulatát, amely a nagyváros szemétjéből verődött össze, tradiciótlanul, bizonytalanul, hirtelen, — ez a te személyes tulajdonod, melyet előtted nem látott senki és nem értett, ugy mint te, senki.« Miközben csak vázlatosan ismertetjük a ! Babits-számot, azon vesszük észre, hogy ki- j fogyunk a helyből. A továbbiakra nézve fel- , hivjuk az olvasó figyelmét Juhász Gyulára, ; aki Babits szegedi éveiről emlékezik meg. ! Nagy Zoltán Babits költészetének első kor- ; szakát ecseteli. Erdélyi József egyszerű, magyaros verset ajánl Babitsnak. Tóth Aladár Babitsnak »Aranygaras« c. meséskönyvét méltatja. Dutka Ákos verset ajánl. Földi Mihály Babits regényében a költőt keresi. Turóczy—Trostler József Babitsnak a magyar essayhez való viszonyát tárgyalja. Kiváló •••^mmamm^. w- KnociauBÉiMi •• értékű Horváth Henriknek két Babits-forditása. Németül tökéletesen zeng felénk a Mercena és a Hiszekegy ritmusa. Reichard Piroska Babits angol irodalmi tanulmányairól rr. Kürti pái Babitsnak Szent Ágostonhoz való viszonyát rajzolja. Várkonyi Nándor Babits igazi katholicizmusát hangsúlyozza. Hevesy Iván Babitsnak egy versét: »Vakok a hidon« magyarázza világos előadásban. — Kárpáti Aurél a költő nosztalgiáját, Amerika felé vágyódását tárgyalja érdekesen. Kallós Ecle a Laodameia költőjének állit emléket. Kiemeli Babitsban a görög szellem töretlen emanációját, mely sajátosan vegyül a modern lélekkel. Révay József Babitsot »Musarum sacerdos«-nak nevezi. Kutatja költészetében az alkatelemeket : görög, latin, keresztény. Aztán a klasszikus (latin) vonatkozások feltárása után ezt állapítja meg : »Azt mondhatnám : az antikba olvadt keresztény lélek«. Komjáthy Aladár Babits Mihályt meleg szavakkal varázsolja vissza tanári múltjából: »Babits tanár ur«. A tanitvány hálás, eleven képzeletű sorai. Dienes Valéria Babits filozófiáját boncolja s Bergsonhoz, Ágostonhoz való viszonyát. »Minden munkája f'lozófiai sejtések kivirágzása : csak a Gólyakalifáról hosszan lehetne e szempontból irni.« Benedek M^r

Celt Babits lírájáról értekezik behatóan. »Ady mellett legmagasabb, egyébként összehasonlításon felül és kivül álló, nem méricskélhető csúcsa a mai kor magyar lilájának. Nagyságának legfőbb elemei : lelkének minden benyomásra reagáló érzékenysége, előkelősége, mondanivalójának megválasztásában és formájában, a világot átlelkesitő idealiázmusa, emberiséget és élettelen dolgokat közös szeretetben összefoglaló érzése, univerzális kulturája, csodálatos nyelv- és versmüvészete.« Balassa József Babits nyelvéről igen érdekesen ir : nyelvének végtelen sokoldalúságát, hangjának mindenhez való tökéletes alkalmazkodását emeli ki. Dante-forditásában 'látja ő is forditó művészete zenitjét. Az emlékszámot Szép Ernő hangulatos, neoprimitiv verse fejezi be. íme, végére jártunk a Babits-emlékszámnak. Krónikás modorban sorraszedtük az egyes cikkeket, majdnem lemásoltuk a címlapon levő tartalmat. Adjunk mi is hozzá egy két szót. Babits Mihály — sajnos — nemcsak a müveit nyugat ünneplését nem élvezi, de bizony itt lent a vidéken is kevesen ismerik közelebbről. Csak' a név ... egy-két könyveim ... A Nyugat a Babits-kultuszt igyekezett ezzel a számával kiterjeszteni. De a müveit közönség széles rétegeiben el van-e í erjed ve a Nyugat ? — Nincs ! Sok az ok : gazdasági, politikai, kulturális... Mindegy ! Babits Mihály ma már felül áll mindenfajta emberi esetlegességeken s az értékes emlékszámot csak a legmelegebben ajánlhatjuk Szabolcsvarmegye és Nyíregyháza müveit közönségének figyelmébe. Gulyás Pál. — Permetező és munka köppeny minden színben,, munkáSjöltönyök minden mennyiségben a legolcsóbb árban. Gólya Áruház,. Zöldség-tér 8 . Mmmmmmmmtam wusammmmmt mmmmmmmmm május 11-én, vasárnap