Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-06 / 103. szám

2 JNMHfUUfeflL 1924. május 6. Az önálló nemzeti bank. Még nincs liz éve,, amikor még a szép N agy magv arország függetlensége cs önállósága ulán epedő 18-as magyarok legszebb álmaik közé sorozták az önálló nem zeli hadseregei, az önálló magyar külképviseletet,. az önálló vámterületei és az önálló nemzeti bankot. PersonáÜs uniót követeltünk Ausztriával és egyebekben teljes nemzeti függjetlnséget és önállóságot!! Ezek voltak a 48-as függetlenségi pártnak legszebb és legtartalmasabb jelszavai. Szabóicsvármegye népe évtizedeken keresztül szinte kivétel nélkül állott ezen zászló alatt s alig akadt egy-két kerület, ahol egyszer-másszor ellenkező jeligéket hordó zászló került volna ki győzelmesen a képviselőválasztások harcaiból. Ki gondolta volna,, hogy ezen jelszavak valaha,, a közeljövőben valóra válnak. Ks ki gondolta volna,, hogy ha valóra válnak,, ilyen kegyetlen áron, ilyen kimondhatatlan keserűségek után,, ilyen szomorú körülmények között válnak valóra!! íme: egy évtized alatt megértük a külön nemzeti hadseregei. Megértük az önálló vámterületet és most van alakulóban immár szentesített törvény alapján az Önálló Magyar Nemzeti Bank!! A Nemzeti hadseregünkre büszkék vagyunk. — Nincs okunk szégyenkezni diplomáciánk miatt sem. A legutolsó év diplomáciai sikerei a legjobbakkal hizlalnak. Minden előnyét élvezzük az önálló vámterületnek is. Fejlődésben levő fiatal nemzeti iparunk az utolsó években gyönyörű haladást mutat. Épen ilyen bizalommal tekinthetünk «z önálló Nemzeti Bank működése és jótékony halása elé. Persze mindez még gyönyörűbb perspektívát mutatna,, ha mindezen intézményeinket a régi dicső s^ép Nagymagyarország keretei közöli, annak teljes erejével, integer és teljes szervezetével' állithattuk volna fel,, amely attributumok mindezen intézményeinknek ugy befele ,.mint kifele egyaránt nagyobb nyomatékot és jelentőséget kölcsönöztek volna. Ám az öröm és lelkesedés, amelyet mindezen nemzeti intézményeink megvalósítása kivált lelkünkben, nem lehet kisebb a jelenlegi viszonyok között sem, meri hiszen mindezen önálló intézmények egy uj kor, egy ujabb fejlődés lehelőségének csiráit hordják magukban. — Azt jelentik, hogy se politikai, se gazdasági "szempontból nem leszünk többé ját ék labdái és uszályhordozó i idegen érdekeknek,, hanem a saját fejünk, a saját érdekünk és a saját erőforrásiunk szerint intézhetjük legvitálisabb ügyeinket. A szabadságnak, a függetlenségnek, az önállóságnak leggyönyörűbb alkotásai ezek,, amelyektől elnyomott nemzeti életerőinknek íelujhodásál, felvirágzását várhatjuk és remélhetjük. Remélhetünk egy intenzív,, öntudatos és biztos célkitűzés felé irányított hatalmas nemzeti munkát, amely alapvetője lehel más irányban is, annyi sokat szenvedett és annyira megcsonkított államiságunk újból való kiépítésének. Most már csak rajtunk a sor, hogy ami után annyit sóvárogtunk,, amiről anynyit álmodoztunk: most már csakugyan meg is valósítsuk!! Megvalósítsuk a magunk erejéből. Áldozatkészségéből!! Voltaképen nem is áldozatkészségről van szó, mert hiszen a Bank alapítása és alaptőkéjének biztosítás^, nem áldozatkészséget, hanem jó tőkebefektetést jelent, hanem arról: hogy saját erőinkbe vetettbizodalinunknak lettekben is kifejezést adjunk. Az alaptőke biztosítására szóló felhívás ki van bocsátva!! Az önálló Nemzeti Bank tőkéjéből mindenki jegyezhet részvényekel és igy mindenki részt vehet az alapítás szent munkájában. Nem adakozás ez, hanem nemzeti munka!! a nemzeti erőnek próbája!! Nemes verseny a különböző foglalkozási ágak anyagi erejének összemérésében!! Kinek van itt ebben az országban nagyobb nyomatéka!!? A gazdatársadalomnak, vagy az iparosnak avagy a kereskedőnek és pénzembereknek!!? Kik jegyzik a több-részvényt!! Kiké lesz a döntő szó és befolyás a Nemzeti Bank irányításában !!? Kz itt a kérdés. Erre fognak feleletet adni a május hó 7-ikéig nyitva álló jegyzési idő alatt a különböző gazdasági körök

1 és tényezők !! Fel!! Szabolcs népe!! Akik olyan szenl hevületlel tudtatok annak Idején lelkesedni az önállóság,, az önálló vámterűlet és önálló Nemzeti Bank felállításáért, fel!! Itt az idő: jegyezzetek minél több részvényt és dokumentáljátok, hogy a isemzeli Bank a miénk: a magyar nemzeté! Nem egyes osztályoké, nem egyes hénzcsoportoké, hanem mindnyájunké!! Nem kizárólagosan a gazdáké, se nem az iparosoké, se nem a pénzembereké, hanem mindnyájunké: — mert annak alapításában mindannyian tevékeny részt veszünk és alaptőkéjéhez mindannyian erőnkhöz képest hozzájárulunk!! Sasi Szabó László. A szabolcsi tanyai iskolák felállításának ügye nem egyéneké, hanem a nemzeté. Nyíregyháza, május 5. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyirvidéknek a közelmúltban megjelent az a cikke, amely a kir tanfelügyelőnek a tanyai iskolák felállítására vonatkozó jelentését közli, mély hatást tett vármegyeszerte. Ennek a hatásnak ad kifejezést a szerkesztőségünkbe érkezett következő cikk : A Nyirvidék 95. száma ugyancsak elszomorító esetről tudósít, hogy Szabolcsvármegyében megakadt a tanyai iskolák felállításának ügye. De az a kérdés, hogy ez kinek az ügye : egyénnek, vagy nemzetnek ? És aztán, 4ha a nemzetnek az ügye, akkor mért nem adn

ab végrehajtó hatalmat is a tanfelügyelőnek, hogy ott és akkor, ahol és amikor a »nemzeti érdekek stb. felsorolása hatással éppen nincs« — a nemzet nevében tegye a birtokra a kezét s a nemzet tulajdonává téve ebből és ezen építtessen iskolát. Mert vagy van nemzet, — és ha van, hát kell lenni nemzeti kulturának ; vagy nincs és akkor a tanügy nem a nemzet szent ügye. ... »Egyelőre csalódtunk.« Kiben avagy miben ? Hát szabad a magyarnak, a magyarok szent ügyének, a jövőnek, a szebb jövőnek csalódnia abban, ki a magyar föld termé,sét eszi, a magyarok istenére esküszik március idusán : hogy rabok tovább nem leszünk ! ? Ha szabad volt a múltban annyi és oly nagy terjedelmű földet az egyházak, iskolák javára lefoglalni, ha lehetett a hazaárulók földjét elkobozni, akkor törvényt kell előbb hozni arra, hogy ott, hol iskolát a birtokosok nem akarnak állítani, az állam — a [nemzeti érdekeket tartva szem előtt — ezt 'tulajdonába vehesse. Mert aki a sötétséget szereti és terjeszti, az ne Szabolcsba, hanem Afrikába menjen. A háziipart kísérleti nyúlként odaállítani hogy a társadalom, jobban mondva a birtokos kedvelje meg az iskolát, lássa benne érdekét, mely érdek aztán mint az angolt sarkalja tettekre : ez hosszadalmas és kétes ki- í menetelü. A kultuszminisztériumnak nemcsak I a háziipar jelentőségét keil értékelni, hanem az emberben az embert. Ha egy emberéletért mindent el kell követni, hogy megmentsük, mennyivel inkább a tömegember életéért. — Csonka hazánk minden fiára szükség van, hogy a müveit világ mozgató kerekei közé nyúlhasson, okosan, nehogy a lendítő kerekek szétmorzsolják. Mert a nemzet az elkövetett vétket nem halálával, életével engeszteli ki. — A Nyirvidék egykoron a Legsötétebb Szabolcs cim alatt azt irta, hogy megyénkben a legnagyobb a gyermekhalandóság. Most majdnem minden újság, folyóirat hozta a szégyenletes hirt, hogy Szabolcsban a legtöbb az analfabéták száma. Aki olvasta és a jobbérzésüek közé tartozik, bizonyára szégyenkezve olvasta. De nem elég az, hogy az arcokon kigyúljon a szégyen pirja, hanem ezt a szégyent le is kell mosni, mint minden gyalázatot. A társadalom az állam és alkalmazottjának munkálkodását necsak szemlélje, hanem maga is aktiv részt kérve segítse. Ha a megye társadalma a maga súlyával ránehezedne az 1921. évi XXX. t.-c. végrehajtására, ugy akkor nemcsak fogatok lennének a piacra, hanem iskolások részére az iskolába ba is. Aki a kulturának ellensége, az a hazának is ellensége. Nem kivihetetlen a t.-c. végrehajtási utasításának semmiféle intézkedése, mert hiszen emberek emberek számára csináltak. Csak megértést, több megértést, akaratot, emberszeretetet kiván ez ; több istenes dolgot. Nem Maecenas kell a nevelésnek, hanem olyan, aki emberszerető szivén át a magyarok Istenére néz. A Nyirvidék 95. száma a jövő előtt mint okirat fog szerepelni, hogy Krisztus születése után 1924-ben Szaoblcsvármegyében megakadt a tanyai iskolák felállításának ügye, nem fogadják be apostolait, kiknek meghagyatott : Menjetek el széles e világra, tanítsatok minden népeket... Az erdélyi lutheránus egyházi választások előtt. A magyar lutheránusok vádja Delly Szabó Géza ellen. el a maguk delegátusának. Nem ismerik Kolozsvár. (A Nyirvidék tudósitójától.) ' — A kolozsvári magyar lutheránusok nagy érdeklőédssel néznek az egyházi választások elé, amelyek hihetőleg kifejezésre fogják juttatni azt á tényt, hogy a magyarok abszolút többségben vannak a hitközség szász tagjaival szemben,, tehát a legnagyobb jogtalanság volt a szászok részéről kisebbségi diktatúrát rájuk erőszakolni. Mint ismeretes, a hitközségi helyiségek hivatalos és erőszakos átvétele után a szászok önhatalmúan hitközségi bizottságot szerveztek, amelybe öt szász és csak négy magyar t^goL neveztek ki. — A magyar tagok a megbízást nem utasították vissza, de Írásbeli deklarációt intéztek a konzisztorium kiküldöttjéhez. Ebben a következőket mondják : — A magunk részéről kijelentjük, Diadal Mozgó: Május hó 6 án és 7-én, kedden és szerdán 7 és 9 órai kezdnttel: Elszállt a szerelem Margarete Böhm regénye filmen. Társadalmi színmű 6 felv. Fősz.: Lőtte Neumann