Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-21 / 116. szám

2 Nyíregyháza, 1924. május 18. * Vasárnap XLV. évfolyam. * 114 szám A szabolcsi gazdák és kereskedők ujabb megnyitását kérik a Nemzeti Bank részvényjegyzési ' idejének. Intervencióra kérték dr. Kállay Miklós főispánt. Mégegyszer a vámtarifáról A vámtarifa kérdésével kapcsolatban az ipar és kereskedelem különböző érdekképviseletei számos ankéten beszélték már meg állásfoglalásukat és folytatják érveléseiket kívánságaik érvényrejuttatása mellett. A nemzeti közvélemény a gyüléssorozatból aggodalommal lát kialakulni egy olyan irányzatot, mely vélt sérelmekkel az önálló és független gazdasági életre való berendezkedést és ennek elengedhetetlen bevezetőjét, a védővámot meg akarja akadályozni. Pártatlanul mindenkivel szemben és objektíve mérlegelve, mint a kormány vámtarifajavaslatának törvénytervezetét, mind pedig az érdekképviseleteknek szempontjait, ki kell mondanunk, hogy bármily látszólag jogos mozzanat, vagy tetszetős érdekvédelem vezeti is azt a mozgalmat, amely az egymásrautalt mezőgazdasági és ipari tényezők közé éket ver a vámtarifa kérdésében, hazafiatlan, mert egy erős nemzeti állam kialakulásának és biztosításának koncentrált munkájára szükséges erőket megbontja és kaput nyit olyan folyamatnak, mely a vámtarifa kérdés nemzeti jelentőségét és belső igazságát partikuláris érdekek és jelszavak alá szeretné rendelni. Az uj vámtarifa konstrukciója és keletkezésének szakszerűsége biztosítja, hogy a régi elavult vámtarifa helyett, mely technikailag számba sem jöhet, olyan uj és magasnivóju tervezet kerül a nemzetgyűlés elé, amelyen a kereskedelmi minisztérium szakemberein kívül az egyes szakmák legkiválóbb tudósai, egyetemi tanárok, kereskedelmi és ipari szakférfiak a legmesszebbmenő spéciálitással dolgoztak. Természetes, hogy a legkimeritőbb pontosság mellett is elkerülhetetlen, hogy egy-egy gyüjtőtételből ki ne lehessen a bírálóknak ragadniok olyan cikkeket, amelyeknek vámját viszonylagosan súlyosnak vélik. Egyetlen ország vámtarifája sem tudott még olyan precizitást produkálni, hogy változtatás nélkül álljon meg annak minden egyes szava. De hiszen módosításra a keretek között a tartalomnak kibővítésére vagy szűkítésére kínálva kínálkoznak alkalmak, amelyek a kül államokkal kötendő kereskedelmi szerződések után fognak előállani. Az igaz ut és helyes mérték azonban az, hogy szőrszálhasogatás helyett a dolog érdemét nézzék és arra feleljünk meg, hogy legyen-e magyar ipar, vagy sem, idegen országok gyarmatai legyünk-e, mint nemrég még Ausztriáé voltunk, vagy megértünk, hogy a magunk erejéből élő nemzetté az önálló vámterület és a gazdasági függetlenség előnyeit biztosítsuk a jövő számára. — Konkolyhintés az, ami az egymásra utalt mezőgazdasági ipar és kereskedelem érdekeit szembe akarja állítani az államéval s mely a fogyasztó igazi érdekei és a gazdaság szempontjai közé elválasztó falakat épit mesterségesen. A védővámos gazdasági politika egyformán súlyt helyez mind a mezőgazdasági, mind az ipari termelésre. Az uj vámtarifajavaslat e védővámos gazdasági politikának, melytől el nem vitatható, hogy pénzügyi és külkereskedelmi mérlegünk deficitjének eltüntetésére alkalmas és elháritja, hogy egy ujabb gazdasági összeomlás szakadjon ránk, hazafias szellemben készült és azt csak olyanok támadják, akik mindig a közös vámterület hivei voltak a múltban, vagy akiknek jobban konveniálnak a konszolidálásán viszonyok, mini a nagyobbszabásu ipari fejlődést biztositó, de a mezőgazdaság érdekeit is védő stabilis gazdasági berendezkedés. — Haldokló S«sok (Sasfiók) a Dia. dalban. jmmmammmmmmmmmmamm Május 20., 21. és 22., kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel: Nyíregyháza,, május 20. Saját tudósítónktól v A nyíregyházi pénzintézeteknél napnap mellett jelentkeznek nyíregyházi és sza bolcsi gazdák,, akik azt panaszolják, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére nyitva álló idő olyan rövid volt, hogy arról a vármegyei gazdaközönség mely éppen a legnagyobb tavaszi munkával a szántóföldjén volt elfoglalva,, jóformán cs,ak akkor vett tudomást mikor! a jegyzés határideje már le is záratott. — Különben erre az időre esett a nyomdász sztrájk is, ugy, hogy a lapok sem szolgálhattak kellő felvilágosítással. Panaszolták azt,, is, hogy nem tudtak arról sem,, hogy a részvényjegyzés a jelenleg forgalomban levő papirkoronával is lebonyolítható. Igen sokan,, akik szerettek volna a részvényjegyzésben részt venni,, azért voltak kénytelenek tartózkodni, mert azt hitték, hogy csak arannyal ezüsttel és úgynevezett nemes valutával: dollárral frankkal stb. lehet jegyezni,, már pedig ezekkel az eszközökkel épen a gazdatársadalom nem rendelkezik . A nyíregyházi bankdirektorok egy része értekezletet tartott ez ügyben és azf határozták,, hogy felkeresik dr. Kállay Miklós főispánt s arra kérik,, hogy tekintettel arra a rendkívül fontos gazdasági érdekekre,, mely abból származik, hogy a Nemzeti Bank részvényeinek megfelelő tekintélyes része a gazdák kezében legyen,, interveniáljon a magyar kormánynál,, hogy vagy a jegyzési időnek ujabb megnyitásával,, vagy a más érdekeltségek által történt jegyzések egy részének mellőzésével adjon alkalmat és módot arra,, hogy a gazdatársadalom a Nemzeti Bank részvényeiben megfelelő mértékben részesülhessen. Hasonló mozgalom indult meg a nyíregyházi és szabolcsi kereskedők között is,, akik szintén küldöttséget menesztettek a főispánhoz a gazdákéhoz hasonló kérelemmel. Dr. Kállay Miklós a küldöttségek panaszát megértéssel fogadta s kijelentette, hogy a panaszt a kormányhoz haladéktalanul továbbítja s minden befolyását felhasználja arra,, hogy a szabolcsvármegyei, úgyszintén a nyíregyházi gazdák részére az általuk kivánt részvénymennyiség, az eredeti feltételek mellett fenntartassák és biztosíttassák . f Ennélfogva szükséges,, hogy mindazok,, akik részvényt igényelnek, ebbeli kívánságukat a részvény darabszámainak megjelölésével 8 nap alatt közöljék valamelyik nyíregyházig vagy szabolcsi pénzintézettel, mert a Nemzeti Bank mielőbbi megalakulása országos érdek s ennek ! ügyét magától értődőleg halogatni nem lehet,, illetve a kormánynak a legjobb akarata mellett sem lesz módjában,, .hogy a késedelmesek kívánságát teljesítse. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint mindazon szabolcsvármegyei és nyíregyházi lakosok érdekében,, akik bármiféle okból elkéstek a részvényjegyzéstől közben fognak járni a kormánynál, hogy részvényhez jussanak. Mikor a direktor de serviciu utazik. Az üzletvezető ur kutyuskája. — Csendélet az oláh megszállott terőleten. Egy másfélórai vasutkésés története. Ami csak a szomszédoknál lehetséges A Brassói Lapok május 5-iki számából vesszük ki a következő épületes históriát, mely élénken jellemzi azokat az ázsiai állapotokat, melyeket a kultur-Románia honosított meg Erdélyben és amelyek méltán tarthatnak közfigyelemre igényt. Leközöljük a cikket kivonatban már csak annak jellemzésére is, hogy milyen hangon mernek irnt odaát, a mi éppenséggel nem meghunyászkor dó véreink. íme a cikk ; vonja le mindenki a maga tanulságát belőle : »Brassó, május 3. Mi már hozzászoktunk a vidéki kiskirályok úrhatnám basáskodásaihoz, egy-egy snájdig módon, jól svájfoltan a közönség kárára elkövetett hivatali szabálytalanság már megse kottyan nekünk, de amit Sfintescu »director de serviciu« a napokban követett, az már igazán sokkal több annál, mint amennyit jó szokásunk ellenére szó nélkül hagyhatnánk. Tudtuk azt mindig, hogy az »igazgató« urak, nagy urak, sőt igen sokszor korlátlan hatalmú urak, akiknek rossz hangulatától és szeszélyétől ekzisztenciák függnek, de hogy egy nap vasúti menetrendjét ilyen szeszély megváltoztassa egyetlen drága kis kutyus miatt, erre már igazán alig akad példa. Tessék idefigyelni mi történt a kérdéses napon a brassó—madéfalvi vasúti vonalon. Reggel 6 óra 25 perckor indult el a 417. számú személyvonat Brassóból. A személyvonathoz egy szalonkocsit csatoltak, amelybe Sfintescu vasúti üzletvezetőségi igazgató ur szállt fel családjával és — kutyájával együtt. Málnás fürdő és Bikszád között aztán baj történt. Az egyik kutya, a drága, az aranyos, az elkényeztetett, se szó, se beszéd, kiugrott a robogó vonatból és eltűnt. Izgalom, remegés az egész vonaton : a direktor ur kutyája leugrott a vonatról. S ez az izgalom tetőpontját Bikszád állomáson érte el, amikor Sfintescu teljhatalmú igazgató ur kiadta a parancsot, lekapcsoltatta a mozdonyt ,a vonatot visszairányította : akár törik, akár szakad, a kutyust elő kell teremteni. És a vonat visszaindult Málnás felé kutyakeresésre. Mozdony lekapcsolás, visszatolatás, kutyapecérkedés, idestova jöttünk, mentünk, másfél órai késés, amelyet behozni a lehetetlenségek közé tartozik. Pedig a direktor urnák fontos volt, hogy] a regát felől Madéfalván át Marosvásárhely felé haladó vonatot elérje : Mit nem tesz ilyenkor egy ambiciózus és hatalma tudatainak teljében kéjelgő »director de serviciu« ?. Bikszád állomásról telefonáltatott Madéfalvára, hogy addig el ne indítsák a regáti vonatot Marosvásárhely felé, mig ő kiskutyust kereső szalonkocsijával be nem robogj Madéfalvára. Vájjon a kiskutyust a másfélórai késés ellenére megtalálták-e, meg hogy a regáti vonat megvárta-e a nagyhatalmú kutyatulajdonost, arról nem szól a krónika. De hogy az igazgató ur a szabálytalanságoknak egész Jfaldokló sasok (Sasfiók.) Történet a nagy császár korából, a Diadal Mozgóban