Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-16 / 89. szám

1994. ipsm* 16. Hol vagytok magyarok ? Testvéreitek kiáltanak hozzátok : ruthének, székelyek, erdélyi és felvidéki magyarok. Nem halljátok ? Hát azt, hogy Briand mit állapított meg rólatok, meg hogy a lengyel nemzet kérdezi : »HoI vagytok magyarok, hogy a ruszinszkói szavazás eredményeit, mely a csehek iránti gyűlölet eklatáns kifejezése, javatokra fel nem használjátok ? 1 i Hogy mit kiáltanak felétek rabságban görnyedő testvéreink, elmondja egy hollandi ujságiró, ki félévet töltött Erdélyben, tanulmányozva a kisebbségek szánandó helyzetét és akit arra kértek ottani testvéreink, hogy Budapestre érve, ismertesse tneg velünk szenvedéseiket. Ennek a megbízatásnak eleget teendő, meghirdette az illető előadásait és — amint a fővárosi lapokból olvassuk — beszámolóján, testvéreink kérésének tolmácsolásán megjelent 100 egyetemi hallgató és 30 más társadalmi érdeklődő. Ennek láttára joggal kiálthatott fel az irántunk szimpátiával viseltető idegen ujságiró a csaknem üres teremben : Hol vannak a magyarok, kik testvéreik üzenetét átvegyék ? És itt fájó szivvel idézte Tompának szavait: »Mégis ne szóljon erről ajkad, nehogy, ki távol sir e nemzeten, megutálni is kénytelen legyen«. Hát négy év alatt ennyire sülyedtél nemzetem, hogy egy milliós lakosú helyen, az ország szivében alig akad 130 igaz magyar, ki testvéreinek jajszavát meghallgatni kész. Elszomorító jelenség ez, amely a magyar többség lelki integritásának teljes szétszóródottságát világítja meg. Szegény elszakított testvéreink elgondolni sem tudják, hogy mi itt, a demarkációs vonalon innen, ne ugy éreznénk már irántuk, mint amilyen vágyódás hajtja őket felénk. Hiszen innét, tőlünk várnak ők segítséget, támogatást, lelki megerősítést. Vigyázzunk, nehogy csalódjanak bennünk ! Vigyázzunk, nehogy : »A7 távol sir e nemzeten, megutálni is kénytelen legyem. Tovább menve, felénk hangzik Briand az egykori francia miniszterelnök szava egyik japán folyóirat hasábjairól, amint azt Baráthosi Balogh Benedek a magyar »Leventében« leközölte, hallgassátok ! A tr'Ononi békeszerződés a francia szenátus előtt. »A francia szenátus elé beterjesztik a magyar béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Vita indul meg, melynek során egyik képviselő heves beszéd keretében kikel a békeszerződés ratifikálása ellen, kifejtve annak igazságtalanságait. Egyik többségpárti próbálja cáfolni az elhangzottakat, mire egy másik képviselő keserű gúnnyal állapítja meg, hogy a magyar nemzettel nemcsak igazságtalanságok, de embertelenségek, sőt istentelenségek történtek. — A szenátus hangulata olyanná változott, hogy alig lehetett remény a ratifikálásra. Ekkor felállott Briand a miniszterelnök s rákönyökölve széke támlájára, szokott gúnyos mosolyával egész cinikusan mondott egy rövid beszédet«. Briand szankcionálása. »Igaz — mondotta — amit az előttem szólók mondottak, sőt több igaz annál, hiszen ők nem is tudhatnak mindent.« Amilyen együgyű, épp oly vakmerő gvermekmesén épült fel a trianoni béke. (Briand folytatja :) »De uraim, ne feledjünk el két dolgot. Ne feledjük el, hogy az egész világ azt hitte, hogy a világégést a magyarok nagyravágyása okozta, az a magyar nagyravágyás, amely újra három tengert óhaj tott a magyarok határának. Ezért a magyarokat meg kellett büntetni. Ne feledjük el másodszor, hogy enn^k a magyar nagyravágyásnak csúcspontján a magyar miniszterelnök, gróf Tisza István állott. Ezért Tisza Istvánnak meg kellett halnia. Ilyen tudattal készült a magyar béke«. Briand rehab litál. (Briand folytatja :) »Alig volt készen pár hete (a békeszerződés), megjelenik a bécsi vörös könyv, melyből megtudjuk, hogy egyedül a magyar nemzet volt az, amely akár megnyeri, akár elveszti a háborút, csak veszíthetett volna, s megtudjuk azt is, hogy éppen Tisza István volt az, aki azután a bizonyos háborudöntő minisztertanács után is még egy külön emlékirattal fordul az uralkodóhoz, hogy a háborút megakadályozza. Ez mind kiderült és igaz.« Briand végzetes és hamis konklúziója. (Briand folytatja :) »De ha mi mo»t nem ratifikáljuk a magyar békét, azzal nem segítünk rajtuk, mert már három nagyhatalom ratifikálta s igy a béke már megváltoztathatatlan. És még egy meggondolásra intem önöket. Ha mi most megbolygatjuk a magyar békét, akkor szükségszerűen meg kell bolygatnunk a bolgár, meg kell bolygatnunk a török, és ne feledjük uraim, meg kell bolygatnunk a német békét is. Nps akarják-e az urak megbolygatni a német békét ?« Az »urak« határoznak. »Persze, hogy senki se akarta, öt perc múlva ratifikálva volt a magyar béke, a trianoni pokol«. — Igy van ez egy japán folyóiratban elmondva. Hitelességéhez kétség sem férhet, mert hiszen rajtunk egészen kivül álló, az ántánthoz tartozó szem- és fültanu vetette azt papírra. PILLÉR JÓZSEF, A színigazgató tartozik sok mindennel, de nem kap segélyt. Nyíregyházának követaie keüene a többi magyar város példáját. — Fűtést, világítást a színháznak. Nyíregyháza,, április 14. '& Nyirvidék tudósi tójától. Heltai Hugó a Városi Színház igazgatója ingyen fűtést és világítást biztosító segélyt kért a várostól. Ez a segély fejenként és évenként 100 korona megterhelést jelentene a város lakosságára és ebben a segélyben csaknem valamennyi vidéki város részesíti a falai kőzött működő színtársulatot. Heltai Hugó kérelmét a tanács és szakosztályok elutasították, de értesülésünk szerint a képviselőtestületben többsége lesz annak a felfogásnak,, hogy n színigazgatót fűtési és világítási segéllyel kell támogatni. Ebben a kérdésben határozottan 4 színészet istápolása, a segély; megadása mellett kell állást foglalnunk. Addig nem várhatunk nívós munkát,, nagyszerű társulatot,, mintaszerű kiállítást a színi direktortól,, aniig minden lehető és általánosan szokásos segéllyel nem biztosítjuk a társulat anyagi bázisát. Az a felfogás nem áll helyt hogy előbb tegye érdemessé a társulat magát a segélyezésre és azután előállhat kérelmével. A mái gazda sági viszonyok között a kért segély elmara dása esetén még ezt a nivót is le kell szállítania a direktornak és eszébe se juthat a venclégszereplőkkel való munka. — Nézzük csak 'mi mindennel tartozik az a színidirektor a szerződés szerint. Tartozik komplett társulattal dolgozni, minden szerepkört betölteni. Tartozik hat férfi és hat nő kardalost alkalmazni. (Ma nyolc kardalos férfi és tiz kardalos nő van Heltainál.) Tartozik a fővárosi újdonságok valamennyiét beszerezni. Tartozik csinos díszletekkel, gazdag ruhatárral dolgozni. Tartozik hat hónapot egyfolytában ját. szani. Öt százalék vigalmiadét fizetni. — Ha valamelyik tag nem felel meg,, tartozik a szerződést felbontani és mást szer ződtetni. Ezzel szemben a sok tartozikf kai szemben 'mit kap Heltai direktor. A' színházi épület használatát? A színházépületet,, amelybe 10 millió koronát beépített a sajátjából!! Vegyük csak figyelembe, hogy Debrecen,, Miskolc, Kaposvár, Kecskemét,, Győr, Sopron városokban ingyen fűtést és világítást biztosítanak a színtársulat részére. Helyit pedig visszautasítják. A mai súlyos gazdasági viszonyok közölt egy. cseppet sem lehet csodálkozni azon, ha a direktor,, aki nem kap segítséget, nem fog hat hónapos szezont adni. Az sem lesz csodálatos,, ha kénytelen majd eddigi társulatát is redukálni,, kisebb számú társulattal és karral játszani. Ma 0 szinidirektor csupán az jnspekciós szerelőnek, aki a lámpákat kapcsolja be, egy. tnillió koronát fizet havonkint. Most tárgyal Heltai Hugó a vendégszereplésre kért fővárosi művészekkel és művésznőkkel. Darvas Lily. 3 millió fellépési díjért jön le. Miként biztosítsa a direktor a ki. váló művészek vendégszereplését,, ha a belépődíjakat fűtésre, világításra fordítja. Ezen a helyzeten segíteni kell, vagy pedig ha nem akarunk áldozatot hozni a színházi kuliuráért, zárjuk be a színház kapuit. Hisszük, hogy a képviselőtestületben lesz, aki utána néz ennek a dolognak s ha látja, hogy más vidéki városban milyen intenziven segitik a színigazgatót, szól emel a fűtési és világítási segély mellett. Érdekesés figyelemreméltó állásfoglalás az idegenek fogadásáról szokásos cécó ellen. Egészen másként kellene viselkedni most. — Tanuljunk politikai tudományt is. Debrecenből jelentik: Ujabban nagyon sok idegen érkezik látogatóba a Hajdúság fővárosába,, ahol rendszerint csak széppel és jóval fogadják a külföld csodákra éhes embereit. Most az egyik debreceni lapban érdekes és figyelmet keltő állásfoglalás jelent meg az idegenek fogadásakor mind gyakoribb és fényűzőbb cífrálkodás és cécó ellen. A nevezetes cikk a következőket mondja: Angol társaság jön tanulmányútra csonka hazánkba és ellátogat Debrecenbe is, ahol már készülnek fogadtatásukra, a Basahalmán belül elvágott köldökü magyarok régi szokása szerint kirándulást rendeznek a "Hortobágyra, ahol a város JLz .Apolló Húsvét vasárnap és Inétföi nagy eseménye! A legizgalmasabb filmszenzáeió: f HAROLD Ú LLOYD buHeSZk SZeilZáCÍÓja HOTTENTOT (a halál lovas) 7 gyilkos felvonás árkon és bokron át. Amerika legjobb müvészsirel. Házasodom amerikai burleszk 2 felvonásban.