Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-16 / 89. szám

JfTSBrBBSL 1S 24. 8 ifi. Szabolcsvármegye kereskedőinek és iparosainak kamarája nagy értekezleten vitatta meg a szanálási programmot. Felterjesztés az uj adója<raslaiolí ftgjrében. A Kanta a kívánságai. 1. A felhatalmazási törvényben teivezett uj adóterhekkel kapcsolatosan állittassék helyre a szabadforgalom és töröljék el a háborús korlátozásokat, szüntessék meg a gazdasági élet erőnek szabad érvényesülését gátló intézményeket, mert gazdasági szabadság, a Devizaközpont átformálása és az Árvizsgáló Bizottság megszüntetése nélkül a kereskedelem és ipar nem fogja birni a viselendő terheket. 2. A jövedelmi és vágyonadó mindaddig, amíg nem lesz elrendelve az arany mérlegek felállítása, vettessék ki papirkoronában ha pedig ez technikailag nem lenne keresztülvihető, ugy alkalmaztassák olyan átszámítási kulcs, mely az aranykoronának mostani valóságos értékéhez közelebb áll, mert ma ugy a vagyonok, mint a jövedelmek kevesebb aranykoronát érnek, mint a mult év nyarán. 3. Megfelelő intézkedés szükséges, hogy a jövedelemadó kivetésénél a földből származó tényleges jövedelmek vétessenek figyelenvb

e, ügy, amint ez a kereskedelmi és ipari foglalkozást űzőknél az általános kereseti adó alapjának kimutatása révén megtörtént. , ' 4. A vagyonadó pótlék a vagyonok aranyértékbefi való összehasonlítása alapján állapittassék meg. 5. A földadó hozama lényegesen emelendő lenne. 6. Emelendő lenne lényegesen az örökösödési és ajándékozási illetékek télele. 7. A kereskedelmi és ipari üzemek vagyonváltságára vonatkozó ujabb rendelkezések ejtessenek el s a vagyonváltság eredeti rendelkezései maradjanak hatályban. 8. A részvénytársaságok és szövetkezetek ujabb vagyonváltsága elhagyandó lenne. Az egyenlő elbánás elvébe ütközik, hogy a kereskedelmi és ipari vagyonváltság revízió alá kerüljön, ellenben a földbirtok vagyonváltságának revíziója elmaradjon. Ha az egyik megtörténik, ugy igazságos a másik is. 9. A forgalmi adózás rendszere átalakítandó az osztrák fázis rendszer mintájára. 10. A fogyasztási adók terhe csökkentendő lenne. 11. Az önálló városi jövedelemadó helyett a létező adók pótlékolandók. 12. A lakások és üzlethelyiségek szabaddá tétele halasztassék el arra az időre, amikor az építkezések révén elegendő lakás és üzlet fog rendelkezésre állani. Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy érdekeltségünk előterjesztett kérelmeit a magyar kereskedelem és ipar, de az egész szanálási programm sikeres végrehajtása érdekében is magáévá tenni és teljesülésük érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni méltóztassék.« A kamara felterjesztését megküldötte a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek, kereskedelemügyi miniszternek és a kereskedelmi és ipari kérdések iránt érdeklődését tanúsító nemzetgyűlési képviselőknek. Végre a Tiszaparíon is ehe.ünk haiat. Bárbeadták a tokaj—nagyhalászi haltéiftletet. — A Halteayésztó Társulat kőzgyöiésa. —- A bérleti szersédés hlxtositja a vármegye halellátását. — Tokajban minden c«fitörtökön, Btrcelta Szombat®* halelárttsitái lesz. Fel kell állítani a Bessenyei-téri Halesarnoket. Nyiregyháza, április 15. A Nyirvidék íu dósitójától. A Debreceni Kereskedelmi és Iparka mara pénzügyi, kereskedelmi és ipari szak csoportjainak bevonásával Dávidházy Kál mán alelnök elnöklete mellett nagy érekez leten vittatta meg a szaná lási program ni tör vényjavaslatait, melyeket dr. Radó Rezső kamarai főtitkár ismertetett széles vonalú a kérdés összes vonatkozásait átfogó alőadáss ban. Az értekezlet állásfoglalása alapján ; kamara a sürgős felterjesztésben juttatta kife jezésre álláspontját. A kamara felterjesztését egész terjedel mében közöljük : »A debreceni kerületi kereskedelmi é; iparkamara érdekeltsége a magyar kormány nak az ország talpraállitása érdekében folytatott fáradságos munkájával a Nemzetek Szövetségénél eddig kivívott eredményei őszinte örömmel fogadta. Teljes tudatában volt annak, hogy Ma gyarországot jelenlegi nehéz helyzetéből na gyon kemény munkával és sok erőfeszitésse lehet csak kivezetni. Odaadással szolgáljuk az ujjáépiiéj A debreceni kei illeti kereskedelmi és iparkamara érdekeltsége a legteljesebb oda adással kivánja az újjáépítés ügyét szolgálni teljes mértékben tisztában van azzal, hogv Magyarország talpraállitását csak súlyos áldozatok, terhek elvállalásával lehet biztosítani. Meggyőződése szerint azonban ezekből az áldozatokból és terhekből az állam minden polgárának igazi teherbírása alapján az egyenlő erősek egyenlő teherviselésének megvalósításával kell kivennie a maga részét. Sajnosan állapítja meg a kamara érdekeltsége, hogy a beterjesztett szanálási javaslatokban számos olyan rendelkezés van, amely aggodalommal tölti el a hitelszervezezetet, az ipart és a kereskedelmet. Egyenlő tekercselést ! A bemutatott költségvetési tervezet nagy hiányossága, hogy bevételi oldalán nem érvényesül az egyenlő teherviselés elve, pedig akkor, amikor az ország jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetében rendkívül erőfeszítések szükségesek, a szanálási akció érdekében fontos, hogy a nagy terhek eloszlása a tényleges erőviszonyoknak megfelelően történjék. A költségvetés tervezet szerint az utolsó 1926-iki II. félév első irányzata szerint a földadó hozama 33 millió aranykoronában a házadó és a házhaszonrészesedés együtt 55 millió koronában van előirányozva. A kamara érdekeltségének őszinte meggyőződése szerint a 10 év óta csak romló magyar házak nem bírhatnak annyit, mint a termő magyar föld, nemhogy annak másfélszeresét. A városi lakosság, a kereskedelem és ipar terhei a javaslatok intézkedései szerint sokkal súlyosabb terhekkel lesznek megróva, mint a mezőgazdaság. A kamara érdekeltsége azt tartja igazságosnak és a nagy célt biztositónak, hogy a teherviselés a tényleges teherbírás arányában igazságosan történjék. A kereskedelem és ipar termelő erejét a százféle megkötés intézményei gúzsba kötik s nem engedik termelő munkáját végezni. A kamara érdekeltsége ezért tisztelettel a következő kívánságainak teljesítését kéri. Nyiregyháza, április 15. A' Nyirvidék tudósítójától. j . Széles e vármegyében minduntalan felhangzott a panasz: itl vagyunk a Tisza partján, még sem látunk soha halat. — Nyíregyházán is hasztalan kerestük a jó tiszai kecsegét. Ami volt, ugyancsak kevés és ugyancsak drága volt. Leheltünk Tokajban,. Bcrcelen, közvetlen a Tisza mellett, ott sem ehettünk halat. Hogy lehet ez? Sokan azl mondották,, bog}' kevés a hal. Az igazság periig az volt, hogy a Tisza mentét ellepték az orvhalászok és a halai messze földre vitték a Tisza partja ról. Mikecz István alispáné az érdem,,aki rendet teremtett ebben a kérdésben és a kor alkalom kínálkozott rá és szakemberek -sok milliárddal dolgozó előkelő ér. dekeltsége jelentkezett azzal a tervvel, hogy egy kézbe veszi a tiszai hal kitér, melését, akciót indított abban az irányban, hogy a bérbeadás a vármegye lakosságának érdekeit minden vonatkozásban biztosítsa. Ez meg is történt. A to. kaj-nagyhalászi Halász társulat szombaton Mikecz István alispán elnökletével közgyűlést tartott, amelyen bérbeadta az egész vonalai a H.Jlenvésztő Részvénytársaságnak és ezzel dűlőre vitte a régóta vajúdó kérdést. A bérleti szerződés általános megnyugvást kelteti,, mert egyfelől a szakszerű hal tenyésztés folytatására kötelezi a bérlőt,, másfelől garanciát vállal a tilalmi idők és területek megtartására, tovább? magas bért fizetvén,, kielégíti az érdekelt, ség jogos igényeit és biztos kenyérhez juttatja a szabolcsi és zempléni hivatásos halászokai A részvénytársaság haldepókai át!il fel Tokajban és Bérceién — ahonnan Zemplén és Szabolcs lakossága szükségletét beszerezheti és csak azt a halmennyiséget szállíthatja eh amely itt el nem kél Tokajban minden csütörtökön, Tiszaberoelen minden szombaton lesz halkiadás a husvél utáni héttől kezdve. Nyiregyháza város lakossága csak a legnagyobb örömmel üdvözölheti ezt a : bérleti szerződést,, mert most már van re* mény arra,, hogy a város polgársága is jut egy kis tiszai halhoz,, amelyet eddig ; csak mutatóba hozlak a Zöldségl-térre s | méreg drágán adták. JSíagy; megnyugvás' sal fogadjuk, hogy a halban dus Tisza mente sok milliárdos,, megbízható vállalat kezébe került. A Haltenyésztő R. T.. nak a bérleti szerződés szerint Tokajban iés Bercelen 30 százalékkal olcsóbban kell adnia a halat, a budapesti vásárcsarnoki árnál Ha pl. Budapesten 100 ezer korona egy. kiló kecsege,, akkor Tokajban és Bercelen 70 ezerért, kell árulni és az a ponty, a mely a vásárcsarnokban 30 ezer korona, a Tiszapartján 21 ezer koronáért kapható. A vármegye és a város lakossága ismé telten hálával tartozik Mikecz István alispánnak a balellálás biztosításáért s azokért a szociális szempontokért, amelyet a lakosság érdekében a bérleti szerződésben érvényre juttatni segített. Pierre Benőit grandiózus regénye filmen A. M T JC S X I. rész: „Halál a sivatagban." — Regényes történet í részbm 13 felvonásban. — II. rész: „A szerelem istennője." Szerda, csütörtök 7 és » APOLLO — Mindkét rész egyszeri*! — APOLLO 7 és 9 Szerda, csütörtök