Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-12 / 86. szám

4 4SM9 űiUUt­13M. árjjjtós 12. Fiatalkorú eiitéiíek iskolája Nyíregyházán. A sorsttldözöit leányokat a kultura adja vissza a nemesebb életnek. Nyíregyháza,, április 11. A Nyírvidék tudósítójától. Sok szépet hallottunk a városion arról a mélyreható pedagógiai munkáról, amely egy idő óta a nyíregyházi kir. tör­vényszéki fogházban folyik. A fogházban a fiatalkorú elítélt leányok számára iskolát állítottak föl, hogy a nevelés-oktatás ut­ján vezessék vissza a fiatal sorsüldözöttc­ket az élet tisztultabb látásához. A fiatal­korúak iskolája máris értékes eredmények re mutathat rá s az uj intézményről a patronázs tevékenységet kifejtő hölgyek, a kir. törvényszéki fogház hatóságai nagy elismeréssel nyilatkoznak. Felkerestük a fogház iskoláját, hogy lássuk, miként ta­nulnak a lopásért, erkölcstelen csavargá­sért vagy más bűnös eltévelyedésért fog­házl>a, javítóintézetbe terelt leányok. A fogházf el ügyelői jroda mindig zárt folyosóajtaja csengetésünkre felnyilík s a szigorú, de figyelmes őrök odavezetnek a fogház felügyelőjéhez, Bárdos Lajoshoz akinek erős vállain a hatalmas fogház rendjének, tisztaságának, munkateljesít­ményének ezernyi gondja és felelőssége van. Megmondjuk jövetelünk célját s Bárdos Lajos felügyelő szíves készség­gel vezet a fiatalkorúak iskolájához, amely a togház egyik emeleti termében van. — Ragyogó tisztaság, rend mindenfelé A felügyelőnek a folyosók őrei feszes, ka­tonás jelentkezéssel mondják be a létszá­mot. Benyitunk az iskolába, ahol javában megy a tanulás. Fehérre meszelt,, világos terem, minden bútor nélkül. A középen hossjzü fenyőasztal mellett, ]>adokon ül a darócruhás leánysereg. Két csoportban tanulnak: a kezdők és haladók cspportjá­ban. A fogházi iskola kezdői is olyan korúak, akik már jól benn járnak az isko­lakötelezettség idejében, 10—15 évesek, j de akik soha nem jártak iskolát. Az élet, \ a nyomro, az alkoholizmus rombolásává} ! dult otthonok szülöttei ők, akiket szár. mazás, vér, milliő bűnbe hajszolt s akik­nek lelkébe eddig nem sugárzott be a tu­dás, meglátás, érzés árama. £s a fogházi iskolában megfürdik, felenged szivük, lelkük. Gyönyörű evangéliumi munka mű­helyében vagyunk itt. Wagner Margit pol­gári iskolai tanárnő a fogházi iskola ta­nítónője foglalkozik türelemmel, oda­adással, végtelen szeretettel az elitélt leányokkal s alkalmunk volt látni, miként nyitja meg az ő tanitómüvészete a nap­fénytől mindeddig elzárt elméket és szi­leket. Látogatásunk alatt a kezdők olvas­tak, irtak, a haladók történelemből felel­tek, költeményeket adtak elő, énekeltek. Már folyékonyan, jól olvasnak, írásuk pe­dig máris meglepően szép. Az elitéltek kö­zül a haladók nagvon szépen feleltek tör. ténelemből. A tatárjárásról,, IV. Béláról beszéltek a rableányok értelmesen, színe­sen. — Mélyen megindító volt, mikor egy. leányka előadta Reviczky: Imakönyvem c, (elégiáját s a Haza c. költeményt. Majd fel­zendült a fogházi iskola leányainak ajkán a szomorú magyar imádság és törtfényü szemükben kigyúlt az érzés csillaga... Künn »zug az élet tengerárja* erény, bűn, emeli, sújtja az embert, itt benn a fogház csöndjében az alámerülni készülő ifjúságot mentik a jóság,, a boldog élet számára. Mélyen meghatott bennünket a fogházi iskola karitatív és, nevelő-oktató munkája, amiért az iskolát fenntartó jár. ügyészséget,, a fáradságot nem ismerő fogházfőfelügyelőt Bárdos Lajost és Wag­| ner Margit tanárnőt a legnagyobb elisme­? rés és hála illeti meg. A Tiszántúli Mezőgazdasagi Kamara növény­védelmi felügyelőséget szervez Az 1922. évben megalakult Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara még azon évben Növényvédelmi irodát létesített, amelynek ar. volt a hivatása, hogy a növénytermelésünk ben évente óriási karokat okozó növényi és áJlati kártevők elleni küzdelmet szolgálva, a ga/dákat állandóan figyelmeztesse az aktuá­lis teendőkre és tájékoztassa, elősegítse őket e nehéz védekező munkában. Mezőgazdasági Kamaránk úttörő munkásságát méltányolta a földmivelésügyi kormány, mikor a készülő növényvédelmi törvény előkészítő bizottsá­gába Dr. Rácz Lajos kamarai igazgatót is bevonta, aki a Kamara javaslatait és óhajait e törvényelőkészjtésben széleskörben érvé­nyesitette. Azóta a debreceni M/őga/:dasági Kamara növényvédelmi tevékenységét még folytonosan felfokozta. E tevékenység most intézményes alakulatot nyert és a többi mező­gazdasági kamaránál is hasonló módon lesz szervezve. — A mezőgazdasági kamarák kö­zül eiső Ízben a debreceni Kamara növényvé­delmi felügyelőséget szervezett, amely a Kamara hivatalával, de egyúttal az állami növényvédelmi szakintézményekkel is köz­vetlen kapcsolatban működik. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara növényvédelmi felü­gyelőségének ügyvezetője Horkay Lajos ed­digi kamarai segédtitkár lesz. A növényvédel­mi felügyelőség hivatott a Kamara által, az állami szakintézményekkel közösen megál­lapított növényvédelmi akciókat ellátni, a ke­rület viszonyait a növényvédelem szempont­jából állandóan megfigyelni a gazdákat, szőllősgazdaságok és kerteszkedőket szak­szerű tanácsokkal ellátni, a közös védeke­zéseket megszervezni és a meghízható véde­kező anyagok és eszközök kedvező meg­szerzését is elősegíteni. Mezőgazdasági Kamaránk e kezdettől fogva céltudatosan folytatott növényvédelmi akciója ez intézményes megszervezéssel uj fejlődésfokot ért el és gyakorlatiasan szol­gaija a többtermelést, ÉS minta Kamara igaz gatója által a Kamara növényvédelmi akció­jának programmja célját kitűzi: Minden ka­lász, minden gyümölcs, bármely növény, me­lyet pusztulástól igy megóvhatunk : nemzeti gazdasági erősödésünket fokozza. Ha egyen­ként kicsinyesnek látszanak is eredményeink együtt az egész országban évente sok-sok milliárd korona értéket menthetünk meg és állíthatunk az ország újra megerősítésének Szolgálatába ! A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nö­vényvédelmi felügyelője a Kamara hivatalá­ban (Debrecen, Piae-u. 9. sz.) bárkinek díj­talan tájékoztatást nyújt növényvédelmi ügyekben. — Levélbeli megkeresésekhez vá­laszbélyeggel ellátott boriték csatolandó. "ururrrT ^i^amamí^j^tuiíma^^^f^sican ITérz ő Aréna | A balsai vonat haiálra­gázolt egy paszabi ácsmestert. Baíe«et, vagy öngyilkosság ? Nyíregyháza, április 11. Saját tudósí­tónktól. Borzalmas baleset történt e hó 8-án este Tiszabercel és Paszab között,, mely­nek áldozatul esett Tóth Lajos paszabi ácsmester élete. A szerencsétien ember, aki már régebb idő óta rossz viszonyban él a Jeleségével, az utóbbi időben teljesen az ivásnak adta magát és állandóan ré­szegeskedett. Kedden reggel azzal távozott el hazulról, hogy a gávai vásárra megy ru­hát vásárolni. El is ment a vásárra,, ahol szokása szerint ivott és mámoros fővel gyalog indult hazafelé a vasúti töltésen, ahol későn este épen a sógora talált rá borzalmasan összeroncsolt holttestére és jelentést tett a csendőrségnek Az eddigi vizsgálat adatai szerint' va­lószínű, hogy a részeg ember baleset ál­dozata leit, de nem lehetetlen az sem, hogy öngyilkossági szándékkal maga ve­télte magát a Nyíregyházáról délután 5 óra 20 perckor induló vonat elé, mely Ti­szabercel és Paszab közt az esti szürkület, ben robogott el, ugy ,hogy a mozdonyve­zető észre nem vette a szerencsétlenséget. Valószínűleg ugy bukhatott a sínek kó a részeg ember, még pedig oly, szeren­csétlenül, hogy az egyik sinen a két keze, a másik sinen a két lába került a kerekek alá. A mozdonykerék a bal lábát tőből vágta le, jobb alsó lábszárát pedig telje­sen összeroncsolta, míg a bal karját a la­pockánrál vágta le, jobb alsó karját pe­dig két helyen roncsolta össze. A sze­rencsétlen ott vérzett el a sínek közt. Sógora este 10 órakor jött szintén gyalogszerrel Gáváról és a sínek közt bo­torkált, mikor a hullába botlott és eleseit. Gyufát gyújtott és akkor ismerte fel a rettenetesen összeroncsolt hullában a só­gorát* aki délután részeg állapotban in­dult haza a gávai vásárról. A szerencsétlen ácsmester hulláját tegnap előtt délután boncolták föl dr. Konthy Gyula és dr. Demjén József tör­vényszéki orvosok, Binder József tör­vényszéki tanácselnök vizsgálóbíró jelen­létében. Az elhunyt zsebében megtalálták pénztárcáját 70 ezer korona készpénzzel, az ujján rajta volt aranygyűrűje s igy az la feltevés, hogy Tóth Lajos rablógyilkos­ság áldozata jett, nem állhat fenn. Leg­feljebb öngyilkosságról lehet szó, amely föltevést megerősíti a hullának a hely­zete. Tóth Lajost már el is temették nagy részvét mellett. DIADAL MOZGÓ Pénteken és szombaton 5, 7 ós í! ór«i kezdettel, vasárnap 8, 5, 7 és ö órai kezdettel a legujtbb yuücisos film: te*f?Wk. gó rnék te* b&k & Sockerlik őrifei *éla*»etékb®i lak­tatták iMxJtor P#r*«« ék STÖsuá «égn« — műm k-m. » 3E1L X Jéeus Krisstus élete, kínszenvndéee és halála. (Az emberiség JL>«je.) — Személyek: Krisztus Gregr>r Cnroara Mária rtenny Portén Bőnbiínó táária Magdolna Asta Niloen Pont';u» Pilátui Warner Krauss Kaiphaa Eieanuei Reicher Judá* Alexunder Granach A gtandióeus ümet a világhírű berlini Neumann­gyár készítette. — A cagyhét ftlmszenzációja! Győzött a Pompadour. Szombaton és vasárnap utoljára látható még a

Next

/
Oldalképek
Tartalom