Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-05 / 80. szám

1924. április 5. A,.,,, JXYDRBIOBK. a Közben 'Mikor ugyanis nagyot szorongatott rokkant katona megmenté­sére. A támadókat visszavetették és S. Józsefet felhozva a víz mellől, felvették Bakó György szekerére. Jönnek a csendőrök ígérkeztek a csendőrök ís. a támadók a rokkant had­edobták a szekérről, Torna István molnár a szekérrel a rakamazi csendőrö­kért akart hajtani, de a lámadók lehúz­ták a szekérről é., megfogták a lovakat Egy kedvező pillanatban azoub an sike­rüli neki gyorsan felülni és tovább haj­tani. A csendőrŐrs^ől a szekér vágtatva jöLI vissza két csendőrrel, akik a larnad­dók közül kettőt már a hídnál találtak és letartóztattak. Az agyonveretéstől ineg­szabaditott rokkant tisztel a gávaiak sztv kerén a rakamazi orvoshoz szállították, aki a súlyos fejsebeket bekötözte. Csakha­mar előállították a esendőrörsöin a má­sik kél tettest is. Jellemző az útonállók lelkületére, hogy az egyik fettes még! á csendőrörsön is meg mérte fenyegetni Torma molnári, hogy azért, mert S. Jó­zsef védelmére kelt, ne, merészeljen Ra­kamazra menni, mert agyon fogj,, ütni. Igazán megdöbbentő ez az útonállás* amelyben négy emben állalias vadsággal rohan egy hadviselt,, a háborúban súlyos sebet és bénulást kapott . védekezni is alig tudó emberre, ele végtelenül lesújtó az is, hogy a kegyellen támadást nem si­ettek a szemtanuk megakadályozni. Hiss,zük, hogy a megtorló hatalom e szörnyű esel minden motívumának mérle­gelése után kemény példát fog statuál­ni, hogy ilyen, a bakonyi betyáré-leire em­lékeztető támadás többé meg ne ismét­lődhessen vármegyénkben. Maróthy miniszteri tanácsos bemutatta a pénzügyi palota tervét dr. Kállay Miklós főispánnak ésdr. Bencs Kálmán polgármesternek. A terv szerint a palota Nyíregyháza legszebb épülete lesz. Nyíregyháza, április 4. A Nyirvidék tudósítójától. Ha voltak még Tamások, akik kétel­kedtek a pénzügyi palota nyomban való felépítésében, most már ők is hisznek. — A Jegy intézel lel szemben levő pompás te­lek mentén már ott piroslanak a friss léglarakások,. az épités első fázisa, az anyag szállítás a tegnapi napon kezde­tét. vette. Rövidesen a munkások egész csapata szállja meg ezt a terel és számos dolgos kéz érzi az áldását azok fárado­zásának,. akik meg nem szűnő agilitással a legsúlyosabb gazdaságii helyzetben le­hetővé lelték a nagyszabású építkezés meg indulását. A dus érdemekben dr. Kállay Miklós főispán, Tóth .Bálint min. ta_ nácsos, pénzügyigazgjató s a városi ta­nács és képviselőtestület,, élén dr. Bencs Kálmán kormány főtanácsos,, polgármes­terrel osztoznak. Hogy milyen határozott célkitűzéssel és élénk ülembcu folytak a pénzügyi palota megvalósítására irá­nyúi ó munkálatok, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy Maróthy min. ta­nácsos,, mérnök tegnap már bemutathatta az uj palota kész tervét dr. Kállay Mik­lós főispánnak és dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos polgármesternek. A tervekből egy monumentális művé­szi kiképzésjü gyönyörű palota kontúrja és architektúrája bontakozott ki és általános megelégedéssel, tetszéssel l'ojgadták az il­letékes tényezők a pénzügyi kormányzat állal elkészített tervet. Nyíregyházának >l> épülete lesz ez a palota. Stílusá­nak nemes klasszicizmusa emelni fogja a Széchenyi ul megkapó szépségét. Hom­lokzatát kőből kiképzett korinthusi oszlo­pok díszítik. Impozáns hallja, nagyszerű lépcsőháza a legelőkelőbb fővárosi bank­palotákra emlékeztei. Magas földszinten nyugszik kél emelete,, ugy, hojgy méretei­ben háromemeletes épület lesz és tizenhal lakás van elhelyezve benne. A palota ki­számithatatlan nyeresége városunknak s most, a terv látásakor megelégedéssel érezzük, milyen helyes utón jártunk, mi­kor teljes erővel propagáltuk a palotának a Széchenyi-utra való megépítését. CE2BEEHM1 rzzx-?* • 11111 1 ———————— 1 orsalino kalapok megérkeztek Iráni)! Sándor divatházában, Zrínyi Ilona-utca. 3. Telefon: 384, 446-4 I. N. II I. A halálos lakodalmi verekedés tettesét egy évi és hat hónapi börtönre Ítélték. fiikor a vékony koponyacsont okozza az áldozat halálát. Nyíregyháza, április 4. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy ez év február 12-én, Nvirvasvári községben Diczkó János lakadalmán véres vereke­dés volt, amelynek az egyik vendég, egé­szen ártatlanul áldozatul esett. A lakodal­mon, mikor a jókedv csapongóvá emelke­dett,, a vendégek közül ifj. Demeter János és Siket György irtó haragjgal összevesz­tek. Neki estek egymásnak,, ütötték, ver­ték, azután a földre zuhanva hempereg­ve is marták egymást. Az egyik félnek, ifj. Demeter Jánosnak öccse megsokalván a dolgot, bátyja segtsjégére ment és egy, sörös üveget dobott Siket György felé. Repült a nagy erővel hajított sörös, üveg, de célt tévesztett és Siket helyett a közel­ben álló Czalán János lejét érte,, akit el­borított a vér és összeesett és az ütés következtében rövid idő múlva meg is halt. A hullaboncolást teljesítő törvény­széki orvosok megállapították,, hogy, az ál* dozalul esett Czalán Jánosnak a szokolt­nál feltűnően vékonyabb koponyacsonlja volt. Egyes helyeken nem volt vastagabb két milliméternél,, holott a koponyacsont rendes körülmények közöli nyolc milli­méteres vastagságot is elér. Ez a túlsá­gosan vékony koponyacsont a sörösüveg ütése alatt beszakadt és és Czalán János agya összeróncsoIódotl. A nyíregyházi kir. törvényszéken mos.l tárgyalták a nvirvasvári véres lakodalom ügyét és a kir. törvényszék a sörös üvegei dobó Demeter Miklóst halált okozó sú­lyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek és a. Btk. 72. szakaszának alkal­mával egy évi és hal hónapi börtönre lélte. Az ítélet jogerős. . 1 . Hl.mm .1.1,. A Néprajzi Társaság Nagy­kállóba érkezik a Kállai kettős bemutatójára. Nyiregyházs, április 4. A Nyirvidék tudósítójától. Neicrégibea látott napvilágot Réltey-Prik kel Mariámnak a magyar táncokról irt nagysza­bású könyve, amelynek a Kállai kettősről irt fejezete nagy feltűnést keltett Szíbolcsvárme­gyóben és sokaknak figyelmét és érdeklődósét terelte ez ősrégi magyar tánccal össjüelüggő kér déaekre. A kállai kettőssel annak iáejen Id. Kállay András főispán és országgyűlési ^képvi­selő is behatóan foglalkozott és főis pánsága idején Nagykálióban el is jár ták a hires táncot. Kállay András főispán és Jósa András kutattak is a Kállai kettős ere dete és fenmaradt hagyományai utáu és Banczy Gyulával • nagyszerű szabolcsi cigányprímással la is kottáztatok a tánc ősrégi magyar muzsi­káját. Ezt a kottát kegyelettel őrzi a Szabolcs vármegyei Jősa András Muzeum. Nagykálióban Szabó Antal reí. tanító évtizedek óta kutat a Kállai kattősre vonatkozó .adatok után s igen értékes anyagot gyűjtött össze a régi magyar táncról. A Nyirvidék felkérésére Szabó Antal lapunkba össze is foglalta kutatásainak ered­menyét, amely figyelmet keltő etnográfiái értékeket hoz. felszínre, A lelkes magyar tanító azonban nem ma­radt az elméleti megállapításoknál, hanem gyakorlatban is fel akarja eleveníteni a hire s magyar táncot s rnont a pzombíton Nagykál­- ^^mm^M^WtlK^my-uKmooiJM^xns^^ut. ínil 1 Pé Ht eken és szombaton 7 és 9, ÜUil. vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Mikszáth Kálmán novellája filmen, minden vidéki mozit megelőzve : fiúnak a fele A filmen megelevenedik a világhá­ború minden borzalma. Főszereplő : Matyasovszky Ilona és a két XnAjjÁ Barry-gyerek. Bemutatja az fljivilü és újból verni kezdték a rokkant kato­natisztei. Csisztu József a veszedelem lát­tára kiugrott a kasból,, 'forma István mól­nál- pedig védeni igyekezett a hadna|gvot és az egyik támadótól el is vette botját. Leugrott a szekérről a hadnagy éd asanyja is és segítségért kiáltott. .\ közelben levő emberektől azonban hasztalan kérte, hogy az ártatlan, rokkantságában felállni nem tudó hadnagyot védjék meg az agyonütéstől,, rakam^ziak nem jöttek segítségül, sőt egyesek közülük biztatták a láma­dókat,, hogv üssék agyon S. Jó­zsefet, mert ű úgyis tiszt volt. — A rokkant hadnagy,, akinek feje már löbb helyen be volt szakítva, elővette re­volverét és figyelmeztette a támadókat, hogy ha abba nem hagyják ,,z ütlegelést, beléjük lő. Átlőve ís lámádnak. Az ádáz támadók a revolver láttára még jobban feldühödtek s a szekér­re tel ugorva S. Józsefet leteperték,, mire a hadnagy négy lövést tett és két támadót el is talált. Az útonállók megsebesülve is folytatták tettüket. A rokkant lisztet le­doblak a szekérről,, fejbe rugdosták, azu­tán ledobták a töltésről a mélységbe a viz mellé. ILI az egyik bestiális támadó kijelentette, hogy teljesen agyonülik a hadnagyot és bv fogjak dobni a vizbe. Három gávai inenli meg a rokkantai. Ebben a rettenetes pillanatban három gávai ember érkezeti oda,, Bakó György, Szikszay Sándor és Lipcsei Elek,, akik a ségbeesetL segély kiáltásokra siettek u

Next

/
Oldalképek
Tartalom