Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

J r tlt tfffffa g MMKaaMMMMaBnaMMMM 1924. április 29. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város gazdakőzőnsége aranykorona-hitelt vehet igénybe a jegybank részvényeinek jegyzésénél. Nagyon előnyös tőkebefektetés a Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése. A gazdák közül senkise vonhatja ki magát a jegyzés alól, mert gazda­testvéreinek érdeke ellen cselekedne. A részvényjegyzés részletes feltételei Nyíregyháza, ápri i-s 29. A Nyirvidék tu­dósítójától. Nyíregyházi és szabolcsvái megyei gaz­dák élénken érdeklődnek szerkesztőség; ink.­bcn a Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése iránt, amely tegnap vette Nyíregyházán is kezdetét. Általános érdeklődésre a jegyzés részletes feltételeit a következőkben adjuk közre. A Magyar Nemzeti Bank felállitá?á a vo­natkozó iörvényjavaslá ot a reTizetgyiilé; el­fogadta és az idevonatkozó törvény, mint 1<J24. évi V. törvénycikk f. hó 27-én életbe lép. Az uj magyar jegybank részvénytőkéje '30 millió aranykorona lesz, amely 300.000 darab, egyenként 100 aranykorona névé-tékü részvényre osztik. A teljes részvények 25— 25 aranykorona névértékű negyedrészvények re oszthatók. A részvények jegyzésére és a jegyzett részvények fél névértékének befizetésérc csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre ál­lani, még pedig az április hó 28-ika és má­jus hó 7-ike közé eső időszak. A részvénytőke második felét a megala­kulást követő két hónapon belül, tehát leg­később julius hó 20-ika tájáig kell befizetni. A részvényjegyzés és a részvénytőke be­fizetése a Magyar Királyi Állami Jegyintézet fő- és fiókintézeteinél, valamint a pénzügy­miniszter által kijelölendő és közhírré teen­dő egyéb jegyzési helyekén történhetik. Az alaptőkét kizárólag aranyérmekben vagy nemes valutában kell befizetni, papírko­rona befizetést nem fogadnak el. Az arany­értékben történő befizetést a törvényes érme­paritás szerint, a dollárokban történő befize­tést a dollár és az aranykorona, egyéb nemes valutákban (angol font, svájci frank, hollan­di forint, svéd korona) történő befizetést pe­dig ezeknek és az aranykoronának dollárala­pon meghatározandó árfolyama szerint fog­ják aranykoronára átszámítani. Tehát 100 aranykorona ==20 dollárral és 26V4 centtel, vagy e dollárösszegnek a fenti nemes valuták valamelyikében a befizetéskor megfelelő és h'vatalosan megáliapiitott egyenértékével. A Magyar Nemzeti Bank évi mérlegét aranykoronában fogja megállapítani s a fcank évi nyereségéből a nyugdíjalap és a tartalékalap javadalmazása után osztalék fe­jében 8 (nyolc) "o kamat aranyban a rész­vényeseket illeti meg. Ez a 8 ( lo-os aranvosz­talék a jegybank kedvező jövedelmezősége esetén eme,kedhetik is. A részvénytulajdonos gazda tehát a jegybank-részvények jegyzésé­vel teljes aranyértékü és igen kedvező arany­kamatozásu értékpapírokhoz, a legjobb és legbiztosabb befektetéshez jut. Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalornnak ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb hányadát je­gyezze. Itt nemcsak nagyon kedvező tőkebe­fektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyak­ran hangoztatott jogos kívánságainkat annál hathatósabban tudjuk majd képviselni, mi­nél nagyobb arányban vesz részt a ga/dakö­zönség a részvényjegyzésben. Minthogy az uj jegybank részvényeinek a fentjelzett rövid határidőn belül való jegyzése a gazdának igen nagy nehézséget okoz, különösen azért, mert a jegyzett rész­vénytőke befizetése kizárólag csak nemes va­lutában történhetik: a mezőgazdasági érdek­képviseletek hosszabb idő óta tárgyalásokat folytattak az illetékes tényezőkkel oly irány­ban, hogy a fennforgó nehézségek ellenére is lehetővé váljék a gazdatársadalomra nézve a részvényjegyzésben minél nagyobb arány­ban való részvétel. E tárgyalások alapján a következő mó­don biztosithatjuk a valutával nem rendel­kező vagy nemes valutát maguknak a jegyzés idejéig egyébként szerezni nem tudó gazdák részére a részvényjegyzést. Az ilyen gazda a következő intézeteknél u. m. : Magyar Földhitelintézet, Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Országos Földhitelinté­zete, az 1898. évi XXI11 t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet, »Kéve« Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézet R.-T.; Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasz tási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja, Magvar Mezőgazdák Szövetkezete, »Futura« a Magyar Szövetkezeti Közpon­tok Áruforgalmi R. T , »Avena< Mezőgazdasági Termény- és Állatértckcsitő R.-T. közvetítésével az általa jegyezni kivánt jegy­bankrészvények névéitékének május hó 7.ig befizetendő 50°<>-a, tehát az általa jegyzett részvénytőkének első (fe'e) részlete erejéig aranykoronában hitelt vehet igénybe. Az igénybe vett aranykoronahitelről s annak alább felsorolt járulékairól a gazda a hitelt közvetítő fenti intézetek egyikének fedezeti váltót ad. A hitel 5 (öt) hónapon belül, va­gyis a fentiek szerint legkésőbb folyó évi október hó 7-ig fizetendő vissza. Á hitel után az azt igénybevevő gazda évi 12»'o, va­gyis havi 1<><> kamatot s a hitelezés egész tartamára i L."o váltóbélyegilletéket és i/2 ( ,o-ot összes költség és jutalék cimén tarto­zik fizetni. A fedezeti váltó a jegyzés céljaira igény­bevett kölcsöntőkéről s annak most emiitett járulékairól fog egy összegben kiállíttatni. Természetesen ,ha a kölcsönösszeg egészben vagv részben annak lejárata előtt fizettetik vissza, a havi 1 "o-os kamatot csakis a tényle­ges igénybevétel minden megkezdett hónapja után fogják a gazda terhére számítani. Mindaddig, mig az igénybe vett valutahi­tel teljesen le nem törlesztetik, a részvényt jegyző gazda nevére szóló ideiglenes elis­mervény, illetve részvény, kézizálog gyanánt letétben marad s az intézetek részéről a Jegy intézetnél, illetve az uj jegybanknál he­lyeztetik el. Azonban a gazda az általa jegy­zett részvényéken alapuló és a közgyűlésen érvényesíthető jogait maga gyakorolhatja. A jegyzet részvénytőke első felének má­jus hő 7-ig való befizetésére igénybevett aranykoronahitel legkésőbb f. évi október 7-ig aranyban vagy nemes valutában vissza­fizetendő. A gazda egyes terményfeleslegei­nek külfö'dre való eladása utján is törleszt­het! e tartozását. E célból a jegybankrészvé­nyeket jegyző gazdák f. évi május hó 15-től kezdődőleg árpát, zabot, repcét, borsót, bort, gyapjút, lovat, hizott marhát, juhot és sertést — később megállapítandó időponttól kezdve pedig búzát és rozsot oly módon vihetnek ki vámkülföídre, hogy e kivitel után beszolgál­tatandó kiviteli valuta a gazdák által igény­bevett aranykoronahitel törlesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. Az ilyen kivitelt általában a hitelt köz­vetítő intézet bonyolítja le. Ha azonban a gazda a kivitelnek közvetlenül vagy más ke­reskedelmi szerv utján való lebonyolítását magára né/:ve megfelelőbbnek taitaná, ugy jogában áll az igénybevett hitelösszegnek előzetesen, de legkésőbb folyó évi szeptem­ber 15-ig részben vagy egészben való vissza­fizetése után a felsorolt terményeket, illetve élő állatokat közvetlenül vagy szabadon vá­lasztandó megbízottja utján kivinnie. Aki az általa jegyezni kivánt részvény­tőke első részletét ó-buza vagy ó-rozs azon­nal (tehát a jegyzési határidő utolsó napja, május 7-ike előtti) szállításával kívánja fe­dezni, annak felesleges a fentebb említett hitelt igénybe vennie, hanem az illető ajánlja fel ezt a gabonakészletét akár közvetlenül, akár a fentebb felsorolt intézetek egyike ut­ján a magyar királyi ko.'élelmezésügyi mi­nisztériumnak, mely azt az általa elérhető legmagasabb áron, külföldi valuta ellenében megveszi és a vételárat az illető gazda rész­vényjegyzése céljára fizeti be. A gazda által jegyzett jegybankrészvé­nyek névértékének második 50o/ 0-os részletét a jegybank alakuló közgyűlésétől számítandó két hónapon belül, tehát előreláthatólag ju­lius hó 20-a tájáig kell ugyancsak aranyban vagy nemes valutában befizetni. Ennek le­hetővé tétele céljából a részvényjegyző gaz­dák részére a kiviteli valuta beszolgáltatásá­nál a fentebb felsoroltaknak megfelelő köny­nyitések fognak adatni. Az a gazda pedig, aki e második rész­let befizetése céljára a felsorolt intézetek közvetítésével hitelt óhajt igénybevenni, — arra való tekintettel, hogy a külföldi valutá­val rendelkező tőkecsoport csakis meg-felelő búzamennyiségnek előzetes lekötése ellené­ben hajlandó valutakölcsönt rendelkezésre bocsátani - : az első hitelrészletre vonatkozó aranykoronaváltó benyújtásával egyidejűleg a további hitelösszegnek megfelelő mennyi­ségű búzának legkésőbb folyó évi október hó 31-ig a magyar királyi közéielmezésügyi mi­nisztérium vagy az általa kijelölendő megbí­zott szerv részére történő leszállításáról szó­ló, szabályszerű és visszavonhatatlan kötle­velet tartozik kiállítani és az intézetnek be­nyújtani. E kötlevelek alapján az azokat kiállító ga/.dák a jegyzett részvények névértékének második részlete befizetésére megfelelő va­lutakölcsönt kapnak. E kölcsön módozatai és feltételei nagyjából a/onosak lesznek a^ első részletre vonatkozólag fentebb ismertetett módozatokkal és feltételekkel. *Ez utóbbi kölcsön visszafizetése azonban kizárólag a lekötött búzamennyiség tényleges leszállítá­sával történhetik. A leszállított buza ellenér­téke a magyar királyi közélelmezésügyi mi­nisztérium által külföldi valutában elérendő tiszta vételáron fog a részvényjegyző gazda ebbeli valuta-tartozásának törlesztésére el­számlotatni. Jegybankunk nemzeti jellegének meg­óvása országos érdekké teszi, hogy á 30 millió aranykoronás alaptőke teljes összegé­ben belföldön jegyeztessék. A gazdatársada­lomnak pedig, mely az uj jegybank hitel­és bankpolitikájától a mezőgazdasági ter­melés országos érdekeivel szemben az ed­diginél több megértést vár, nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésében ga'datársa­dalmunk minden rétege hazafias lelkesedés­sel és anyagi erejéhez mérten minél nagyobb arányban vegyen részt. . Gazdátársadaimunkon áll, hogy az a*-­Fridericus Rex IH-ik rész: „Sanssouci" 6 felvonásban. lV-ik (be­fejező) rész: „Nagy idők :— Nagy emberek" 6 felvonásban. — fölér csak két napig! Bemutatja kedd és szerda 5, 7 és 9 órai kezdettel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom