Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-29 / 98. szám
J rtlttfffffag 1924. április 29. Nyíregyháza a tavasz kezdetén rég nem burkolódzott olyan semmilmondóan szürke szinruhába, mini most. — Parkjaiban, sugár egyenes Szarvas-utcájában félve bontják leveleiket a fák és boka kapuk mögött a kertekben nem sok s ágyak sárga reménnyel m üvel éséh ez. rok r ügyei s is kedveszegeLten„ kezdenek a virágc A Kossuth-léren a sárga virágú díszcserjék már tavaszt hirdetnek,, de annyi a szomorú barna színfolt köröskörül, hogy szin te merészségnek tűnik fel a lobbanó friss szinek játéka. Szomorú tavasz, lassú, álmos ébredés a máskor nászruhában pompázó májusra. És ebbe a busán borongó háttérbe szomorúan rajzolódnak be az emberek. Valami vigasztalan pesszimizmus halkitja meg az utcákat és tereket. A már nagyon is soká közöltünk időző szegénység letargiája. Mert Csonkamagyarországot ma a nyomor tartja megszállva. A' Kossuth-szobor körül és szerte a város utcáin munkanélküliek lézengenek. Minden hivatal, minden üzem létszámot redukál. Nyugtalanságnak egyelőre semmi jele, de a nagv-nagy csöndesség sohasem vigasztaló. A nyomorúság, keresetnélküliség,. a kopott gúnya gonosz incselkedéssel adnak rossz tanácsokat. Most érezzük, mennyire átkos az életbevágóan fontos ügyek lassú intézése. Még nem melenget igazán tavaszi napsugár, de az építkezések megindulhattak volna már. Az uj pénzügyi palota felépítése is jó volna már, ha kezdetéi venné. A szükséges tégla egy része a Széchenyi-utcán városunkba érkezőkben irigységei kellően hirdeti a nagyszabású építkezés megindulásál. Az építés azonban egyre késik. A terveket készítik olyan lassan. A vázlatterveket már bemulatták Nyíregyházán, de a részletek kidolgozása lassan megy odafent a minisztériumban. Hírlik, hogy májusra mégis elkészül. Akkor kiírják az árlejtést, döntenek benne, megkötik a szerződéseket. Mindez jól be fog nyúlni a nyárba. Minden esetre az is örvendetes, hogy végre palota építésről beszélhetünk, de ma. amikor olyan sürgető a munkanélküliség, minden heti késedelem mérhetetlen csapás. A szomorú tavaszkezdet szürkesége fedi a tisztviselők lelkiállapotai is. Tegnap érkezett a híre, hogv a május elsejei fizetés ugyanaz lesz,, mint az áprilisi volt. Ha az elmúlt hónapban nem is fokozódott olyan mértékben a drágulás,, "mint az előzőben, annyi mindenesetre megállapítható, ho»v az indexszám emelkedett s mini hogv Ot o» a naturáliákat is most szüntetik be,, igazán elkeserítő meglepetés a kormányhatározatról szóló hír. Az aggodalmakat növeli a május elsején életbelépő aranykorona lakbér. Nem volna baj, ha a lisztviselő; kategóriák egész vonalán nyomban kiutalnák a magasabb lakbért, de vannak olyan hivatalok, intézmények, ahol a lakbérkülőnbözelet sem utalták ma sem ki. Sőt szin le hihetetlenül hangzik, vannak olyan kategóriák Nyii egyházán, akiknek még az április havi liszlmcgvállSsi árakat sem 1 utalták ki. Hát ezek a családok ugyancsak várhatják a lisztellálás beszüntetését. És a kereskedők, az iparosok? Súlyos adóterhek félelmében,, a 18 százalékos; aranykorona lakbér előtt, üres üzletekben kedvvel várják-e a tavaszt? Szomorú tavasz, szomorú május elseje. Nem ébred a mező, nem ébred az — Eshet eső, jég vagy hé, WEÍ{ESS'í-jéLe kalap jé. Nyíregyházán kegyetlen fairtás vette kezdetét. Mi oka az irtó hadjáratnak? — A puíztitás veseedelmel. — G/ors beavatko?»M kér a vlros közönsége. Mintha a világháború emberpusztitását a növények közé akarnák átültetni a nyii egyháziak, olyan vehemenciával vetették magukat a fákra. Pár nap alatt egyszerre négy-öt helyen tapasztaljuk utcánkint, hogv az éveken át gondosan nyesegetett, forró nyári napokon rendszeresen öntözgeíett oltott akácokat éppen olyan vandalizmussal pusztítják városunk lakosai, mint a sétapálcának sem való idei ültetvényeket, csupán azért, mert hire ment, hogy azok május 5-én a város tulajdonába mennek át. Nem törődnek vele, hogy most hirdetik azok zsenge levélkéik utján az olyan nehezen várt tavasz jöttét, nem jut eszükbe, hogy a poros Nyíregyházán nagyon is szükség van a szelet mérsékelő fákra, arról is megfeledkeznek, hogy tiiz esetén megkönnyíti a védekezést egy hatalmas fa átjárhatatlan lombsátora, amely saját magának a pusztulása árán is visszatartja a szomszédos házaktól az égő pernyét. Az emlékező tehetség is cserben hagyta lakosságunkat, amelv pillanatnyi felhevülésében ki akarja irtani az utcák fáit, pedig egy pár évvel ezelőtt milyen büszke volt mindén nyíregyházi arra, hogy a Budapesten ülésezett nemzetközi mérnök egyesületnek egy, csoportja sorba járta az Alföid városait és amidőn egyik polgártársunk hiába mutogatta a »fejlődő Nyiregyháza« monumentális épületeit, a 10—12 emeletes felhőkarcolókhoz szokott bécsi, berlini és amsterdami mérnökök mégis találtak Nyíregyházán valammit, amellyel megelőztük Szegedet Debrecent, és a többi tehetős várost, ami nem volt más, mint közkutjaink sokasága és utcáink fásitottsága. Akkor természetesen nem éltük át mág a forradalmakat és oláhok vendégszereplését, akkor még nem volt annyi szépséghiba a kertekben és azok kerítésében. Azt sem titkolták akkori magas vendégeink, hogy nyár közepén jobban szeretnének a váios S()0 holdas jólevegőjü, árnyat adó erdejében megpihenni, mint Kaiisbad és a többi divatos fürdő napsütéstől izzó kőházainak emeleteit róni, vagy pedig azok közzé ékelt tenyérnyi nagyságú kertecskék csenevész füvében gyönyörködni. Nem azért vagyunk azonban magyarok, hogy Arany fülemile perének szereplőit utánozni ne tudnánk, különösen akkor, ha nemcsak fülnek tetsző melódiákról, hanem kézzel fogható dolgokról is van szó, például egy ujjnyi vastagságú galyacskáról. Hiába tudjuk hogy gyermekeinket tizedeli a tüdő vész, amelynek legjobb orvossága az árnyas helyek tiszta levegője, azért a jussunkról le nem mondunk, és a »csak azért se« ;nem engedi meg, hogy egy általunk_ültetett zöld fácskában mások is gyönyörködjenek, hanem hazavisszük inkább azt elszáradni. Ha szándékainkat nappal, tilalmazás folytán végre netn hajthatjuk, akkor kifűrészeljük a fácskákat éjjel és ha kérdőié vonnának érte bennünket, kész a felelet, mit tudjuk mi ki lopta el ebben a tüzelőhiánnyal küzködő világban. De lássuk rni okozta ezt a kellemetlen félreértést. Mindannyian emlékezhetünk még rá, hogy a multkorában az egész Eötvösutcán kialudtak a villanylámpák és csak a véletlenen mult, hogy emberélet is nem esett áldozatul csupán azért, meit Nyíregyházán évről-évre minden szakértelem nélkül csinálnálják az elöregedett fák kivágását, amelynek egyike most összetépte a vezetékeket és a 2000 voltos ölőáram bejutott a házak drót hálózatába. A telefonmizériák zömét is a fák legalyazatlanságára és a telefon és távíró vezetékeket összeszaggató favágásokra lehet visszavezetni. Az az eset is mindennapossá vált mostanában, hogy a város által a kocsiutak mentén ültetett hársfákra rádöntötiék a gyalogjárók mentén ültetett és magántulajdont képező akácfákat, mely után a háztulajdonos nemcsak a saját fáját vitte hazza tüzelőnek, hanem minden lelkifurdalás nélkül felhasználta a város által ültetett és általa kitöretett és senkijének nem tekintett hársfát is. A hatósági védőiem kiterjesztésének tehát nem az a célja, hogy kevesebb ja legyen az utcákon, hanem az, hogy több legyen. A köztulajdont képzettségnek tehát olyan érteimet kell csak tulajdonítani, mint amikor azt hallja az ember, hogy a inagyaj- nemzet Iovagiasságáró! és vendégszeretetéről ismeretes és ilyenkor mégsem jut eszébe senkinek hogy ezeknek a jeles tulajdonságoknak ne lehessenek magánemberek is a tulajdonosai. A fásitás általánosítását célozza tehát csupán a hirdetményben említett képviselőtestületi határozat is, amely lehetővé teszi, hogy a város a járdák mellé is ültethessen — tegyük fel hársfákat — ha valamelyik háztulajdonos vonakodik az eddig szokásos akáccsemetékre költeni. Megnyugtatásul közölhetjük azt is, hogy senki se tartson attól, mintha a város a magánosok által ültetett és gondozott fákat elakarná tulajdonítani és éppen ezért azt tanácsoljuk, hogy mindazok, akik fáikat kivágatták, anélkül, hogy illetékes helyen tájékoztatták volna magukat a dolog miben ál lá.á'ó', igyekezzenek a kínálkozó legelső alkalommal az ihes helyeket beültetni, amely önként éltetőd k, továbbra is azé lesz, aki ültette, anyagi kiadásának és gondozásának ellenértékéül. Ugy a hatóságnak mint a magánosoknak tehát közös érdekük az, hogv több fa legyen az utcákon elültetve, mint eddig volt és ennek megvalósítása végett össze kelt fogni mindenkinek. Máskülönben a képviselőtestület tagjai ittenélő polgárok közül kerülnek ki és igy fel sem tehető róluk, hogy olyan határozatot kívánnának hozni, amely ellenkezne a közkivánsággal és felforgatni igyekezne az eddigi békés állapotokat. Sps. Gyerme k flf-ffl f formájü CIPÓK az összes tavaszi és nyári minőségekben megérkeztek! Nagy "válaisztéls:: Gyermek lakk, magasszáru szürke antilop betétes cipők, lakkpántos cipők, barna bagaria és fekete Chevreaux magasszáru és félcipők Gyermek prima vászon magasszáru és félcipők, fiu fekete és barnacipők minden nagyságban kaphatók a HXJKOJÍÍ5.IAcipőáruházban, Nyiregyháaa, Zrínyi I!on*-utca 5. Telefon 195. mm Fridericus Rex III-ik rész: „Sanssoucl" 6 felvonásban, IV-ik (befejező) rész: „Nagy idők — Nagy emberek" 6 felvonásban. Két rész egyszerre. Bemutatja hétfő, kedd, szerda és csütörtö 5, 7 és 9 órai keadett«l a Diadal Mozgó!
