Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-25 / 95. szám

1914. április 55. J&imrnÉB* cir. Kállay Tibor voll pénzügyminiszter, akinek szakérteiméi a legellogultabbak talán kétségbe vonhat ják,, (te törhetetlen magyarságát és sziklaszilárd becsületét, még legnagyobb ellenségei sem. A szanálási törvény arra van bazirozva, hogy külföldi kölcsöntőkét biztosítson a magyar államháztartás rendbehozatalára s egyidejűleg a jóvátétel kérdését is hosszabb időre tisztázza. Sokan azt mondhatják,. hogy talán saját erőnkből is talpra tudtunk volna állni mi, tej jel-mézzel folyó Kánaán,, de amig 'óvátéiel kérdése rendezve nincs, hiába. ../inden erőlködés. — Erre vállalkozott Bethlen, amikor kitűzte maga elé a lehetetlennek látszó feladatot. A csoda megtörtént. Ebben látom én a gazdasági rész fő meritumát s ebben oly politikai bölcseség rejlik,, amit mindenkinek be kell látnia. A zálogjogokat felfüggesztik s módot adnak nettünk a külföldi kölcsön megszerzésére. — Husz évre eltűnik fejünk felöl a Damokles kardja,, 20 évig nemcsak levegőt kapunk, hanem lehetőséget, hogy gazdaságilag lalpraállhassunk. Ez a lényege a szanálási törvénynek,, amiért én a kormány üdvözölni kívánom. j Már ugy látszott, hogy az ellenzék meg l'ogja hiúsítani a szanálási javaslat törvényerőre emelkedését. Hála Istennek, ez nem következett be. Az ellenzék is belál,ta, hogy más kivezető ut nincs. Csak azl nem tudom megérteni, hogy a szanálási törvény ellen, mely legfőképen a középosztályra rótt súlyos terheket,, épen annak az osztálynak képviselői tiltakoztak,, amely osztályra csak előnyök származhatnak a törvényből. A szociáldemokrata párt képviselőit ériem. A szanálási törvény teszi lehetővé,, hogy a munkást aranyban, aranyértékben fizessék,, épen ezért nem tu. doni megérteni a széisőbaloldal magatartását. Talán megint a zavarosban akarnak halászni? Káoszt,, anarchiát akarnak, hogy, a nu hulláinkon ismét, uralomra kerülNagy súlyt fektelek arra,, hogy indítványunkat egyhangú lelkesedéssel tegye magáévá a tekintetes törvényhatósági hi. bizottság,, nemcsak azért, meri Szabolcsvár megye gazdasági szempontból talán a legelső az országban, hanem azért is, mert politikai érettségének és iskolázottságának oly fényes tanújelét adta,, hogy ez a ha. tározat az egész országra kiható jelentőségű lesz. Azt elmondhatják rólunk ellenségeink, hogy a nemzetgyűlést szurony és erőszak hozta össze, de bennünket nem, mi alkotmányos jogon ülünk itt. A kormány elnöke bölcsen és okosan vezeti az ország ügyeit. Tudjuk a fizikából, hogy vonzóereje csak a nagytömegű,, súlyos testeknek van. A levegőnek, füstnek nincs, ellenben van a Földnek, mely maga körüli mozgásra kényszeríti a Holdat. Nekünk Magyarországnak olyan politika kell,, amely nehéz fajsulyával magához vonzza az elszakított részeket. A pengő kasza munkája csengő aranyra kell, hogy váljon,, az arató munkás gyöngyöző verejtéke igazi gyöngyöt keli, hogy érjen. A tisztviselőt,, a munkást arannyal kell tudnunk megfizetni. Ennek a politikának a centripetális ereje visszaszívja majd azokat a részeket, amelyeket a cent trifugális erők elszakítottak tőlünk. Kérem indítványomnak elfogadását. (Hosz. szantartó taps és éljenzés. A nagy hatást kellő beszéd után Veress Ferenc nemzetgyűlési képviselő, bizottsági tag szólalt fel és dr. sasi Szabó indítványát, azzal óhajtja kiegészíteni, hogy a bizottság hívja fel a kormány fiI gyeimét a házszabályok módosítására, mely egyrészt biztosítaná az alkotmányos szólásszabadságot,, viszont lehetővé tenné az igazi törvényhozói munkát. (Lelkes éljenzés és taps.) Dr. Kleknor Károly elfogadja az injdilványt s a maga részéről annak az óhajnak ad kifejezést,, hogy a nemzet bizalommal viseltessen a kormány szanálási akciójával szemben. (Helyeslés.) A közgyűlés a dr. sasi Szabó László indítványát a Veress Ferenc kiegészítésével és dr. Klekner Károly óhajának kifejezésre juttatásával egyhangú lelkesedéssel elfogadja,, amit az elnöklő főispán határozat ilag kimond. Ezután a közgyűlés, amelyen szokatlanul nagy számban jelentek meg a bizottsági tagok, áttért a tárgysorozat többi pontjának tárgyalására. Szabolcsvármegyében megakadt a tanyai iskolák felállításának ügye. A birtokosok a *ulyos adóterhekre hivatkoznak. — Nincs mecénása a népnevelésnek. bele sem lehet vezetni őket Kivihetetlennek látják az 1921. évi XXX t.-c. végrehajtási utasításának az az intézkedése, hogy a birtokosok fogatokon szállítsák be a tanulókat a legközelebbi iskolába, mert egyfelől azok a legközelebbi iskolák befogadó képességét saját tankötelesei betöltik, másfelől azt, hogy a fogaton oda, majd a visszaszállításra rendelkezésre álljanak, biztosítani nem vagyok képes. Sajnos, igen gyakran olyan birtokosoknál tárgyalok, ahol a nemzeti érdekek stb. felsorolása hatással éppen nincs, Szerencse, hogy amig ezek a kétségtelenül nehéz állapotok ily nagy mértékben előállottak, mintegy 103 tantermet sikerült szervezni. Most már e téren folytatott további munkáim sikertelenek. Lehetséges, hogy ezen segit majd a népszerűségben folyton emelkedő iskolai munkásság, amely a háziipar tanításával közelebb hozza a társadalmat az iskolával és amelynek jelentőségét maga a kultuszminisztérium is értékelni kezdi. Nyiregyháza, április 24. A Nyirvidék tudósítójától. Mikor a beiskoláztatásról, az iskolalátogatások biztosításáról szóló 1921. XXX. törvénycikk megjelent, már azt hittük, hogy a tanya kerületekre osztott vármegyében egy kettőre uj tanyaiskolák nyitnak kaput és rövidesen emelkedünk az írni-olvasni tudás percentje tekintetében. Egyelőre csalódtunk. Az uj tanyaiskolákat nem épitik, nincsenek mecénások. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője a szomorú tényt a következőkben jelentette be : Több helyen helyszini tárgyalást . tartottam a birtokosokkal a tanyai tankötelesek iskoláztatásának biztosítására, azonban eredmény nélkül. A tanyákon ugyanis iskolai célra felhasználható épület nincs. Az építkezést létrehozni nem tudom. Különösen nehéz dolog az, hogy egy-egy körzetben több birtokos van érdekelve. Az együttes építkezésnek még a gondolatától is irtóznak ezek a birtokosok. A tárgyalás alatt tele vannak panasszal a sokféle teher viselése miatt, annyira, hogy a tárgyalás érdemleges részleteibe A nyirmedgyesi gyilkos meg akart szökni a nyíregyházi kir. ügyészség fogházából. A fogházőrmester felfedezte a szökés előkészületeit. Nyíregyháza, április 24. A Nyirvidék tudósítójától. Néhány hónappal ezelőtt az egész ország közvéleményét élénken foglalkoztatta a nyirmedgyesi gyilkosság,, amelynek dr. Németh József ügyvéd eselt áldozatául. A gyilkosok rövidesen kézrekerültek és Cservényük .Józsefet társaival együtt bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. A vizsgálati fogság ugylátszik gyötrő gonddal nehezedett a gyilkos Cservenyák lelkére,, inert vakmerően kieszelt szökés végrehajtásával foglalkozott. Szerencsére a iogház éber őrei rájöttek Cservenyák szándékára és elejéi vették a gyilkos szökésének. Cservenyák József a veszedelmes foglyok közé tartozott, akinek magánzárkajál állandóan két-három helenkénl változtatták. Legutóbb a fogház I. emeletén lévő 35-ös szánni zárkában volt. A napokban egyik este a zárkacsukás idején a szolgálatol tevő őrmes.ter Cservenyák József zárkájában gyanús nyomokra bitkkanl. A zárkákat a csukás előtt gondosan át szokták vizsgálni és az őrmester Cservenyák József zarkájának alapos átvizsgálása közben észrevette,, hogy a melegitő csöveket átfogó vas lejön a csövekről. — Ez a vas rá van csavarva a készülékre s nyilvánvaló volt,, hogy Cservenyák lesrólolta, hogy szökésiéhez felhasználja. A fogházőrmester most még szigorúbban átkutatta a zárkát és gyanakvása alaposnak bizonyult. A zárka ablakának vasrácsa máiki volt vájva a falból és lazán,, könnyen kiemelhetően áll a falban. A további kutatás azl is megállapította, hogy a gyilkos a vaságyban lévő egyik kapcsolóvasat is levette,, hogy a csavaráshoz felhasználja. Ezzel az ágykapoccsal csavarta ki Cs,ervenyák a melegítő készülék kapcsolóvas^t, amelynek hegyes végé. vei kivájta az ablakrácsot helyéből. A meghiúsult szökési tervnek az első következménye az, hogy Cservenyák Józsefet, aki magánzárkájában eddig szabadon mozoghatott,, vasraverték, ami meg fogja hiúsítani minden szökési szándékát. A nagyérdemű közönséghez! Ezúton is szives tudomására hoszuk, hogy előadások kezdete: hétköznap i/

27 és i/«9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 óra. Tisztviselői kedvezményes jegyek vasárnap kivételével, csak az első eladásokra érvé nyesek

. ApoUó. — Eshet esö, jég vagy hó, »VERESS«-féle kalap jó. Fridericus Rex Waiter v. Molo „Fridericus" cimü regénye után, 4 r^sz 23 felvonás — í-ső és Il-ik rész egyszerre. Bemutatja csütörtök, péntek és szombat 5 7 és 9, vasárnap 5, 5, 7 és 9 órai kezdettel a Diadal Mozgó!