Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-23 / 93. szám

4 1924, április 23. ssumümaem »«wmirw Március hónapban a korona esése, a kényszerkölcsön és drágaság nyugtalanságot keltett Nyíregyházán is. A szakszervezeti gyűléseken élénkebb mozgalom volt tapasztatható. Nyíregyháza, április 22. A Nyirvidék tudósítójától. A m. kir. állami rendőrség nyíregyházi kapitányságának vezetője, majthényi Kiss Sándor renjőriőtanácsos a közigazgatási bizottságban jelentést tett Nyíregyháza város közbiztonsági állapotáról. A rendőrfőtanácsos rámutat a korona esése, a -kényszerkölcsön kirovása, a nagymértékben fokozódó drágaság hatására. Mindezek az elmúlt március hó folyamán nyomottabbá tették a hangulatot városunkban és idegességet keltettek. Komolyabb események nem voltak, de munkás körökben, szakszervezeti taggyűléseken gazdasági szervezkedés terén élénkebb mozgalom volt tapasztaiható. Szakszervezeti taggyűléseket tartottak a husiparosok, építőmunkások, cipészek, szabók, de politikától mentesen csak anyagi helyzetükkel, a munkabérekkel foglalkoztak. Á szervezett munkások egy izben jelentettek be sztrájkot, éspedig a szabók, de ezek nem éltek a munkatagadással, hanem a tárgyalások alatt is tovább dolgoztak. A megegyezés a munkaadók kai itt is, mint az építő munkásoknál várható. Az utóbbiaknál mindössze 500 koronás órabér differencia van. A nem szervezett munkások közül a villanytelep napszámosai hagyták abba a munkát március 29-én, de 30-án délben ismét munkába állottak. Politikai szervezkedés a munkások között volt észlelhető. A szociáldemokrata pártot óhajtják felújítani, illetve újból megszervezni. A rendőrfőtanácsos jelentése közli, hogy állami és társadalmi rendbe ütköző cselekmény miatt egy esetben indult meg az eljá-. rás. Emberélet ellen irányuló cselekmény nem fordult elő. Kisebb lopások jelentős számban fordulnak elő. A mult hóban a kir. államrendőrségen előállítottak 32 férfit, 17 nőt, 4 fiatal korú férfit és 1 fiatalkorú nőt. A „László" és „Gábor"-kutak Nyíregyházán. Nyíregyháza, április 22. A Nyirvidék tudósítójától. Az ezredéves jubileum idejében javában folytak az Alföldön az artézi kutak vizét kereső fúrások. Nyíregyházán is megkísérelték a fúrásokat. Egy kutat a Kossuth-téren, egy másikat a Bessenyei téren kezdtek fúratni. A Kossuth-téri kutat Bencs László polgármesterről László-kutjának, a Bessenyei-térit — Krasznay polgármesterről Gábor kútjának nevezte el a város. Az artézi kutak fúrására vonatkozó levéltári irat érdekes adatokat tartalmaz. Már 370 méter mélységben járt a furócső és mégsem jelentkezett az ártézi viz. Debrecen városa, ahová információért fordultak, azt irta Nyíregyházának, hogy lefolytassák a fúrást, mert hasztalan fáradnak vele. Debrecenben már nyolcszáz méter felé járnak, mégsem kapnak ártézi vizet. Azt javasolják Nyíregyházának, hogy száz, kétszáz méteres mélységben hasittassa fel a furócsövet. Ezt a tanácsot a László-kutra vonatkozóan cl is fogadta Nyíregyháza városa. Érdekes eljárással több helyütt felhásittatta a kutatócsövet és az így támadt résen a felsőbb rétegek vize betolult a csőbe, ahonnan ki lehet szivattyúzni. A Bessenyei-téri Gábor-kutnál nem hasittatta fel a város a csövet. A László-kut egy ideig működött, de a fellépett erős tífusz-járvány idején ezt a kutat is lezáratta dr. Konthy Qyu la városi főorvos. Igy áll lezártan huszhuszonöt éve a Kossuth-téri László-kut, amely nek vizét most fel fogja használni a város. Szivattyúzni kezdték a kutat s a vizből mintát küldtek a nyíregyházi Erzsébet-kórháznak a debreceni vegykisérleti állomásnak, a fővárosi végy kísérleti állomásnak és a bakteorologiai intézetnek. A vizsgálatok eredményéről eddig még nem érkezett értesítés, pedig ettől függ, hogy a László-kutat ivóvíznek vagy öntözővíznek használhatják-e. • Érdekes, hogy, az egykorú vélemények adatai szerint, a László-kutba ártézi viz kukutatásáért lebocsátott cső akkor negyvenezer koronába került. A kútban tehát a mai pénzértékhez képest milliárdos érték van a lebocsájtott csövekben. A kisvárdaiak a nyíregyházi Arany János utcáról. A kisvárdai Felsőszabolcs c. lapban egy Nyíregyházán járt pennás ember szól le alaposan bennünket. Minthogy a szidás többet használ, mint amennyit ártani szokott a dicséret, a kemény beszédet íme tudtára adjuk mindeneknek. A cikk a következő : Arany János-utca nemcsak Kisvárdán van, de Szabolcs vármegyének más helyén is. Egyik helyen pláne egyenesen bele ásit egy nagy államvasuti indóház kupola csarnokának hatalmas ajtaja. Mondják ez a jövőnek fő közlekedési utcája. Ma még borzalmas hely. Végzetem március 22-én délután 3 órakor vitt erre a nagyjövőjü utcára. A sárban két szekeret vonszolt két gebe, minden szekeren nagy, nyitott ládákban orrfacsaró, gyomor émelyítő folyadék s melyek a szekereknek minden döccenésére ontották az »aranyat« a földre. Csak az a hiba, hogy ez az »aranv< csak a földbe szántva arany; igy az utcán elcsorgatva életveszedelmes, bűzös, fertőző anyag, amelynek ilyen módon való fuvarozását csak éjszaka engedik meg a legutolsó faluban is. Ezt a hatalmas, szép egyenes utcát közepén véghosszban szeli t egy széles árok undorító, nyálkás, bűzös folyadékkal telve. Az utcának vasúthoz közel eső részén pedig valami épület vérrel és állati zsigerekkel körül itatva-áztatva, amely fagypont mellett is bűzös, bacillus-telep-. Arany János-utcának lakói jámbor nép lehet. Mi a távolban csak azt kérjük, változtassák meg ennek az utcának a nevét, mert Arany János emléke nem ilyen utcát érdemel. Ez minden magyar kultur ember érzésének arculcsapása. Egy kényesebb természetű városi embert hivatalos teendője Kisvárdára sodort és már másnap ellantolta, hogy sáros az utca. Ez igaz, de nálunk az Arany János-utca ki van kövezve, járdával ellátva s a mi utcánk orgona illatos, rózsás kertekkel, mosolygó házakkal, madárdalos udvarokkal. LEGSZEBB MENYASSZONYI, ugy| szintén gyermek- és hölgy-fényképek ízléses | kivitelben és olcsón készülnek CSÉPÁNY i műtermében, Bessenyei-tér 7. sz. — ütlevél1 hez képek 3 óra alatt készülnek. 1542-? Levél a szerkesztőhöz. Kedves szerkesztő urü »Rcgi fényképek,, visszaszálló emlékek cím alatt Nyíregyháza város színészetének múltjából oly bájos jelenségek elevenittettek fel, amelyek engem, mint rég; színház barátot nemcsak kellemesen érintettek, hanem egyidejűleg bennem is íi helyi színészetre vonatkozó reflexiókat ébresztettek fel. Visszaemlékeztem zsenge ifjúságom színészetére, a hatvanas évekre, amely idő* ben jelenleg a Bessenyei kert területén lévő nagyvendéglő szálújában;,, majd később ugyanezen vendéglő udvarán épített színkörben a Sztupa, Lat

abár és egyéb társulatok, bizony-bizony nem valaminagy érdeklődés mellett tartották előadásukat. A hetvenes évek derekán költözött át színészetünk a Hárs« vendéglő udvarára,, de nem a vendéglő szálájába , mint az a fenti közleményben meg van írva. "Hiszen a szálában már csak azért sem üthette fel színészetünk sátorfáját, mert ennek a vendéglőnek szálája nem is volt. Ezen vendéglőnek a Zöldség-tér felőli oldalán egye*, vállalkozók állítottak fel egy hatalmas méretű deszka színkört, mely. nek befogadó képessége jelenlegi színházunkat jóval meghaladta. Husz páholyán kívül több mint kétszáz földszinti, csaknem annyi emeleti ülőhelye s ugy a földszinten, mint a karzaton terjedelmes állóhelye volt. Ezt a színkört a Mildós&y társulata nyitotta meg s pár évig közepes látogatottsággal tartotta fenn. A hetvenes évek végén először jött Nyíregyháza Debrecennel társas szülészeti viszonyba s az akkori direktora Krecsányi Ignátz pompásan megszervezett nagy' társulatával egy csapásra meghódította városunk közönségét. Az ő társulatánál vendégszerepelt először Blaha Lujza a nyolcvanas évek elején, majd a nyolcvanas évek közepén — Csóka színtársulatánál másod izben. Az utóbbi vendégszereplése pár hétig terjedt s ezután ment ki a Sóstóra nyaralásra. Utóbbi vendégszereplését a Hársé vendéglő bérlője akként örökítette meg, hogy a, nemzeti csalogány akkori legkedvesebb nótájának a í Beszeretnék rámás csizmát viselni emlékére vendéglőjének oromzatára kifestett hársfa helyére rámás csizmát festetett. Egy kedves illúziótól kell megfősz, tanom szerkesztő urat. A .régi fényképek visszaszálló emlékek« közleményei kőzött helyt ad annak, hogy Palágyi Lajos és Menszáros Margit házasságkötése Nyíregyházán történt volna meg. Ezen adata teljesen téves. Én mindkettőjöknek jó barátja voltam s élénken visszaemlékszem, hogy a lenti hazástársak szerelméhez Nyír egyházának csak annyi köze volt, hogy az itten keletkezett, de házasságra Debrecenben léptek, mely alkalomkor őket sürgönyileg üdvözöltem. •Ha jónak látja — soraimat le is közölheti. Tisztelettel : Bogár Lajos. Az Apolló ME8SALINA előadásaira tisztviselői jegyek csak az orai előadásra érvényesek. Sierd n és különösön R