Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-17 / 90. szám

1924. ápriite 17. a jogtudósok a jogtudósokhoz, az egyházak az egyházakhoz, a kulturmunkások a munkásokhoz, a sajtó munkásai a sajtómutkásokhox, a mágnás-osztály a mágnás-osztályhoz, a gazdatájsadalom a gazdatársadalomhoz, az iparosok az iparosokhoz, a hazafias munkásság a hazafias érzelmű munkássághoz, a magyar asszonyok és anyák az asszo­nyokhoz és anyákhoz, a magyar hajadonok hajadontársaikhoz, az ifjúság az ifjúsághoz. És azen emlékiratban a tények megismer­tetése után vessék fol a kérdést: méltók vá­gj unk-e arra, hogy igazságunk mellé állra, se­gítséget nyújtsanak ahhoz, hogy szeplőtlen igazságunkat diadalra jutni segítsék ? Nem keldútas lesz ez, sCt ellenkezőleg legdrágább kincsünket, tündöklő igazságunkat osztogatjuk szét a világnak, hogy azt megismerjék s an­nak alapján, mint igazságos itéiöbirák, orszá­gunk integritását visszaítéljék. Hiszen — gon­doljuk meg — ha más nemzetnek csak ezred­résznyi annyi igaza volna, mint nekünk van, távéiról sem tűrné szó nélkül a legkisebb megaláztatást sem, annál kevésbé a büntetést vagy jóvátételi kötelezettséget. Miért tü'jfik mi? Miért hallgatunk mi, mint holítetem? Miért hagyjuk rozsdásodni erkölcsi fegyverein­ket. Hiszen mióta a világ fennáll, erkölcsi fegyverekkel sokkal több győzelmet arattak, mint ököllel.^ Es a tapasztalat vezessen minket is, bé­kés, áe lankadatlan eljárásunkban. Ez lesz az az ut, amely a faltámadáihoz ve&et. Mert bi­zony mondom, amilyen igaz az, hogy kard­csapás n él kai vették el tuiajdonuakat, olyan bizonyos, hogy kardcsapás nélkül kapjuk azt vissza. Da ehhez az keli, hogy a magyar ta­láljon önmagára, ébredjőn nemzeti öntudatra ; fájjon neki a haza csonkasága, elszakított testvéreink jajszava, töltse el e^ész valóját az a tudat, hogy neki Nagy-Magyarországot ugy kell «BonkiUtlaaul gyermekeinek örökségképpen átadni, amint ő azt átvette, ezért ne engedje a nemset életenergiáját ellankadni, hojy nem­zeti életet élő magyarságot találjanak itt visszatérő testvérei, nem pedig Önmagával meghasonlott népet. Az éiniakarös vágya íor­ragata egybe a nemzetet; felemelt fővel, ön­érzettel teljesítse mindenki kötelességét, hogy belsőleg minél erősebb, minél konszolidáltabb legyen a nemzet, bogy ebből lássa a világ nemzeti energiánkat; lássa, hogy a magysr nemzet nem tetszhalott; hogy a magyar ól ós élni akar, hogy Európa térkepéről nem fog le­tűnni, mint ahogy azt ellenségei hitték. Ez az akarat, ilyen szívósság jellemezze a magyart! Pillér József. Női, férfi és gyermek divatharisnyák és zoknih minden színben és nagy­ságban a legnagyobb választékban kaphatók: a Hungária CipőMázban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5. Interurbán telefon tz ám: 195. m liiifiwiirmrapJi'awiiMUgagsCTiniiii'i—i Tavasii slágerünk: Női selyemflór harisnyák minden cipőszinben 50*56 0Z8T K Hungária Cipőáruház Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. — Interurbán telefon: 195. szám. Egyes cikkek olcsó elárusitása: Női félcipők fekete pántos és fűzős 168.000 Férftcipők fekete erős, tartós minőség 217.000 Gyermekcipők fekete, is-tói 22-ig 42,000 barna, 18-tól 22-ig 52.000 A tavasz késő ébredése nagy kárt okoz a szabolcsi gazdáknak. Kétséges a tavaszi kalászosak termése. — Több kapásnövényt fognak termeszteni. Nyíregyháza, április 16. A Nyir.vidék tudósítójától. Soha még ilyen tavasz — mondották fázva,, dideregve az emberek Nyíregyhá­zán,, amikor egy szokatlanul bizarr áp­rilisi napon Irakunkba szakadt a jég,, a hó. A brutálisan abnormis időjárás azon­ban nemcsak a tetszésnek vagy nemtet­szésnek kérdése, de fenyegető gazdasági bajok kérdése. Ezt igazolja Kausay, Ti­bor vármegyei gazdasági "felügyelő jc­lentése is,, amelyben vármegyénk gazdasá­gi állapotáról a következőket mondotta: A tavasz késő ébredése károsan hat a mezőgazdasági munkálatokra,, melyek a könnyű homoktalajon is csak a fliult hó végén voltak megkezdhetők,, a kötöttebb talajon pedig az azóta is leesett csapadék még ma is károsan befolyásolja a munká­latok gyors végzését. Késlelteti a munká­latokat az a körülmény. is, hogy a Tió és eső annyira megnyomta az őszi szántás­sal előkészített földeket, hogy. annak por,­hanyitására a boronálás nem elegendő — tárcsázni kell a földeket — sőt helyen­kint a gyom miatt újból is sz&nlani. Szerencse,, hogy, a vármegye területén a zab és árpatermelés nem nagy. területre terjed ki,, mert a késedelem folytán a la. vaszi kalászosok termése kétséges,, fejlő­désükre a tenyészidő — tartva attól, liogy, az időjárás hirtelen fog felmelegedni — rövid és kedvezőtlen,, azért a folyó éyben a tavaszi kapásokkal bevetett terűiét előre­láthatólag lényegesen emelkedni fog. — 'Az ősziek általában jól teleltek,, elég erő­sek,, a koraiakban azonban kipállás foly­tán károk mutatkoznak különösen az őszi árpákban,, melyeket egyes helyeken emiatt ki is szántottak. A vetési és szántási munkálatok serényen folynak és a gazdák teljes erővel igyekeznek a késedelmet pó­tolni. — A rétek és legelők legnagyobb része ,V|z alatt van,, a fünövés, a hideg időjárás miatt,, nehezen indul, hisz még e ho 6-án virradóra erősebb fagy, volt,, mely, a kerti és dohány melegágyakba vetettek fejlő­dését nemcsak késleltette,, de sokhely.t ka rokat is okozott. Takarmány a lehelő legszűkebben áll már a gazdaközönség rendelkezésére és igy a kései kitavaszodás nem csekély gondot okoz az állaltartó gazdaközönség­^ i f F í „-. XI Kansz taggyűlés Nyíregyházán. Fővárosi tudósítás alapján beszá­molt már a Nyirvidék is arról az ország, szerte megnyilatkozott nyugtalanságról, melyet a bizonytalanság érzete váltott ki mindenütt a közszolgálali alkalmazottak népes táborában. A helyzet ugyanis ma nagyon elszomorító,, akár az állam, akáf az állami vállalatok,, akár pedig az auto­nóm testületek által tartott lisztviselőkés alkalmazottak helyzetét vizsgáljuk. Az úgynevezett békebeli állapotokra való áttérés elsősorban ezeknek a jobb sorsra érdemes embereknek a létalapját veszélyezteti, mert eltekintve a folyton visszatérő B. lisztáktól,, az állam megkötött ségere való hivatkozással, az éves költ­ségvetésekkel dolgozó autonóm testületek pedig az állam által eddig viselt terheknek adolt határidőre való át nem vállalhatá­sával okolják meg országszerte azt,, hogy, hogy sem az állami, postai és vasuli, sem pedig a vármegyei,, városi, tanügyi és községi alkalmazottaknak nem adh atnaV a drágaság növekedéSjével arányosan fo­kozódó fizetést, mert nem képesek bevé­teleik nagyságát tenninuspkra beállítani. Érzik pedig ugy az emiitett teslületek élén állók, mint a fixfizetésü alkalmazottak, hogy a jelenlegi helyzeten gyökeresen kell változtatni,, mert mindennek az ára felül van az afanyparitásOn és igy. nem lehet 25—40 százalékos aranyparilásos ja­vadalmak megajánlásával kísérletezni, meri vagy belepusztul a tisztviselő a nél­külözésbe, vagy pedig talál létalapot, ami­nek kárát a köz adná meg. .' x • A szabolcsvármegyei közszolgálati al­kalmazottak nemzeti szövetségébe tömö­rült pénzügyi, igazságügyi, vármegyei, vá­rosi, tanügyi, postás, vasutas községi, mü­Az JLpolló Húsárét vasárnap és Inétfői nagy eseményei • i legizgalmasabb fiimszenzáaió: IHAROLD ö LLOYD burleszk szenzációja HOTTENTOT (a halál lovas)j Má d 7 gyilkos felvonás árkon és bokron át. Amerika legjobb műrészeivel. 1 ** ^ " amerikai burleszk 2 felvonásban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom