Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-16 / 64. szám

Wtíx JhfínCKBlE^K 1924. móreiue 16. Pótlólagos lakbér emelés a februári bérévnegyedre és a kincstári házhaszonrészesedés fizetése. Illetékes helyen nyert értesülés szerűit a m. kir. pénzügyminisztérium a bérelt laká­sok és egyéb helyiségek bérösszegére nézve az eddig érvényben Volt rendelkezését oda­módositotta, hogy az 1924. évi februári bér­évnegyedre fizetett tiszta bért — vissszame­nőleg — ennek 50 százalékával felemelte. A módositó rendelkezés a következőkép­pen értelmezendő: Pl. Kiss János háztulajdo­nosnak 1923. év novemberi bérévnegyedre Nagy Péter nevü bérlője fizetett a bérelt lakásért 6000 koronát, amely bérösszeget a háztulajdonos a 7777—1924 .M. E. számú lakásrendelet 13. szakasza értelmében az 1924. évi februári bérévnegyedre — a no­vemberi bérévnegyedben fizetett bérösszeg­nek — egyhatod résszévei felemelte s igy a februári bérévnegyedre tartozott a bérlő a háztulajdonosnak 7000.— koronát fizetni. A m. kir. pénzügyminisztérium módositó rendelkezése azonban a februári bérévne­gyedie — ezidőszerint már kifizetett — lak­bér összeget a tiszta bér 50 százalékával fel­emelte, ennélfogva a pótlólagos lakbéreme­lés folytán a bérlő — az alábbi kiszámitás szerint tartozik még a háztulajdonosnak a februári bérévnegyedre fizetni a tisszta bér 50 százalékát. A tiszta bér a következőképpen állapí­tandó meg: Az 1923. évi novemberi bérévnegyedre fizetett lakbérösszegből közüzemi pótlék cí­mén levonandó ennek 50 százaléka, a fenn­maradó összeg tiszta bér. Megjegyeztetik, hogy ezidőszerint az 1924. évi februári bér­évnegyedben is ugy állapítandó meg a tiszta bér, hogy a lakásoknál mindenkor a no­vemberi lakbérnek 50 százaléka, az üzlethe­lyiségeknél pedig ugyancsak a novemberi bérösszegnek az egytizenhatod része vonan­dó le közüzemi pótlék cimen és az igy meg­maradt összeg fogja képezni az 1924. évi j februári bérévnegyedre a tiszta bért. Pl. 1923. évi novemberi bérévnegyedre fizetett lakbér 6000.— korona ; { az idézett M. E. számú lakásrendelet 1 szerint ez az összeg emelhető volt egyhatod résszel, vagyis 1000.— koronával, amiáltal .: megkaptuk' az 1924. évi februári bérévne- ) gyedre fizetendő lakbér összegét, azaz 7000.— koronát. { Közüzemi pótlék címén — lakásoknál — ; a fentiek szerint — mindenkor az 1923. évi novemberi bérévnegyedre fizetett bérösszeg­nek az 50 százaléka vonandó le, ennélfogva tiszta bér cimén marad a februári bérévne­gyedre 4000.— korona. A pótlólagos béremelésre vonatkozó mó­dositó rendelkezés a lakbért az 1924. évi februári bérévnegyedre visszamenőleg a tiszta bérnek 50 százalékával, tehát — jelen esetben — 2000.— koronával felemelni ren­deli s igy végeredményében a lakó a februá­ri bérévnegyedre a háztuladonosnak lakbér cimén összesen 9000 koronát fizet, amely j Összegben foglaltatik már a régebbi rendelet j szerint megállapított 7000 korona is. A pótlólagos béremelés folytán lakbér- \ többlet állott elő, amely maga után vonja a többlet utáni kincstári házhaszonrészesedés fizetését is. Ennek mikénti fizetését is az emiitett módositó rendelkezés foglalja ma­gában és pedig oly értelemben, hogy a bérlő a bértöbblet után járó 25 százalékos kincstári házhasszon részesedést a bértöbblettel együtt legkésőbb folyó évi április l-ig tar­tozik a háztulajdonosnak megfizetni. A ház- jj tulajdonos pedig tartozik az átvett kincstári j házhaszonrészesedést legkésőbb április hó » 10-ig a városi adóhivatal adópénztárába be­fizetni. A fentebb emiitett példa szerint fizetendő a 2000 korona lakbértöbblet után kincstári házhaszonrészesedés cimén ennek 25 száza­léka, vagyis 500 korona. Hogy a lakbértöbblet utáni kincstári ház­haszonrészesedés pontosan és helyesen ki­számitható és kellő időben befizethető le­gyen, legcélszerűbben jár el az a háztulaj­donos, aki az 1924. évi februári bérévnegyed­re szóló házbérfizetéssi jegyzéket, amely a pótlólagos lakbéremelés előtti kincstári ház­haszonrészesedésre vonatkozó adatokat fog­lalja magában, — haladéktalanul beadja a városi adóhivatal 36. számú szobájában. — Ennek mielőbbi benyújtását szükségessé teszi a lakbértöbbletnek, és a kincstári házhaszon­részessedésnek pontos kiszámítása. Mindazok a háztulajdonosok, akik a bértöbblet utáni kincstári házhaszonrészese­dést április hó 10-ig nem fizetik be a városi adóhivatal pénztárába, azok a késedelem minden egyes hónapjára 10 százalék pót­lékot fizetnek. Végül a fenti példából kiindulva — la­kásoknál — a tiszta bér, a felemelés, a bér­többlet és a kincstári házhaszonrészesedés a következőképpen számítandó ki : 1. 1923. novemberi bérévnegyedre fize­tett lakbér 6000 K. 2. Emelés a februári bérévnegyedre a novemberinek egyhatodával 1000 K. 3. Febr. bérévnegyedre lakbér 7000 K. 4. Tiszta bér (februári bérévnegyedi ösz­szegből levonandó a novemberi bérévne­gyedi összeg 50 százaléka, vagyis 3000 K közüzemi pótlék cimen) 4000 K. 5. Kincstári házhaszonrészesedés a tisz­ta bér 25 százaléka 1000 K. 6. A módositó rendelkezés szerinti h februári tiszta bér, vagyis a 4000 korona emeltetett 50 százalékkal, vagyis 2000 K. 7. A bértöbblet utáni 25 százalékos kincs tári házhaszonrészesedés 500 K. Ezen összefoglalt példából megállapít­ható, hogy a lakó a háztulajdonosnak az 1924. évi februári bérévnegyedre lakbér ci­mén 9000 koronát, kincstári házhaszonrésze­sedés cimén pedig 1500 koronát tartozik fi­zetni. Az üzlethelyiségeknél a bértöbblet és a kincstári házhaszonrészesedés ugyanilyen módszer szerint számítandó ki. A közüzemi pótlék kiszámításánál, illetve a tiszta bér megállapításánál itt nem 50 százalék, ha­nem csupán az 1923. évi novemberi bérév­negyedre eső összeg egytizenhatod része vo­nandó le az 1924. évi februári bérévnegyedi bérből. Vsárnapra maradt a március 15-iki ünnepségek egy része. Ki „Erzsébet Árvaház" és a ..Kereskedő Ifjik Egyletéinek ünnepségei. Nyíregyháza, március 15. (Saját tudósí­tónktól.) NYregyháza város polgársága, iskolái és testületei olyan hatalmas méretekben ünnepel­ték meg a mag%ar szabadság hajnalának év­fordulóját, hogy az ünnepségek egy részét va­sárnapra kellett halasztani. Igy holnapra ma­radtak az „Erzsébei"' alapítványi árvaház és a Kereskedő Ifjak Egyletének március 15-iki ün­nepségei, melyeknek műsorát az alábbiekban közöljük: Az „Erzsébet" alapítványi árvaház ünnep­sége az intézet helyiségében vasárnap délután 4 crakor kezdődik. 1. a) Országiáró szelek szárnyán . . . b) Horthy-induló. Előadja az énekkar, Krecsák László karnagy vezetésével. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Molnár Erzsébet. 3. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Előadja Patkós Ilona. Enekkiséret: Balázsy Ilona, Hegedűs Sa­rolta, Pete Margit, B(Vyk*s Gizella. 4. Tompa Mihály : A gólyához. Előadja Hegedűs Sarolta. 5. Ábrányi Emil: Mi a haza? (Melodráma). Előadja Kuhinka Erzsébet. Zongorái kiséri Ru­szinkó Magda. Az énekkart vezeti Krecsák László karnagy 6. Magyar Hiszekegy. Előadja az énekkar. A Kereskedő Ifjak Egylete hazafias ünnep­sége az ág. ev. elemi iskola dísztermében lesz vasárnap déltitán 3 őrskor. Műsor: 1. Magyar Hiszekegy. Előadja az ev. vegyeskar, Krecsák László karnagy vezetésével. 2. Elnöki megnyit j. Tartja Hoffmann Ferenc. 3. Ábrányi Emil: Mi a hszf? Előadja Propper József. 4. Báró Eötvös József: Búcsú. Előadja az Ev. vegyes­kar. 5. Ünnepi beszéd Tartja Szarka László ref. hittanár-leiljész. 6. Ábrányi Emil: Márcitis 15 én. Előadja Krecsák József. 7. Bloch a) Szerenád a Tiszaház előtt; b) Bihari kesergőie. Előadja « Füredi-zeneiskola vonósnégyese (Nyíri Aladár, Szántó János, Qoldmann Miklós, Dsutsch Jeaö) 8. Puchs József: Öda (a Kossuh fő­gimnázium irodalmi pálya'zatán dicséretet nyert költemény) Előadja Herskovics Károly. A nagy Olympiász. Lázasan kés ül as "géss vilíg az ezídei O'yrop'aszra melynek szint re a Paris melletti Colorobas városa. Franciaország ki is akar te mi magáért s mkor a vilég legjobb a'h'etáit fo­gadja, igyekezett is azok Bzámáca o yan stadi­oi.t létesíteni am<-ly egyrészt képas laaz aqnij versen?zöt befogadci, másrészt aanyi verseny szamnak fennakadás nélkül való lebon^o itását lehetővé tenni A versenyek nenei amelyeket itt végig kü?daoék, a iportnak jóformán min­den ágat felölelik A mostani olympiaszon 85 nemzet kép­viselteti nnffát. Részt vesznek: AnsolorszSg, Ausztria. Au-ztráii», Be!g>utn, Bulgária, Cseh­Sdovfikia. Ciile, Cubt, Dál Atrika Ejfy-üh­Áliamok. Ejfyptooa, Equa-lop, Es*<o szágr, Finn­ország, Francia ország H iti, Holisadia, ladia, Írország. Jugoszlávia. Jap«n Litto-»zá(f, Len­gyelország, Luremburg, Magyarország, Moaaco, Norvégia Portugália, Ramín'a, Spanyolország, Svájc, Svédország, Tö"ó*orsza? éá Uj Zieland. A v'rsenvek'-n nem/e közi zsűri Ítélkezik és dönt. A verseny programmja hét csoportba vau oszi»a. I. Atié'ika: futás, ugrás, gerely, diszkosz, suljpdobás és kalapscsvetes. 1. Szertorna: korlat és nyuj'ó. 3. Páros visd*ofc: kardvívás, görög­róma' birkózás, angol boxolás, céllövés. 4 Vuúportok: evez°s úszás, y cht. 5 L >vasspo-tok: lov sjaiék, polo. 6 M dorn peotatlon: ugrás, diszkosz ­dobás suiydobás és ökö vivás. Játokok : lüwn tenriis, football, rugby. A *t d'on teiVHZöj * és épi'ője M Faure­Dujírrie f'pitész-mércök A stadion 250, illetve 350 méter boczu; eip'lkui futópiy^ja 8 má ter sxelia e* k«irfi eta 500 méter. A futópálya Megérkezett A Vén Gazemb a színházba

Next

/
Oldalképek
Tartalom