Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-02 / 52. szám

——ww JtttxmtaL márcivs 2. Gazdaiskolát Nyíregyházának! Irta: Buday Barn?. Örömmel olvasom, hogy Nyíregyháza városában mozgalmat inditottak egy gazdasági középiskola Létesítése érdekében. Üdvözlöm a kezdeményezőket. Törekvésük mérhetetlenül jelentős. A gazdasági tanintézetek átszervezése óta mezőgazdasági szakoktatásunknak tudvalevően nincs középfokú tagozata. Azok között, akik középbirtokok, vagy nagybirtokok kezelésére lesznek hivatva, az iskolai képzés szempontjából nem is volt megokolt különbséget tenni. Ám az ujabb időkben egyre nagyobb jelentőségre jutnak azok a kisés középbirtokosok és bérlők, akiknek igényeit az elemi iskolai ismeretekre alapitott íöldmivesiskolai tanítás nem elégíti ki többé, mert hiszen a művelődési igények szükségs erűen fokozódnak ; a gazdasági akadémiák pedig túlhaladják szükségletük és erőbirásuk rutárát. Az elemi iskolák és a középiskolák érettségije közé eső értelmi és képzettségi fokozat íí gazdasági szakoktatást nem használja ki. Azok a középiskolákba nagyszámmal beiratkozott gazdafiuk, akik tanulmányaikat megalakítják, mert felső iskolába nem készülnek, egyáltalán nem találnak lehetőséget arra, hogy élethivatásuknak megfelelő szakképzettséget nyerhessenek. A magyar termőföld nagyobbrészt kisgazdák kezén van. Már csak ezért is életbevágó érdekünk, hogy a kis- és kis közé pbiríokcsságnak, gyakorlati igényeinek és társadalmi becsvágyának megfelelő gazdasági iskolákat becsássunk rendelkezésére. Az uj gazdaiskola azt a célt szolgálná, hogy a kis- és kisközépgazdák és bérlők fiait kisebb gazdaságok önálló vezetésére nevelje. Emellett humánus tárgyakat is tanítana oly mértékben, hogy a tanulók kívánatos polgári műveltségre tehessenek szert és községi meg a társadalmi életben az őket megillető helyeket betölthessék. Megkérdeztem a gazdasági akadémiák és a fö dmivesiskolák vezetőit, hogy milyen középfokú gazdaiskolát tartanának célszerűnek. Úgyszólván valamennyien a középiskoíV. osztálya fölé emelt négy éves gazdasági , ) tanfolyamot ajánlották. A felvételi kellék tehát a négy középiskola sikeres végzése volna. Természetesen a végzett növendékeknek az egyéves önkéntességi kedvezményt "is meg kellene adni, aminP'azt a felsőkereskedelmi iskolák a múltban élvezték. A megoldás részletkérdéseinek eldöntése egyébként már pedagógiai feladat. Fő- • dolog az, hogy a gazdasági középiskolát minél hamarább megcsinálják. Tizenhét éve sürgetem már ezt az iskolát. Néhányan, akik lelkesedünk a gondolatért, végig ostromoltunk a javaslatainkkal vagy hét földmivelésügyi minisztert, de egyik sem ért rá iskolát alapitani a nagypolitikától. Mikor aztán nyakunkba szakadt a világháború, kisgazdáink fiait elvitték bundásokrak s végig szolgálták a frontokat legénységi sorban. A kereskedelmi ifjakat azonban nem szorította a borjú. Azok hamarosan tisztjelöltekké váltak és kis bajonettel oldalukon feszitettek a gazdafiuk előtt. Miért ? Mert a kereskedőknek volt olyan iskolájuk, három éves tanfolyammal, ahová beléphettek a középiskolák negyedik osztályából és kikerültek onnan mint érett emberek, tarsolyukban kenyéikereső pályára jogosító ooklevéllel és egyéves önkéntességi kedvezni énnj'el. A kisgazdák fiai azonban semmiféle iskoLát sem találtak a középső fokon a maguk számára. Aki tehát nem tudott átvergődni a nyolc középiskolán, hogy majd odahaza latinul szólongassa az ökröket, az bundás maradt, akit a kereskedelmi ifjak egymás között parasztnak neveztek. Szégyenletes mulasztás volt ez, hogy egy agrárországban éppen a gazdapolgárok millióinak nem biztosítottak megfelelő művelődési lehetőséget. Mintha csak mesterségesen akarták volna arra szorítani, hogy aliu maradjon, ősi tehetségeit ki ne fejthesse, a közélet vezetésében részt ne vehessen. Most aztán, mikor jóformán a kisgazda esze és szorgalma után akar megélni az egész ország, itt vagyunk egyetlen arravaló iskola nélkül, amely a haladni vágyó kisgazda nemzedéket magasabb kulturfokra emelné. Siessünk pótolni, a káros mulasztást, met az idő rohanása elsönri az elmaradottakat ! Ha Nyíregyháza város szivvel-lélekkei magáévá teszi a gazdaiskola ügyét, szentül hiszem, hogy a földmivelésügyi miniszter, mint vérbeli kisgazda, becsvágyát fogja lelni abban, hogy egész súlyával a terv mellé álljon és & gazdasági középiskola létesítésével pótolja azt, amit . egy közömbös kor elmulasztott. Nyíregyháza város Kallay Tibor volt pénzügyminisztert törhetetlen ragaszkodásáról í3Íztositja. Közgyűlés a városhálán. — Dr. flattmvovsíüky litván interpellációja. Nyíregyháza,, március 1. A Nyír vidék tudósítójától. A város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartol la a rendes havi közgyűlését dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos. polgármester elnökletével. A polgármester a közgyűlést a Hiszckegly szavaival nyitotta meg. Majd a tárgysorozat előtt elhangzó elnöki bejelentésekort azzal kezdi meg, hogy a felerészben újonnan összeállított képviselőtestület uj tagjait szive melegével üdvözli s kéri,, hogy a közügyek iránt szeretettel,, odaadással foglalkozzanak városunk ügyeivel. Bejelenti ezulán a város polgármestere,, hogy gróf Apponyi Albert leánya Apponyf Júlia jegyet váltott gróf Pálffy Ferenccel. Ez a jegyváltás bennünket közvetlenül érint, mert Apponyi Albert gróf városunk díszpolgára közel áll szivünkhöz. Indítványozza,. hogy az eljegyzés alkalmából Apponyi grófot és vejét szerencsekivánatainak kifejezésével üdvözölje a város képviselőtestülete. A képviselőtestület egyhangú örömmel járult hozzá a javaslathoz. Törhilellen ragaszkodás Kúllay Tibor iránt Bejelenti dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, hog3

r Kállay Tibor dr., NyirTestvér gályák. ! Gulyás Pál és Juhász Géza versei. > 111. Juhász Xjéza. ^^ j Juhász Géza reális köttő. Érzékenyen j reagál az élet millió változására. Mig Gulyás \ Pál költészete a változatlan Lét, az ő nyilván ; időrendbe sorozott darabjai Tofytonos 'Le- i vés, a hullámzó Változás filozófiai álláspontját képviselik. Nemcsak belső fejlődéséről ad számot, bár ő is elsősorban erre törekszik. Nyomon követhetjük pályája minden állomásán. Családja, egy vívódó, ifjúi szerelme, részvétele a háborúban, lelki összeomlása a nagy magyar összeomlásban ép oly határozottan kiolvasható költészetéből, mint újból magára találása, égnek lendülő önbizalma, minden megpróbáltatáson diadalt ülő optimizmusa s házassággal végződő ujjongó szerelme. Juhász Géza pontos megfigyelő. Az intuitíve megragadott tüneményeket tárgyilagos, folyton simuló előadással rögzíti meg. Sokhangu, változatos formájú. Néha csaknem kezdetleges rímeléssel, rainden költői disz nélkül ir, hogy mondanivalói fontosságát mennél inkább kiemelje <

Együgyü legenda.) De a legkomplikáltabb formákat is szinte játszi könnyedséggel kezeli. Verselése nem iskolás. A modern magyar lira teljes fegyverzetében küzd s használja annak minden szabadságát, csupán a szabad verseket, véve ki, melyekkel egyikőjük sem kísérletezik. Bizonyos, hogy ez a »reform« nem is érte meg azt a hahót, tne•lyet első alkalmazói csaptak. Verseinek fölépitése hibátlan. Darabjai még akkor is élesen különválnak emlékezetünkben, ha talán egy huzamosan tartó ihlet közös' forrásából erednek. (Alkimista, Hipnotikus kezed.) A szük lirai formát szélesen hömpölygő előadásmóddal tölti ki. Ez is objektivitásával függ össze. Güfyás ideges,'felkiáltójeles, kurta versszakaiva! szemben gyakori nála a nyolcsoros strófa, melynek bő medrét esetleg egyetlen nagy lélegzetű mondát árasztja tele. Hatodfeles jam busáit a nyolcadik sorban gyakran egy uj lábba! toldja meg, ami ennek a közkeletű dallamnak uj szint, friss lüktetést kölcsönöz. Enjambementnál sokszor él egy-egy fontosabb szó aláhúzása végett. Teljes plasztikusságra törekedvén, tömören zsúfolt jelzői s hosszú mondatai eleinte bonyolulttá, nehezen érthetővé teszik az avatatlanok előtt. Jelzőin kivül nyelvének főereje az igékben rejlik. Emiitettük időérzékét. Ez az oka, hogy mindent rögtön cselekvéssé változtat. Ez örök mozgalmasságot nyelvünk végtelenül gazdag ige-lehetőségeinek kiaknázásával éri el. Aranytól e téren sokat tanulhatott. Általában inkább az Arany és Babits nagy tudatosságu, világosságra törekvő hagyományainak követője. A külföldiek közül itt-ott Georgére emlékeztet, anélkül, hogy kölcsönzéseket mutathatnánk ki nála. Képanyaga, szókincse változatos, — csipkefinomságoktól kozmikus távlatokig mindent érzékeltetni biró. Háborús élményei kitörölhetetlen nyomot hagynak képzeletén : »Üst ötvösök iákét áznak bele a titán harcba jelző, tarka lánggal; a szétrobbanó gránátok bele marcangol izzó meteor szitánkkal. '(Fényszóró az éjszakában.) A részletekig ragaszkodik hozzá, hogy át is élje, amit ieir. Ám porba mégsem tapad. Költészetének egyik izgató vonása épen az, hogyan szárnyal mindig eszményibb magasságokba, vállán a földi lét összes, örömest vállalt terhével. Nyomon "kisérhetjvk nála korunk lelki átalakulásának fázisait. Középkor c., formailag is stílszerű, leoninusban irt költeménye jelzi a fordulópontot. Kétségbeesetten sírja vissza az összeomlás előtti korszak érzékies, pogány hedonizmusát s borzongva festi a jövő sivár képét. Ám a nyomor, pusztulás Látványaitól befele menekülő lélek lasjanként visszanyeri hitét és bátorságát. Kibékül az elmúlással; vmm Február 29-én, pénteken, március 1-én, szombaton 7 és 9, március 2 án, vasárnap S, 6, 7 és 9 órakor: Stz orok csend tornya Grillperzer regénye 5 felvonásban. — Főszerepben: Magda Sonja és Neufeld Max. 1 DIADALBAN.