Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-09 / 58. szám

wireiüs 9. vagyok, hogy ezen magas kitüntetés nem személyemnek, hanem az általam képvi­selt város egész lakosságának szól, kik ezen nehéz és igen súlyos időkben mérsék létükkel és minden irányban tanúsított érettségükkel határozott irányban mutat­ták meg azt az utat, amelyiken haladva megcsonkitott hazánk mielőbbi kiépíté­sét elérhetjük. Ezen kitüntetés szól továbbá azon munkatársaimnak, akik szere lettel és lel. kiismere Lesen igyekeztek megosztani ve­lem a közügyek intézésének terhében e nagy felelősséget Néhány nappal mult el hat éve an­nak, hogy a város közgyűlése azon meg­tiszteltetésben részesített, hogy fejlődői városunk vezetését reám bizta. Súlyos és nehéz időkben vettem át e vezetést, de tele volt szivünk és lelkünk a bizakodásnak rózsaszín ködével. — Né­hány hónapja ránk jött, a lelketlen egyé­nek, által saját kicsinyes céljaik elérhe­tése végett — céltudatosan előkészített összeomlás, mely maga alá döntötte ezer esztendős állami-ságunk bástyáit és al­kalmat adott a körülöttünk élő undok el­lenségeinknek az ország megszállására és teljes kirablására. E nehéz időkben először igyekeztem mindent megmenteni, a mi a polgári mun­ka gyümölcse volt, de harcosa lettem a a polgári eszmének és szembeszállva min­den esetleges veszéllyel küzdöttem érte. A megszállás megalázó napjaiban igyekeztem minden alkalmat megragadni arra, hogy egyrészt a város lakosságát a kimondhatatlan sok zaklatástól jeheiőleg megóvjam és egyúttal megragadtam min­den alkalmat és módot,, hogy. a köz- és magánvagyont megmentsém, mely utób­biaknál az volt a nézetem, hogy amit az egyesek részére sikerül megmentenem, az­zal tulajdonképpen az ország vagypnát gyarapítóm. (Egy van.) A felszabadulás boldog pillanatától kezdve működésem iránya zavartal an, csendes polgári munkának biztosi fásában, csúcsosodott ki, mert ugy gondolom és annak szent hitében élek, hogy a csendes, de céltudatos, szorgalmas munkával kell a talajt megalapoznunk a mireánk váró nagy harcokra. Nehéz feladatok nehezültek a polgár­ság vállaira s a jövőben még nehezebbek várnak ránk. Hiszen e súlyos időkben nem lehet megpihenni, mert egyre szaporodnak azok a követelmények, melyeket a magyar vá­rosoknak a nehéz helyzetbe jutott csonka hazánkai szemben közigazgatási és köz­művelődési téren múlhatatlanul teljesite­niök kell. Olyan oltár a városi közélet, a melyen a magasabb célokat szol­gáló áldozatok tüzének soha sem szabad kialudnia. Ezen maga s kitüntet és, ugy érzem el­kötelez Isten ,Haza és a közügyek'szolgá­latára, amely elkötelezettséget kell, hogjf minden hazáját igazán szerető magyar em­ber érezze, mert aki e három nemes és szent eszmével nincsen szorosan kapcso­latban és azokért, ha kell minden áldoza­tot nem képes meghozni, az olyan egyén nem élhet az ország területén, aimak in­nen pusztulnia kell. E szent hitben és meggyőződésben kö­szönöm mégegyszer a meleg szeretelnek megnyilvánulását, köszönöm a Főispán és Alispán urak Öméltóságaiknak megje­lenését és kérem őket, támogassanak sze­retett városunknak fejlődésére irányuló törekvéseimben, hogy ezáltal is mihama­rabb megvalósulhasson szivünkben égtj­zsarátnokkal beégetett Magyar Hiszekegy, nek törhetetlen hite "&> hogy, nemsokára újra fellángoljon a régi határokon a haza­szeretet szent tüze. t* Isten áldsa legyen a nemzeten, az or­szág kormányzóján, a város polgárságánjr A : polgármester szavait meleg óvációr val fogadja a képviselőtestületi 'közgyű­lés. A főispán, alispán tüntető éljentől ki­sérve vonulnaJk ki a közgyűlési teremből ahol a lélekemelő ünnepi percek után, a melyben a kormányzó kézirata árasztott fényt, tovább folyik a munka, az alkotó tevékenység, amelynek utján a polgár­mesternek a mai nap egy ragyogó, inspi­ráló erejű állomás volt. I HETI KRÓNIKA Nem hiába, hogy a böjtire J utotiank e héten ; Szomorúság ül mi rajtunk), Szomorú itt minden, minden, Mindenféleképen. Nem sikerült a nagy vásár, A farsang utója, — Tisztviselő már a napját Se tudja, hogy neki mikor Volt a húshagyója. Baj van itt is, tfij van ott is ; Bővelkedünk benne ; Nincsen ember Nyíregyházán, Vagy egy okból, vagy más okból, Ki bajban nem lenne. Szomorú gond, borús bánat Ezért ül orcádra, — És ezért hald bajnokokat, Mert itt sok van, Nyíregyháza Az Otympiádra. A közterek, a közkutak Állnak nagyon gyengén, Elválási t örekvések Indultak meg a gőzfürdő Gyanús menyezetjén. Egyedül a bőrgyárunkban Mozgalmas az élet, Vígan folyik ott a dolog, Buzgón hordják az anyagot A kutyapecérek. Megifjitás problémáját Hozta egyik mozgó, Külön ültek a férfiak, Külön a nők s a hangulat Vala igen forró. Idegeket csiklandozó Malacságot vártak, — Es ehelyett megifjilott, Kísérleti szép tengeri Malackákat láttak. BONT A. bőven carnanbás, terpentindus a békebeli­nél is jobb minőségben készülő kiváló tisz­tító és konzervált) hatással bíró cipőkrém. BENES TESTVÉREK VEGYÉSZETI GYÁR R.-T. GYŐR. Az érkező vonatokhoz rendelt bérkocsisok részleges sztrájkja Megelégesznek naponta egy zsíros vidéki fuvarral. — Az esti gyorshoz már nem akarnak kimenni. Nyíregyháza, március 8- Saját tudó­sítónktól. Rengeteg panasz érezetl már a hely­beli államrendőrség kapitányságához és bennünket is igen gyakran keresnek fel ily irányú panasszal, hogy tudniillik a bérkocsisok és személyszállító tajigások nem akarnak kimenni az érkező vonatok­hoz Az államrendőrség ugyanis úgyneve­zett inspekciós fuvarosokat rendel a nap különböző óráiban Nyíregyházára érkező vonatokhoz ós minden egyes alkalommal névsorolvasás utján állapítja meg, hogy a kirendelt bérkocsisok és taligáspk meg­jelentek-e. Az igazolatlanul mulasztókra érzékenykeny büntetés vár, ennek dacára rendesen igen sokan hiányoznak a kiren­deltek közül. Ennek következtében nagy az elége­detlenség az érkező utasok között, mert soha sincs annyi kocsj, amennyi élegendő volna az érkezettek beszállítására. Igaz, hogy sok esetben az időjárás és az ezzel kapcsolatos forgalmi zavarok is hozzá­járulnak a helyzet súlyosbításához. A leg­utóbbi hófúvások idején például a kis­várdai vonat este 7 óra helyett 11 órakor érkezett be. Természetesen egyetlenegy ko­csi sem volt. Ha az állomásfőnökség meg tudta volna mondani a vonat késésének nagyságát .illetve a beérkezés körülbelül föltehető idejét, a vasúti rendőrügyeiét gondoskodhatott volna arról, hogy a kocsik hiába ne várjanak, hazamehesse­nek és kellő időben visszajöjjenek,, azon­ban ennek hiányában el kellett tűrni, hogy a céltalanul veszteglő bérkocsisok az ál­lomás standját elhagyják. Azt mégsem le­het tőlük kívánni, hogy órák hosszat áll­dogáljanak a hidegben egy. bizonytalan időben érkező vonatra várakozva. Illetékes helyen érdeklődtünk aziránt, mi az oka, hogy a bérkocsisok nem sze­detik lafvjasuti fuvart és kényszerítő rend­szabályokat kell velük szemben alkalmaz­ni s a következő felvilágosítást kaptuk: A bérkocsisok és talyigások leginkább arra törekesznek, hogy naponkint leg­alább egy vidéki fuvart kapjanak. Egy vi­déki fuvar és meg van az aznapi busás kereset. Akkor már fütyül a bérkocsis a vasúti fuvarra s nem nagyon »akaród­zik ;< neki kimeimi az állomáshoz. — Ha nagyon messze volt, tehát sokat keresett, viszont nagyon fáradt is a lova, akkor inkább ki se megy, nem bánja, bármeny­nyire is büntetik. Mire a büntetés jogerős lett, az összeg annyit vésziéit valutáris érté­kéből, hogy vigan kifizethette a bünletést a mellényzsebéből. Talán majd ha valori­zálják a büntetéspénzeket, akkor máskép­pen fognak a bérkocsisok is gondolkodni. Azután most jönnek majd a tavaszi szántások. A bérkocsispk, talyigások ott­hagyják a standot, az egylovasok össze­állanak és bérszántást vállalnak. Jöve­delmező üzlet, többet kereshetnek, minta városban. Ilyen körülmények között iga­zán nem lehet csodálkozni, ha a vá­rosi közlekedést nem lehet olyan ponto­san lebonyolítani, miiitahogy azt szeret­nénk. Elvégre a bérkocsi és talyigásipar nemcsak jogosítvány,, hanem kötelezvény is, aki ipart váltott' erre a foglalkozásr.,, az tartsa kötelességének, hogy a rendőr­ség utasításait betartsa és minden időben a közönség rendelkezésére álljon. Amit a tavasa! Magyar Mezőgazdák Szövetkezetébe Ha még nem látta ei gaz­dasagát, — ugy siessen a $xécheayi>tér I, szán?, ©hol megvásárolhatja rézgálic, raffia, vetőmag­vak, vetőgépek szükségletét és egyéb gazdasási cikkeket a leülMebl) filtóteltó mellett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom