Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-07 / 56. szám

JNtoQilDÉBL íffi. aaárcMS 7 Irányíalanul. Van-e Csonkamagyarország társadalmá­nak határozott haladási iránya? — Nincs. Mérhetetlen erőt pazarolunk el az utak ke. resésére,, a hibásnak ismert ulról való visszavonulásra, vagy konok kitartásba olyan irány mellett, amelyről bebizonyoso dott, hogy haszontalan. Ám süketek, ma­radnak és baktatnak tovább. Csak azért is. Következetességből. A körülöttünk alakult úgynevezett utódállamok nem keresgélik sokat az utat. Nagy lendülettel hajtják elő. re szekerüket. Az természetesen kérdés, hogy szekerük a meredélyek szélén nem fordul-e, nem zuhan-e egy napon a mélységbe. Célkitűzéssel haladnak. Ná­lunk alig van három ember,, aki egyet tud­na mondani,, egy irányba tudna mutatni ha utkijelölésről van szó. — Teljes a khaosz. A szélső jobboldali felfogástól a szélső balig a felfogásoknak, akarások­nak széditő különbözősége,, távblsága vá­lasztja el az embereket. Egy-egy nagy for­dulópontnál a reménykedés, a felbukkanó jelszavakba vetett hit százezreket ková­csol egy táborba,, de rövidesen olvadni kezd az egység és szerte ágazó medrekbe távolodnak a felfogások. A fennen lobogó zászló magára hagyottan ugyancsak si­ralmas kép. A világháború után a szociá­lis megújhodás vágya nagy lendülettel fogía össze a magyarságot,, de a viharos erővel hangoztatott igazságokat r ablólova. gok sajátították ki és a végén undorító kátyúba jutott az ország. A bolsevizmus után az erkölcsi tisztulás vágya Sjarjadt fel a lelkekben és a nemzeti hagyományok brutális tiprása után a nacionalizmus tüze lobogott fel. A legtisztultabb elmék és szivek ujjongva látták a felkelő napot Keresztény és nemzeti Magyarország. — A két jelszó valósággá éledése boldogsá­got igért egyeseknek és nemzeteknek. — Hogyne. Hiszen a kereszténység a evangé­liumon nyuszik. Az evangélium pedig tö­kéletesedést jelent. Végtelen embersze­re telet,, kötelességtudást, önzetlenséget. — Ragyogóan tiszta ethikus légkört. Sze­lídséget, megbocsátást, Madách Imre »Az ember tragédiája" középkorú szilié­ben szivbe markolóan igaz képet fest ar­ról, miként lehet a kereszt nevében meg­tagadni a kereszten mártirkodó igazságait Nem történt-e hasonlóan a magyar, cél­kitűzéssel akkor,, mikor keresztény Ma­gyarországot akart s a megindult rege­neráló munkában kiéleződhettek a különb ségek ember és társadalmi osztályok kö­zött? Vagy evangélium szelleme szerint való-e a középosztály fezül lesztése, a? anyagi jólétet élvezők mellett a nyomor­gók táborának növelése? Az üldözés, ke­gyetlenkedés? A nacionalizmus összefogó ereje sem bontakozhatott ki. Hiszen a nemzeti gondolat a nemzetegész erősítésében csúcsosodik ki. Erős nemzet pedig erős, egészséges,, boldog egyénekből tevődik. ­Ez pedig hatalmas áldozatkészséget köve­tel a tehetősektől. Lemondást, lelkes, igaz hazafisággal való teherviselést. És lehet-e a nacionalizmus erőket fokozó irányzat, ha a nemzet fogalma tekinteté­ben olyan zavarok mutatkoznak, mint ma­napság. Egy századdal ezelőtt a nemzeti államot kiépítő szellemóriások azon fára­doztak, hogy a haza fogalmát kibővítsék, hogy bevonják abba azokat is, akiket a feudális világszemlélet eladdig kizárt. — Lehetséges-e más uton a nemzet erősítése? — Végzetes, hogy a háború után soha nem ismert mértékben fokozódott az ön­zés, a haszonvágy. A legszentebb jelszava­kat önönmaguk számára sajátították ki. Más a szó és más a cselekvés. Az embe­í rek kiábrándultak. — Nem az igazságból, nem a zászlóra irt szent jelszóból, hanem azokból, akik nem vonták le a nagy jel­szavak minden konzekvenciáját. Mikor Krisztustól azt kérdezték, hogy miként juthatni az örök üdvösségre, azt felelte a kérdezőnek, menjen haza, ossza szét minden vagyonát a szegények kőzött s igy Á bejut a menyországba. Ez a végtelen le­mondásra utal. Ma az önzés p Qroxizmusá­ban hűtlenné váltak a lelkesen lobogtatott zászlókhoz. Iránytalanul, csalódottan vei* gődik habokon Csonkamagyarország ha. jója. Azaz vannak, akik rámutatnak az igazi útra, de szavuk elvész a pusztában. Nagy aránytalanságot szült Szabolcsban a kényszerkölcson. Az aránytalanság sok helyen megdöbbentő. — Módot kell találni ax igazságtalanságok reparáciőjára. Nyíregyháza,, március 6. SajáL tudósí­tónktól. Az 1924. évi 32000. számú pénzügymi­niszteri rendelet alapján kivetett állami kölcsönelőlegel tudvalevőleg az 1923. évi jövedelem, illetve vagyonadó alapján szá­mították ki, még pedig olyanformán, hogy a jövedelemadót néggyel, a vagyonadót pétiig hattal megszorozták, az eredmény­összeget egy önkényesen megállapított rendszer szerint fölfelé kikerekítették, a fi. zetési meghagyást a delikvensnek kikéz­besitették s ezzel a köicsönelőjeg kivetésje befejezést nyert. Most már csak a fizetés volna hátra, ha az adófizetőnek egyáltalában volna mi­ből befizetnie, különösen olyan esetekben, amikor a kőlcsönelőleg összege az egysze­rű szorzószámmal való kivetés folytán annyira eltorzult az adófizetők időközben beállott vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérve, hogy a kölcsönelőlegel soha nem fogja kifizetni, hacsak az utolsó párnát el nem veszik a feje alól. De nemcsak egy éjienként. hozott meglepetéseket a kivetett előleg, hanem ha egymás kereseti viszonyait jól ismerő egyének összehasonlították fizetési meg­hagyásaikat, arr a a megdöbbentő felfede­zésre jutottak, hogy a kétszer, sőt há­romszor annyit kereső polgárok feleannyi adóval, illetve kölcsönelőleggcl lettek megterhelve, mint azok. akiknek keresete távolról sem áll arányban ezen szeren­csés polgárok jövedelmi viszonyaival. Ennek a megdöbbentő és a polgárság körében nagy elkeseredést kiváltó intéz­kedéseinek a nyitja abban vau, hogy már az 1923. évi jövedelem, illetve vagyonadót is szorzószám alapján vetették ki, az 1921. és 1922. évi adóknak a kivetése pedig utólag történt s ezeknek a sokszor min­den helyi ismeretet nélkülöző kivetését az adózók nem fellebbezték meg, mert az összeg időközben annyit veszlett valutám értékéből, hogy kifizetése nem okozott kü­lönösebb gondot. Most azonban, amikor már valorizált formában, sőt takarék-koronában kell az adónkat fizetnünk, kezdi magát megbő­szülni az elhanyagolt fellebbezés. Mind­azonáltal kötelessége a pénzügyi kormány zatnak, hogy azokat az eseteket, amikor szembetűnő és kézzelfogható igazságtalan­ságokról van szó, a polgárság megnyug­tatására, minden rendelkezésre áUó esz­közzel reparálja. Hivatalosan megfigyelik a nyíregyházi napi piac áralakulásait. Az Árvizsgáló Bi/oiteág és az államrendőrség együttes akciója. Nyíregyháza, március 6. Saját tudósi­tónktól. Nemcsak a kormánynak, hanem a helyi hatóságoknak is igen nagy* gondot okoz a piaci árak napi alakulásának meg­figyelése és az áruzsora letörése. Minden­kinek alkalma volt megfigyel ni, hogy a korona időnkénti sülyedésekor valósá­gos pánik keletkezik az élelmiszerpiacon s a zűrzavarban természetesen ,, fogyasztó jár rosszul, mert a termelő sohasem tud­ja., mit kérjen árujáért s épen ezért rend­szerint aránytalanul többet kér, mint amennyi jogosan járna neki. A magyar korona legutóbbi sülyedé­sét követő drágasági hullám szintén nagy pánikot okozott a nyiregyházi élelmiszer piacon. Dacára annak, hogy a kínálat igen nagy, mert a tanyasiak rengeteg élel­miszert hoznak be a piacra, az árak egyre növekvőben vannak és némely eset. ben oly magasak, hogy indokolttá tennék a hatóságok közbelépését, ha a fogyasz tók nem restellnék a feljelentéssel járó fáradságot. A piacról hazatérő háziasz­szonyok elkeseredve tárgyalják a drága­ság tobzódását, de tehetetlenek az ott megnyilvánuló kapzsisággal szemben. Hogy mennyire nem egységesek az árak a napi élelmiszerpiacon, mi sem bi­zonyítja, mint az, hogy a piac egyes ré­szein kialakult árak között 25—30, sőt még ennél is több százalékos eltérések vannak, de óriási a különbség a piac reggeli és délelőtti árai között i s. A termelők ugyanis déltájban minden elfogadható áron igyekeznek túladni nyakukonmaradt áruikon, nehogy vissza legyenek kényte­lenek azokat a messze tanyákra cipelni. Több oldalról megnyilvánuló óhajra az Árvizsgáló Bizottság és az államrendőr­ség elhatározta, hogy együLtes akciót in­dít a nyiregyházi napi piac inegíigyele­sére. Evégből hatósági emberek figyelik majd meg a delelőt! bizonyos óráiban az élelmiszerpiac áralakulásait s ezeket ,,z árakat még aznap nyilvánosságra hozzák sajtó utján. A közönség igy a következő napon tájékozva lesz az előző nap piaci árairól, ami nemcsak a vásárlás, hanem a piac hatósági ellenőrzése szempontjából is igen fontos. A vásárló közönség nagy érdeklődés­sel figyeli az Árvizsgáló Bizottság és az államrendőrség együttes akciójának ered­ményét s reméli, hogy ha ezzel nem is sikerül minden "vonalon olcsóbbodást el­érni, de legalább meg lehet akadályozni azokat a szélsőséges ártobzódásokat, ame­lyek immár tűrhetetlenné teszik a piacon naponkint vásárló fogyasztó közönség helyzetét. ; t , Pénteken, szombaton, márc, 7 én, 8 án 7 és 9, vasárnap márc. 9-éa S, 5. 7 és 9 órai kezdettel HARRY PíEk. főszereplésével Mi történt az éjjel? Kalandor­történet 6 felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom