Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

2 JfffWfilifrfC­19*4. máreütfi 28. Hetenkint egy órával ma mindenki tartozik a hazának. Nyíregyháza asszonyai munkára szervezkedtek. — megalakult a Haiuz nyíregyházi fiókja. - Dr. Ki»s Károly főtitkár a szövetlég céljáról é« munkaköréről. Egyesületek alakulnak, szűnnek meg egyre-másra a nyugtalan magyar globuszon és az alakult egyesületek közül kevés jut el a tisztikar megválasztásán tul, elenyészik anélkül, hogy munkásságot fejtett volna ki. Van azonban az országban egy rendkívül szá­mottevő szövetség, a magyar asszonyok sok­ezerjét magába foglaló Magyar Aszonyök Nemzeti Szövetsége, (Mansz), amely 1918. óta előbb titokban, majd a kommün után nyíltan szervezkedik, agitál a legreálisabb célkitűzéssel, a munka propagálásával, ke­vés szóval, de állandó cselekvéssel és ina már behálózza egész Magyarországot. A Mansznak ötszáznál több vidéki fiókja van s eddig Nyiregyháza volt az egyedüli város, ahol a haza sorsáért áldozatra, munkára kész a szonyok eleddig nem alkották meg a Mansz fiókot, amellyel az országos szervezet ií/eghálózatába a maguk energiáját js bele­kapcsolhatják. Most végre megmozdultak Nyiregyháza asszonyai is és kedden délután a városháza nagytermében agilis előkészítő munka után Dr. Kiss Károly kormánytanár cscsnak, a Mansz központi főtitkárának köz­re nüködésével megalakították a nyíregyházi fiókot. j Egy nagy érzés vetett lángot. Az alakuló közgyűlésen a nyíregyházi a~s?oflytársadalom szápios tagj^ jelent n]pg s a tanyai lakosság is képviselve volt. A Missziótársulat képviseletében Énekes János prépost-kanonok, a Magyar Nemzeti Szövet­ség nevében Dr. Szesztay Zoltán jelentek meg. Az előkészítő bizottság nevében Csiky Istvánné mondott lelkes beszédet. Egy nagy érzés vetett lángot — mon­dotta Csíkyné — a magyar asszonyok szi­vében, nagy célért, az újra békés, boldog jövőért, Nagymagyarországért akarnak kö­zös akarattal dolgozni. Mi, nyíregyházi asz­szonyok örömmel veszünk részt a már meg­alakult 329 fiókkal együtt ebben a munká­ban. Erős akarattal, csalódásoktól sem fél­ve, sohasem csüggedve, a központ támogatá­sával indulunk meg. Rövidesen hallani fog­juk a szövőszékek kattogását s boldogan adunk asszonytársainknak munkát, kenyeret Kitartásra lelkesítve a Mansz híveit, üdvözli Dr. Kiss Károly főtitkárt és felkéri, ismer­tesse a Mansz célját, működési köreit. 'Mikor begöngyölték a trikolort. Dr. Kiss Károly főtitkár nagy érdeklő­déstől fogadva szólal fel. Gyönyörű, itszta gyapjúból készült, angol mintára szőtt zakó­öltönyéről mindenki tudja, hogy a Mansz szövőszékein készült. A népszerű, páratlanul lelkes és agilis főtitkár nagy érdemeket szer­zett a Mansz fiókjainak megszervezés; téréi | s a hivatalos lap csak a napokban közölte a • kormánytanácsosi kitüntetését : Kiss Károly I dr. a Mansz megalakulásának történetét mondja el. Az országban 529 szervezet van. Nemcsak minden járási székhelyen, de szá- : mos faluban is megalakult a fiók. Nyíregy­házi az egyetlen város, ahol a megalakulás még nem történt meg. Hatalmas munkára kapcsolta össze kezét sok ezer magyar asszony. A Mansz az 1918-i összeomlás után alakult. Bújva, félve, mikor begöngyölték a háromszínű zászlót, mikor a férfiak zsibbad­tan tűrték az ország szétdarabolását., ami­ként az Ur feltámadását is asszonyok vették elő zör észre, ők mondották ki, hogy Ma­gyarországnak nemzeti szellemben kell fel­támadnia. A kommunizmus idején, mint hó lálatt a vetés ,ugy dolgozott a Mansz, különö­sen a DunántuIon. A kommün bukása után pedig hatalmas agitációval terjesztette ki működését. Ma a megszállott Felvidéken 18, Erdélyben 18 szervezete van s a külföld na­gyobb városaiban, ahol csak 8—10 magyar asszony van, megalakul a Mansz fiókja, Ma­gyarország őrszeme. A Mansz nem ismer társadal­mi ellentétehet. Milliónyi tagja lesz rövidesen a Mansz­nak, amelynek keretében a legfényesebb tör­ténelmi név viselője együtt van a kérges te­nyerű munkásasszonnyal, mert a Manszbavi csak dolgos, magyar asszonyok vannak. Fe­lekezeti különbséget sem ismernek s a tizenkét tagu intéző-bizottságban hat katho­Iikus, hat protestáns. 1918-ban először ültek az asztalhoz Zichy Rafael grófnővel Raffayné, Szila-sy Aladárné s azóta ott ülnek a vezetők s nem volt soha meghasonlás közöttük. A Mansz hat csoportja. Hatalmas tevékenységet fejt ki a Mansz Az az egyesület, amely nem tud közhasznú tevékenységet felmutatni, nem érdemel támo­gatást. A Mansz megmutatta, hogy műkö­dése haszonnal jár. Ennek a működésnek hat köre van. Minden Mansz szervezet ennek megfelelően hat csoportot alkot. Első a kulturális tevékenység. Mindé! nünket elvesztettük, csak kulturánk maradt meg. Ebben különbek vagyunk ellenségeink­nél. De ez a kultura hanyatlik mai nagy szegénységünkben. A háború előtt kiadott könyvek számának csak egy nyolcadát ad­ják ki ma nálunk s a békében járatott 1040 tudományos folyóirattal szemben mindössze 210 jár ma Magyarországba. Mindez szomorú nagyon s a Mansz ilyen körülmények kö­zött olcsó olvasmányokat nyújt, kiadja a Magyar Asszony c. lapot évi 9000 koronáért s nívós közlemények mellett divatmellékle­tet is nyújt benne, ősszel és tavasszal pedig egy-egy nagy divatlapot ad. Népnaptára 70.000 példányban 2000 koronás árban je­lenik meg Tormay Cecil szerkesztésében kiadja a rendkívül népszerű, 5000 példány­ban megjelenő Napkelet c. szépirodalmi re­vüt. Könyveket ad ki, igy megjelentette 7500 koronás árban Madáchot. Ez a központ kultipmunkája. A vidéké a sajtó propagá­lása. A fővárosban a Mansz intézeteket tart fenn, amelyekben 850 egyetemi hallgató nyer ingyen elhelyezést. A vidéki fiókok 1 leány és 2 főiskolai hallgatót küldhetnek fel in­gyen elhelyezésre. Olcsó menzát, ingyen tejet ad, szeptembertől 100 egyetemi hallga­tónőnek ingyen ebédet fog adni. Iskola­szereket ad a diákoknak, a kiválóbbakat külföldi tanulmányútra küldi : Harminc ma­gyar leányt Finnországba küldött, amit ott tanulnak, itthon hasznosítják. A Mansz tan­folyamokat, ünnepélyeket rendez. Nyíregy­házán is meg kel! alkotni a kulturbizottságot. Mindenkinek helyt kell állania, ha munkára hívják, fel kell használnunk a leányokat is. Hetenként egy órával ma m'náenki tartozik a hazának. A Mansz szövőszékei. A második munkakör a háziipari bizott­ság munkája. Itt már a második napon ered­ményeket lehet felmutatni Ezt látják, erről beszélnek. Eleinte, 1919-től a Mansz kézi­munkakiállitásokat rendezett a külföld nagy metropolisaiban a magyar asszonyok készít­ményeiből, de ez csak kezdetben járt anyagi sikerrel. Később az az egészségei elv ala­kult ki, hogy olyan munkát kelt adni asszonyainknak, amelyhez a nyersanyagot itthon szerezhetjük be s a melyeknek piaca is itthon van. Ne szorul­junk a külföld támogatására. Csak egy ne­gyed év alatt 19 milliárdot vittünk ki kül­földre textilárukért. A Mansz háziipari tevé­kenysége ezen a helyzeten változtatni fog. Nyolc fajta szövőszéket próbáltak ki és a késmárki tipusut találták legjobbnak. Ma hatszáz szövőszéken dolgoznak a Mansz asszonyai. Egyesek maguk vettek szövőszéket s őket is ellátja a Mansz munkával. A budapesti és a szegedi klinikákon nem volt lepedő. A Mansz elvállalta a lepedők készítését és szövőszékein 14 kilóméter lepedő, 13 kiló­méter törülköző, 11 kilóméter kórházi fe­hérnemű vászon készült. Második nagysza­bású vállalkozása az államrendőrség és csendőrség számára szükséges 22 ezer gar­nitúra fehérnemű elkészítése volt, ami 68 kilóméter vásznat jelent. A pályázatra 11 cég jelentkezett a megejtett suly­próbán a Mansz mintavászna 124 kilót bírt el, mig a többi pályázó közül a legjobb is (mind cseh vászon volt) csak 76 kiló súlyt bírt el. A megrendelést a Mansz kapta és január végére le is szállította. A A 22 ezer garnitúrából mindössze 7 db. fe­hérneműt adtak vissza. Az átvevő miniszteri tisztviselő kijelentette, hogy ilyen szállítást még nem látott. A harmadik nagyszabású Mansz-munka a pécsi klinikáknak fehérne­művel való ellátása volt. Egy év óta hány száz millió, hány milliárd marad benn az országban, ahelyett, hogy a cseh gyárak­nak jutna. Ezek a milliárdok a magyar fal­vak és városok dolgos asszonyainak jutot­tak. A Mansz asszonyai gyapjút is szőnek. A budapesti angol követ skót mintákat ho­zott és ilyen minta uttán készült a Mansz szövőszékein az* a gyapjúszövet is, amely­ből az ő ruhája van. A festéket is a Mansz asszonyai főzték hozzája. Mi 6000 koronáért adtuk el a magyar gyapjú kilóját a cseheknek és 300.000 koronáért vásároltuk meg tőlük a magyar gyapjúból készült szövetet. A Mansz Nyíregyházának három szövőszéket ad in­gyen és egy szövésmestert küld le, aki a Mansz tagokat ingyen kioktatja. A szövés­re a Mansz ad anyagot és a munkát meg­fizeti. Igy a Mansz maga is jövedelmhez jut és tevékeny kedhetik, a Mansz ugyanis nem szed tagsági dijat. A háziipari bizottságot js rövidesen meg kell alakiatni. Dr. Kiss Károly ezután rámutatott a Mansz jótékonysági, nemzetvédelmi, szer­vézóbizottságí és külpolitikai munkaköreire rendkívül érdekes, eddig ismeretlen adatok­kal, intimitásokkal világítván meg azt a gyö­nyörű eredményekre jutó munkásságot, ame­lyet a Mansz asszonyai kifejtenek. Kiss Károly dr. nagyhatású beszéde után Csjky Istvánné határozatikig kimondotta a Mansz nyíregyházi fiókjának megalakítása^, majd Énekes János prépost-kánonok a Szo­ciális Missziótársulat nevében üdvözölte a . Mansz-fiókot, Szesztay Zoltán dr. pedig a Nemzeti Szövetség üdvözletét tolmácsolta. — Meghatottan és a jövő reményébe vetett hit­tel gratulál Dr. Kiss Károlynak beszédéhez amely csupa realitást és egyúttal lelkes idea­lizmust tartalmaz és azt jelenti, hogy végre a frázisok helyett a szövőszékek kattogását halljuk és a gazdasági versenyben győzelmes Magyarország bontakozik ki előttünk. A Mansz nyíregyházi fiókjának ügyve zető elnökéül a "központ a lelkes ügyszere­tettel tevékenykedő Csiky Istvánnét nevezte ki, aki nyomban hozzákezdett a tisztikar és a csonortok megalakításához. Péntek és szombat 7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor Emil Jannings világ-filmje: mwnam sasa ^ÍÉSÍKÍiSXÍC^X^ 8 felvonásban. (Őfelsége, a pénz!) dráma napjainkból 8 felvonásban. 1 Öiadol üo&fféfoan

Next

/
Oldalképek
Tartalom