Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-25 / 71. szám

19S4. március 25. bálnak, mert sírva vigad a magyar. Hegedűs Palkó cigányprimás. Legjobb helynek a Zöldsége-teret tartom de csak ugy, hogy ha a Lefkovits és a Weisz Lipótné-féle háztömböt meg nem bolygatják. A Széchenyi utat szerencsétlen megoldásnak venném, mert akkor dugába dőlne idegeneket kalauzoló vállalkozásom. Hordár Vencel közszolga és cipőtisztító ezidőszerint debreceni lakos. Az iskolák környékét nem tartanám ideá­lisnak, mert a növendékeim nagyon lármá­sak. Firtatni találnák az arra illetékesek azt is, hogy a külön órák adásáért ertekezletileg elhatározott mázsás búzaárnak hány száza­lékát kapjuk meg. Oktató Elemér pedagógus. A szentmihályi ut volna a legjobb es nem pedig a poros beltér, ahol az üzleteinket sem tudjuk tisztán tartani a sok jövő-menő ember miatt, akik azonban nem vásárolnak, csak az árak iránt érdeklődnek. A látszat sokszor csal. Egyveleg Karoly kereskedő. A régi vásártérre kellene menni építkez­ni, ahol azt is meglehetne figyelni, hogy az Erzsébetkórháznak milyen nagy a beteg­állománya, akiket ott ingyen kezelünk. Nem felel tehát az meg a valóságnak, hogy csak a gazdag ember betegszik meg. Az orvos­lakta utcákat nem ajánlhatom, mert ott ragá­lyos betegek is fordulnak meg. Vágó Demeter dr. egyetemes orvostudor. Bánom is én, akármit csinálnak. Nem írok, nem olvasok, én magyar kofa vagyok. Löty ed ék Erzsi tej és tejfel nagykereskedő. A pénzügyigazgatóság elhelyezését a volt nagy laktanyában kellene eszközölni. A financeria ugyanis a késő éjjeli órákig dol­gozik és igy a Zöldség-téren zavarná szabad­ság-, egyenlőség- és testvériségre irányuló törekvéseinket. Máskülönben nem irigylem őket, mert éppen ugy helyhez vannak kötve mint mi, sőt az ebédért és alvásért is meg kell szaladniok, amit nekünk az állam hely­/ben ad. Rab !Mihály 3 éves állami eltartott. Gyorsírás hiteléül: Kemech-ey rÁrp rAd. A román király ki akar békülni a Vatikánnal. Kolozsvárról jelentik: A bukaresti Ad­verul érdekes kommentárokat füz Károly, király tervezett római utazásahoz. A' lap szerint a király utazásának célja az„ hogy, ismételt és eredménytelen kísérletezés I után, most végre kibéküljön & .Vatikán- | nal. A Vatikán és a román udvar között ugyanis a király születése óta meglehető­sen feszült volt a viszony. Amikor ugyanis a mostani román ki rály született a Vatikán azt az óhajtásál fejezte ki„ hogy a kis trónörököst a roma kátholikus ritus szerint kereszteljék meg. •Az udvar azonban különféle politikai momentumokra való hivatkozással mégis az orthodox vallás szerint való keresz­telő mellett foglalt állást. Ennek az in­tézkedésnek a szükségszerűségét az emii­tett momentumokkal még csak sikerült a pápával megértetni, de amikor a kis Er­zsébet főhercegnő született, már, nem le­hetett politikai szempontokra hivatkozni és a kis leányt is orthodox rítus szerint keresztelték. Emiajtt a pápa tartósan és ko­molyan megneheztelt a román udvarra. Károly király már régebben céljául tűzte ki a Vatikán megengesztelését S most,, a mikor több külföldi udvar látogatására indul, legelsősorban Rómába megy. ki­rály utazását különben április 25-re tűz­ték ki . ; . . A törvényhatósági állandó választmány felháborodással utasította vissza Eckhardt Tibor vádjait. A keresztény irányzat exponált vezetéi szólaltak föl ellene. „A fajvédők tanuljanak fajvédelmet Mikecz alispántól!" — mondotta Énekes prépost kanonok. Nyíregyháza, március 24. Saját tudósí­tónktól. Dr. /(állay 'Miklós főispán, mint azt va­sárnapi számunkban megírtuk, a vármegye szombati közgyűlésén elnöki enunciációban foglalkozott a törvényhatósági állandó vá­lasztmány azon határozatával, amely Eckhandt Tibor nemzetgyűlési képviselő is­mert támadását erélyesen és felháborodással utasítja vissza. Eckhardt Tibor ugyanis egyol­dalú sugalmazás alapján interpellációt inté­zett a belügyminiszterhez, amelyben " Sza­bolcsvármegye, közelebbről pedig a nyírbá­tori járás közigazgatását ugy állítja be, mint­ha az telítve volna zsidó szabadkőmives szel­lemmel, s hogy Szabolcsvármegye közigaz­gatásából száműzve van a keresztény megér­tés, a keresztény szellem. Szabolcs vármegye közönségének körei­ben nagy megütközést keltett ez a támadás, amely eltekintve különös hátterétől, egysze­rűen éretlenül és komikusan is hat. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy nemzetgyűlési képviselő ilyen tájékozatlanul, alacsony indu­latoktól vezérelt egyoldalú sugalmazás alap­ján, láthatatlan és nem létező szellemek el­len hadakozzon, mint a mesebeli lovag, aki vízióktól gyötörve vagdalta a levegőt toledói pengéjével. Bármilyen komikus azonban a támadás szabolcsi nézőszögből tekintve, mégis ferdén és lehetetlenül állítja a várme­gye közigazgatását az ország közvéleménye elé. Éppen ez indította a törvényhatóság ál­landó választmányát, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Érdekes és jellemző, hogy a vármegyei élet legexponáltabb keresztény reprezentánsai szólaltak föl ezen az ülésen és nyilatkozatuk tónusa és tartalma teljesen determinálja azt a szabolcsi gondolatvilágot amely a józan mérséklet útjáról sohasem tért le se jobbra, se balra : »Jöjjenek ide a faj­védők és tanuljanak Tájvédelmet Mikecz István alispántól!« mondotta Énekes János prépost-kanonok és ebben a felszó­lításban benne foglaltatik a szabolcsi közál­lapot sűrített képe. Itt csöndes, hangtalan, szerény becsületes munka folyik, kulturmun­ka, áldozatkész fajvédelem, a jövő remény­ségének, a magyar intelligens ifjúságnak a hathatós védelme, aminek mását hiába keres­nők akár Magyarországon, akár külföldön. Itt nem ütnek nagydobot és cintányért, nem csapnak fülsiketítő lármát azért, mert közel 200 egyetemi ifjúnak adnak hathatós támoga­tást a gondtalan 'tanuláshoz. Itt csak dolgoz­nak Épen ezért visszapattannak a vádak mérgezett nyilai, s a belügyminiszter bizo­nyára méltó és megfelelő választ fog adni Eckhardt Tibor interpellációjára. Mert ha igaz volna is az a vád, hogy á nyírbátori fő­szolgabíró egy százszázalékos rokkant tra­Fikost ,aki mellesleg izig-vérig keresztény, a •népjólétit miniszter rendelete ellenére nem lakoltatott ki 24 óra alatt egy »Ceres« nevü jjdonsült részvénytársaság kedvéért, hanem lumánus okokból 10 napi haladékot adott leki, ez még nem jelenti azt, hogy a szabol­csi közigazgatás zsidó, vagy szabadkőműves »vircsaft«, ahogyan azt Eckhardt ur honmentő és fajvédő álmaiban elgondolja magának. Az állandó választmány pénteki ülésén, amelyen dr. Kállay Miklós főispán elnökölt, elsőnek K°rniss Ferenc tiszabüdi földbirtokos Szabolcsvármegye keresztény, uri társadal­mának egyik legintranzigensebben gondol­kodó és érző tagja szólalt fel: Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő — mondotta — interpellációt intézett a bel­ügyminiszterhez, amelyben megvádolja a szabolcsi közigazgatást, s ugy tünteti azt fel, mintha teljesen keresztény eilenes, szabadkő­műves befolyás alatt állna, ö maga is (t. i. Korniss Ferenc) tisztában van azzal, hogy ez a vád merőben alaptalan, de kelt, hogy Sza­bolcsvármegye közönsége és a belügyminisz­ter is visszautasító választ adjon az interpellá­cióra. Ö maga bizalmat szavaz a tisztviselői karnak és az alispánnak, viszont azonban az elhangzott vádakkal szemben megnyug­tatást és megfelelő intézkedést tart óhajtan­dónak. Énekes János prépostkanonok szólal föl ezután. A maga részéről megbotránkozással vesz tudomást arról, hogy egyesek a mester­ségesen szított közvélemény előtt Szabolcs­vármegyét ismét botránypadra akarják feszi­teni, holott többek között ö is, aki állásánál fogva a keresztény irányzat képviselőjének érzi magát, nemhogy nem talált soha kifo­gásolnivalót a vármegye közigazgatásában, hanem elismeréssel kell legyen a vármegye alispánja és tisztviselői kara iránt. Mikecz alispán soha nem hangoskodik, politikai jel. szavak rá hatást nem gyakoroltak, túlzások­ra kapható sohasem volt. Ellenben a tegszél sőségesebb fajvédő is tanulhatna tőle igazi fajvééelmet, mert pusztán az az egyetlen té­nye, hogy Szabolcsvármegyében 186 főis­kolai hallgatónak teszi lehetődé tanulmányai folytatását, a legegészségesebb, legigazságo­sabb és legnemesebb fajvédelem, Bizalmát fejezi ki az alispánnak és a vármegyei tiszt­viselői karnak. Dr. Jármy Béla Szabolcsvármegye volt főispánja megerősíti az előtte elmondottakat f ft saját közvetlen tapasztalatai alapján. Kéri | az elnöklő főispánt, hasson oda, hogy a I vármegyét és a tisztviselői kart ért alaptalan > Iés igazságtalan támadás, az interpellációra adandó válaszában a belügyminiszter által erélyesen visszautasittassék. A maga részé­ről abban látja ezeknek a meg nem szűnő támadásoknak az okát, hogy a vármegye és annak vezetősége, élén Mikecz Istvánnal, sohasem volt kapható sem jobbról, sem balról eredő, s túlzásba tévelygő politiká­nak, bölcs mérséklet szerint rendezte be éle­tét, s miután az ő személyében nem kaphat­tak eszközt politikai céljaik megvalósítására, állandóan nagy dühvel támadják. Ö is bi­zalmat szavaz "az alispánnak és a tisztviselői 1\ a. rnák 1 Dr. KáUay Miki ás főispán kijelenti, hogy a maga részéről megvizsgálta a pSL Nézze meg az Apolló szenzációs ünnepi műsorát kedden 5, 7 és 9 órakor. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom