Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-21 / 68. szám

3 J&tssmtSL 1924, már«íus 21. Szabadságünnepünk megcsúfolói. Országszerte lezajlottak azok a hazafias ünnepek,, melyeken a magyar szabadság éltető levegője egy pillanatra emelkedettebbé tette az emberek lelkét és a polgár nemzeti öntudatát. A nagy múltra való emlékezést s a magyarságnak a nemzeti ideál tiszteletében összeforrott érzését megrontotta azonban az ország fővárosásában azoknak ünneprontó tüntetése,, akik nem vállalják a közösséget e hazával s akiknek ideálja,, ugylátszik a terror. — (Kínosan hat,, hogy a konszolidáció utján,, amelyet a forradalmak lehiggadása óta megtettünk,, újra belébotlottunk a foly tonosan bujtogatott csőcselék forradalmi vakmerőségének útszéli kövébe. A szocialisták parlamenti csoportjának részvételével folyt le Budapest utcáin az októberi forradalom bűnrészeseinek éltetése és követelése a közönséges bűntettekkel terhelt külföldi szökevényeknek hazabocsátásának. A közvélemény felháborodása, mely régóta elitélőleg kiséri nyomon a forradalmasító törekvéseknek ilyen szereplését,. ugy látszik nem tud kellő nyomást gyakorolni arra a népképviselői felelősség érzetre,, amelybe burkolózva a magyarországi nemzetközi szociáldemokrácia is arrogálja magának a politikai irányítás és az állami kormányzatra v

aló befolyás jogát. Hogy minő sorsra juttatnák a szovjet mellett tüntetők vezérei ismét az országot,, mindnyájunk előtt világos. Arra a sorsra, amelynek keserű emléke, még bizonyára nem mosódott el s amely a nemzeti érzés és erkölcsi világrend megcsuFo. lását,, az ország pokollá sülyesztését jelentette. Enyhe szó volna megtévelyedett tömegek éretlenségének minősíteni a szabadságünnepet megalázó szégyenletes utcai tüntetést, amely kiáltó vakmerőséggel akarta magát észrevétetni az európai hatalmaknak az országban időző delegátusaival. A szocialista szélsőség politikai érvényesülésének ugy látszik taktikai fogása az ilyesmi, melynek rendezőiből ós sugalmazóiból hiányzik a morális érzés a rendbontásnak az összlakosság életérdekeire visszaható súlyos következménye mérlegeléséhez. De "eltekintve attól„ hogy, a törvényes rend uralmának ellenszegülni merészkedő kísérletezés, mely. szabadságot hirdetve,, valójában a munkátlan csőcselék vad erőszakának anarchiáját szeretné ismét visszaültetni a béke, jog és polgári egyenlőség helyébe,, a külföldben a Magyarország iránt megnyilvánuló bizal. mat szándékszik megingatni,, a nemzeti élet belső szabadságát rontja meg és hazafias gondolkodáson követ el erőszakot megtorlást követelünk azért,, hogy ezen a napon az országban a szabadságtiszteletet megcsúfolni merészelték és a rohamkések politikai éráját s ann

ak felidézőít éltethették, hacsak egy pillanatra is. A nemzetnek sürgős kötelességévé lett újra, hogy a polgári eszményt megvédelmezze és az országos felzudulás tiltakozó erejével elnémítsa örökre a vörös anarchista szabadsággyalázó kisértet járását. ( i — A magyar h«!ye8irás akadémiai sza irályai újból kaphatók az Ujságboltbao. Jön ! Jön! Farkas üvöltés sági helyzet megakasztotta. Ott egy olyan környezetbe kerülne az épület, amelyet még jobban emelne, szépítene, és városunk eme részének igazán nagyvárosias jelleget kölcsönözne. Az ember lelkében minderről mindig az első benyomás hagy legmaradandóbb nyomot. Ha egy városba a vasúti állomástól bemegyek és az első utca, amely a város szivébe vezet, rendezettségével, szép épületeivel, fásításával, parkjaival lebilincsel, figyelmemet leköti, megragadja: ez az első kedvező benyomás végigkísér az egész városon keresztül vezet és ennek hatása alatt alkotok magamnak ítéletet a város szépségére,* rendezettségére nézve. Ez is olyan szempont tehát, amelyet az illetékeseknek a telek kiválasztása körül .nem szabad figyelmen kivül hagyniok. Hiszen a nagy világvárosok rendezése, fejlesztése, építése, alkalmával is — amint azt tapasztaltuk, láttuk, - arra törekedtek, hogy legyen egy-két igazán kifogástalanul rendezett és megépült tere, utcája, utvonala a városnak. Ilyen pld. Budapesten a Nagykörút, Andrássy-ut, Szabadság-tér stb. Tehát mindenképpen arra keli törekedni a vidéki városoknak is, hogy legalább a város főútvonalát, főterét fejlesszék, szépítsék okszerűen tovább; hogy legalább egyrésze, a szive a városnak mutasson várost, mert a külső részeken, — műit minden alföldi városban — városiassá tenni egy középület odaépitése által nem lehet. Meg kell ragadni tehát az alkalmat, városunk fejlesztése, szépítése érdekében is, hogy az uj pénzügyi palota méltó'helyen kerüljön, hogy ezáltal elősegítsük a Széchenyi ut és Károlyi tér kiépülését, szépítését. Hiszen ez olyan kedvező alkalom e célra, amelyhez hasonló egyhamar nem kináikózik. Mert arra várhatunk, mig a kultupalota oda felépül. Vagy mig

1 a postaigazgatóságot Debrecenből ide áthozzák. Az előbbire a városnak, tudtommal nincs pénze, de ha volna is anyagi ereje a városnak, szerintem előbbre való a város kövezési programmjának mielőb bi fokozatos végrehajtása.'Továbbá a csatornázás és a vízvezeték ! Azután, ha ezek a városi életben oly fontos városfejlesztési teendők végre lesznek hajtva, ha lesz pénz jöhet a kultúrpalota, s arra pedig vagy a Dessewffy-tér vagy a Károlyi-tér parkjában, a Széchenyi uti frontra nézve lesz lesz a legszebb, a legalkalmasabb hely. A postaigazgatóságot pedig riválisunk Debrecen el nem engedi, az bizonyos ! Arra tehát számi tani.- sem lehet, hogy az idejöjjön. Én ugy vagyok informálva, hogy a városi képviselőtestület nagyon sok tagja oszíja fent kifejezett véleményemet és a város -vezető körei sem idegennkednek a megoldás ezen módjától. És minden egyéb érdektől eltekintve, ha szeretett városunk céltudatos, : előrelátó és okszerű fejlesztése és szépítése f lebeg az illetékesek Szemei előtt : ni in dny áj an ; csak amellett fognak dönteni, hogy az uj pénzügyi palotának a helye c

sak a Széchenyi ut és Károlyi tér sarkién lehet! Nyíregyháza, március 20. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyirvidék tegnapi számában egy, az építkezési kérdésben jártas szakember foglalt állást az uj pénzügyi palotának a Széchenyi-uton leendő felépíttetése érdekében. Minthogy e nagyjelentőségű kérdésben helyt kell adnunk a legszélesebb körök-felfogásának, mai számunkban folytatjuk a megindult eszmecserét és ezalkaloinmal képviselőtestületünk egyik illusztris, pénzügyi kérdésekben is jártas tagját interjuvoltuk meg. Kérdésünkre a következő választ -kaptuk : — Bizonyos okokből nem szívesen nyilatkozom a szerkesztő ur feltett kérdéséé, de ha ezzel a köznek szolgálatára lehetek, és városunk fejlődését, szépítését egy lépéssel előre vihetem, rendelkezésére állok. A »Nyirvidék« álláspontját a pénzügyi palota elhelyezésének kérdésében teljsen magamévá teszem ; mert annak.a Zöldség-téren való felépítését én sem tartom helyes megoldásnak. Ennek a középületnek, amelyben az összes pénzügyi közigazgatási hatóságok, hivatalok, szervek, esetleg más hivatalok is el lesznek helyezve, a városnak főforgalmi ut vonalán kell lenni. A pénzügyi hatóságot és hivatalokat nem csak a városi adózó közönség keresi fel; azok nak legtöbb látogatója a vidékről, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung megyéből kerül ki. Ennélfogva igen fontos, hogy ezen középület ugy legyen a városban elhelyezve, hogy azt a vidéki adózó polgárok könnyen és időtöltés nélkül megközelíthessék, magyarán mondva: belebotoljanak. Ha az uj Ppénzügyi palotát a Zöldségtéren építik fei, mi lesz a helyzet ? Kétségtelen, hogy a Zöldség-tér elég központi fekvésű és forgalmas hely is. De csak akkor és addig, amikor és ameddig a napi vagy hetivásár tart. De nem esik a város forgalmi utvonala, ba, sőt ei van dugva, tehát középület elhelyezésére nem alkcumfls, nem célszerű. Sok vidéki ember, mig a Zöldség-teret megtalálja, eltölt a kérdezősködéssel, kereséssel stb. egy félórát; pedig nekik fontos, hogyha a reggeli vonattal bejönnek, lehetőleg minden dolgukat elvégezzék délig, vagy délutánig. A Kossuth-térről hét utca nnyilik, és a járatlan falusi ember azt se tudja, hogyha ide felér, hogy melyik utcán is menjen a Zöldség-térre. Ennélfogva őszintén kijelenthetem, hogy nemcsak és, de mások is számosan vagyunk azon a véleményen, hogy szerencsésebb megoldás volna az, ha a város a ző 'dség-téft lelek helyett a Károlyit ér és Széchcnyi-ut sarkán lévő telket engedné át a pénzügyi palota cél. jára a kincstárnak. Ez a város főforgalmi utvonalán van, bárki áltat könnyen megközelíthető, útba eső és nagyobb, — egy hatalmas arányúnak Ígérkező három emeletes épület elhelyezésére alkalmasabb telek is. Ha a város szépitészeti szempontjából bírálom el a kérdést, akkor és csak a Károlyi téri telek mellett tudok dönteni. A Károlyi-téren netalán felépülő és bizonyára külső hatásaiban is díszes és hatalmas épület városunknak ama szép utvonalát díszítené, fejlesztené tovább, amelynek fejlődését, kiépülését a világháború és az annak folytán bekövetkezett 6zomoru gazdapéntek, szombat 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 éa 9 órai keidettel a Szerelmes sátán \ kalandor filmregény 6 feiv. ban. kettŐ3 férfi főszerepben: • 1 Az uj pénzügyi palotát a közvélemény állásfoglalásának megfelelően a Széchenyi-utra kell felépíteni. A vidék! adézó polgároknak hozzáférhetőbb a Széchenyi-ut. — Egy képviselőtestületi tag nyiUtkesata a péaíflgyi palsíü síhe.'yezéssre.