Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-19 / 66. szám

1924, máratu« 19. JfttimnÉg. zérrel, történelmi képekkel diszitett nagytermében. Az ünnepséget az intézet kitűnő ifjúsági kara a Himnusszal vezette be. Majd a magyar lélek fájó,, reménykedő érzés viharzásának jeleként Bajza Sóhajtása következett, amelyet Róth Ferenc II. é. n. adott elő stílusosan. Tóth Illés IV. é. n. ifjúsági elnök a tanitóifjuság lelkes elhatározását, szellemi harcrakészségét ki. vetitő, szép megnyitóbeszédet mondott, Schantli Jenő III. é. n. pedig gyújtó hatással adta elő a Nemzeti d

alt. Az énekkar Lukács Béla tanár dirigálásával precizen,, lelkesitően adta elő Petőfi—Lányi csatadalát. Utána a menekült Sipos Magda gyakorlóiskolai tanuló meleg érzéssel adta elő a Szegény Magyarország c. költeményt. Kedves, üde magyarosságu zongoraszám volt a Magyar rapszódia,, amelyet Tóth Kálmán és Molnár Béla II. éi növendékek adtak elő Ízléssel, hatásosan. E2után Kubinyi István III. é. n. Minké Béla: Rajongó c. költeményét adta elő nagy sikerrel, majd Tóth József IV. é, n. lelkesítő, választékosan előadott ünnepi beszédet intézett a kis gyakorló elemistákhoz március 15-e jelentőségéről. — A műsor egyik ragyogó pontja volt a következő énekkari szám, a Kurucdalok, amelyet a nagyszerű kai' mesteri kidolgozásban adott elő. Tulipán Miklós IV. é. n. olvasta fel ezután érdekes dolgozatát,, a melyben Petőfi és Jókaival foglalkozott Most újra megkapó erejű zeneszám kövelkezik. Az intézet teljes zenekara Bercsényi nótája, magyar suite-tel gyönyörködteti a jelen voltakat. Kun Emii ií. é. n. Végvári egyik komor szépségű dalát szólaltatja meg erős, igaz színekkel, végül az énekkar a Szózattal zárja a szép, változatos lelkesítő műsort. Koszorú Kossuth szobrán. Az állami tanítóképző ifjúsága az idén is kivonult iskolai ünnepsége után a Kossuth szoborhoz, ahol rövid ünnepség keretében nemzetiszin szalagos koszorút helyezett a szoborra. A Talpra magyart Schantli Jenő szavalta el hatásosan, Tótlí Illés IV. é. n. ifjúsági elnök pedig mindenkit mélyen megható, emelkedett szellemű beszéd kíséretében helyezte el a koszorút a tanitóifjuság fogadalom!ételeként. A leánygimnázium nemzeti ünnepe. A középiskolák márciusi ünnepségei közül üdesége, bájossága által kiemelkedik a leánygimnázium ünnepe. Zsúfolt teremben a Himnusz szent dallamának éneklése után Hajdú Irén VII. o. t.mond tartalmas szép. beszédet. Sok fiu szónokot megszégyenítve szól a márciusi ünnep jelentőségéről, feladatainkról, a feltámadás izzó hitével és reménységével. Igazi Szónoki hév jellemzi. Osgyáni Erzsébet stílusosan, mély átérzéssel szavalja Ábrányi: »Mi a liaza?- c. melodrámáját, Bodor Kőinél kifogástalan zongorakisérete melletl. Majd a kétszólamú énekkar adja elő Bodnár Erzsébet »Üzenet* »Válasz« c. kompozícióját, erős zenei készültséggel. — A kar kiváló szereplése Roder Ede a leánygimnázium kiváló tanárának érdeme. A kar tagjai: Osgyáni Erzsébet, Brüll Irénke, Komlos Böske, Zimermann Szidi, Szűcs Olga, Harsányi Baba, Friedmann Irén és Dankó Jolán, kik külön-külön dicséretet érdemelnek. Jakab M. VIII. o. t. Petőfi: «£let vagy halál» cimü versét szavalta el sikerrel. Végül méltó befejezése volt a műsornak Perlmann Erzsébet IV. o. t. szavalata. Kozma Andor »Ve victoribus« c. költeményét adta elő meglepő készültséggel, hatalmas sikert aratva. A Szó. zat hangjai fejezték be a sokak lelkében szép emléket fakasztó ünnepélyt. Március 15 ike a fogházban. Valamennyi ünnepély között a legmeghatóbb ez volt. A külvilágtól elzárt s szabadságuktól megfosztott, javító nevelésre ítélt bűnöző leányok feiügyelő-tanitónőjük vezetése mellett a fogház egyik emeleti szobájában, mely egyébként tantér műi is szolgál nekik,, gyűltek egybe. — Salzman Ottó, a kir. ügyészség alelnöke, Bárdos Lajos kii-, fogházfelügyelő és néhány társadalmi vendég is megjelentek. Negyvennyolc terhelt arc. Fakók, vértelenek. Összegyűltek azért, hogy a március idusa nagyszerű nemzeti eszméjének hazafias tüzétől kipiruljanak,, felmslejedjenas. És megtörtént. Az •rdcm eieje tel* tétlenül Bárdos Lajos foghásfelügyelőt illeti, aki neoaciak érző magfar lelke sugallatától ösztönözve mindent elkövet abban a modern iránybaa, hagy a büatetés a javítás nemes nevelésében nverjen megoldást. A közvetlen érdem psdig fenkölt gondelkodásu és odaadó lalkü nevelőnőt illeti: Wagner Mirgit polg. itk. tanáraő, feifigyelöaö személyében, akinek munkássáfa a pogányok között hittérítő misz szionárius p-pok fenséges munkájával vetekedik. Mert lehet-e egyáltalán szebb missziót elképzelni, mint azt, hegy az elzüllött nőket, leányokat a sárból kiemelni s a tiszta jó, igaz és szép eszményi világába bevezetnifa magyar anyaság szent jegyében, Az ünnepélyt a Magyar Hiszekegy éneklése vezette be. Utána Bárdos Lajos feltigyelő tartott izzó hazaszeretettfii áthatott megnyitó beszédet. Majd a leányok könnyes szemekkel elénekelték: „Imádkoznunk a Hazárt.." c. megható éneket. A nap jelentőségét Wagner Margit tanárnő méltatta ügyes pedagógiai feldolgozásban. „Árpád honának nípe..." dalt énekelték azután lelkes magyar érzéssel. Majd kittiníen sikerfiit szavalatok, Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted... ' e. dal és végül a Hymnusz áttüzesiíő melódiája zárta be a műsort. Végezetül "jSalzmann Ottó kir. ügyész intézett gondolatos beszédet a leányokhoz, megköszönve nekik, a nagyszerűen sikerült ünneplést — egyban javitó neveléhítást gyakorolva megtévelyedett lelkükre. Könnyes szemekkel oszlott izét az üanepély. A könnycsepekben benne a magyar hazaszeretet nemes érzése — párosulva a megjavulás, tökéletesedés szent elhatározásával. Mezítelenre vetkőztették és kikötötték az oláhok. Hegkinzott magyar fiatalember. Megdöbbentő és megrázó brutálitás történt néhány nappal ezelőtt a magyar—román határon. "Erőszakos és embertelen cselekedet, amely joggal háboríthat fel minden kulturembert, de amely arra is rávilági^ milyen kegyetlenül, az emberi méltóság kaján megcsúfolásával járnak el szomszédaink egy-egy ártatlan határátlépővel szemben, akinek a végzete nem engedte meg, hogy magát a drága útlevéllel és a vízumokkal elláthassa. Pfiener Mátyás 21 éves budapesti lakos még február 17-én azzal indult el Budapestről a román határ felé, hogy Aradon élő feleségét meglátogatja, aztán — ha lehetséges — magával hozza Budapestre. Útlevele nem volt, de ideje sem, hogy a szokásos, hosszadalmas utlevéltorturát kiállhassa, azért csak egyszerűen át akart surrani a határon román területre. A határt Magyarperegnél érte el, ahol sikerült is észrevétlenül tuljutnia a magyar határőrök vonalán. Már román területen járt, amikor a buzsáki hidnál a román határőr katonák észrevették és elfogták. Pfienert a román katonák Kürtösre . szállították be, ahol — előzetes ütlegelések után — egy piszkos, fűtetlen odúba zárták, a hidegtől' meg— Határőrök kegyetlenkedései. gémberedett fiatalembert csak reggel engedték ki, de csak azért, hogy félig holtra verjék. A román katonák válogatott kínzásokkal akarták a szerencsétlent rábírni, hogy ismerje be, miszerint azért szökött át a határon, hogy kémkedjék. Amikor a korbács nem használt, Pfienert egy karóhoz kötötték s csaknem mezítelenre vetkőztetett testét jeges vízzel öntözgették, amelyet a vad marta'ócok pokoli röhejjel végeztek. Legvégül 25 botütés kö vetkezett. A minden emberi érzésből kivetkőztetett román őrmester a 14-ik botiitésnél gúnyos méltatlankodással állott meg s azzal, hogy a számot eltévesztette, elölről kezdte a botozást. A félholtra vert embert ruháitól megszaggatva, véresen vonszolták ki a határt elválasztó útra s ott hagyták a kóbor kutyák prédájának. Szerencsére a magyar határőrség portyázás közben észre vette az eszméletlenül vérében fekvő embert, akit azonnal kocsira tettek s beszállítottak a gyulai közkórházba. Borzalmas apagyilkosság. Borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott apagyilkosság tartja izgalomban Vársánc! község lakosságát. Iírizsán Illés hetvenesztendős parasztgazdát 18 éves György nevű fia testvéreivel és anyjával egyetértve egy. disznóölő késsel megölte. Az apagyilkosságot dr. Albetz István szentannai körorvos fedezte fel, aki mint halottkém vizsgálta meg a halollat. — A vizsgálatnál ugyanis az elhunyt családjának olyan gvanus volt a viselkedése, hogy az orvos tüzetes vizsgálat alá vette a halottat. Miután a megmerevedett hullát a család nem akarta levetkőztetni, az orvos maga vagdalta le róla a ruhát. Ekkor észrevette, hogy a hulla hasán egy szúrás van, amelyet azonban egy vászonronggyal gondosan betömtek és a hulla fején a haj alatt szintén vannak zúzódások. Az orvos azonnal jelentést tett az, esjetről, mire a megindított nyomozás meg! állapította, hogy Krizsán Illés már lioszszabb idő óta rossz viszonyban élt feleségével és gyermekeivel, akik elhatározták, hogy az öreget elteszik láb alól, Mikor elvégezték borzalmas tettüket, anyjuk felmosta a vért, a sebet betömték és jajveszékelve futottak ki az utcára, hogy az öreg meghalt. A csendőrség a család tagjait letartóztatta. IffiflMlMHtillllHíllliiinHitltí! ü IflfHHlVimiiimiltl ÍUUIÍÍÍIIÍINIHIIIIII NŐ! KALAPújdonságok me^érkez'ek. Alakit* sokat a legdivatosabb formákra felvállalok. Tóth Mária 7M4

m' Ogjanott tanuló leány felvé'etik. lllill!l!l!l!Il!l!llíll!llll!illli!lllll!l!IIIIIB Csütörtök-péntek Üldöz a pénz Csak kétszer!