Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

2 jmmnnsK. 1924 március 1. A vármegye és Nyíregyháza város iskoláinak munkakíállitását gyönyörködve dicsérté meg Albrecht királyi hereiig. Nyíregyháza, február 29. A Nyirvidék tudósítójától. Albrecht királyi herceg nyíregyházi látogatásának egyik legszebb mozzanata volt, mikor a Vöröskereszt egyesületi mozgalmat nagy figyelemmel kisérő kir. herceg megjelent az iskolás fiuk munkakiállitásán. — Szombaton este 7 órakor érkezett a kit. herceg a vármegyeházára, ahol a díszteremben mindenkit meglepő gazdag kiállítás megnyitása várt reá. A díszteremben a karzaton lelkes közönség, a földszinten a kiállítást rendező pedagógusok élén Benkő András kir. tanfelügyelő, a vöröskereszt egyleti mozgalom fáradságot nem ismerő apostoli lelkű vezére foglaltak helyet. A lépcsőházban Mikecz István alispán üdvözölte meleg szavak kai a kir. herceget és kíséretét. A nagy terem ajtajánál kivont karddal megyei hajdúk álltak diszőrséget. A terembe lépve Albrecht kir. herceget az egybegyűltek éljennel fogadták, majd Benkő András kir. tanfelügyelő magasan szárnyaló beszédben méltatta a vöröskereszt egyesületi munka jellemképző erejét és csonka hazánk produktivitásának fokozása tekintetében is nagy jelentőségét. Albrecht kir. herceg ezután megnyitotta a kiállítást és a legnagyobb figyelemmel, hosszasan szemlélte a szabolcsi és nyíregyházi gyermekek kézimunkáit. A kir. herceg gyönyörködve állott az Ízléssel, gonddal elkészített szalma, gyékény, ves$ző, fa, papir-készitményeket feltáró asztalok mellett és megismételt dicsérő szavakkal adott kifejezést örömének, amelyet a magyar gyermeícek alkotókészségének dokumentumai keltettek benne. A szabolcsi falvak közül a buji református iskola kiállitása keltett nagy feltűnést, de a legmelegebb dicséret illeti meg az ibrányi róm. kath., református iskolák, a feketehalomi és kótaji iskolák növendékei által készített praktikus, csinos tárgyakat is. A buji iskola az, ahol először ébredt életre a háziipari tevékenység, amelynek két kiváló tanitó, Benkő György és Zsoldos Péter a szervezői. Benkő az I., II., III. osztályosok kézügyesitő foglalkozásainak eredményét módszeres menetét feltüntető összeállításban tárta fel. Zsoldos a IV., V., VI. osztályos tanulók remekbe készített kosarait, dobozait függönyeit és egyéb tárgyait állította ki. A bujiak a többek között kiállítottak egy gyékénnyel befont pálmatartót, amely magas fokon mutatta be az iskola tanulóinak immár mesterré fejlődését. A kir. herceg megindultan és szeretetet, biztatást sugárzó mosollyal nézte a buji iskolás gyermekeket. — Mert a bujiak közül egy csapat ott dolgozott a kir herceg szemeláttára a díszterein elnöki pódiumán. Ügyesen, Ízléssel törekedve a formálásra, fürgén dolgoztak a kis kezek és ielkes örömmel láthattuk, milyen gazdag a magyar nép lelke, mennyi kincs rejlik a magyar falvak televényében s mi mindent, mily rendkívüli értéket csiholhat ki a tanitói nevelő-tanitómunka a gyermekiélekből. A kir. melegen elismerő szavakkal dicsérte meg a kiváló tanítókat és a munkás fiukat. Feltűnést keltettek a nyíregyházi iskolák vöröskereszt egyesületei is. Mindenekelőtt a polgári fiúiskola gazdag játék, könyvkötő, rajz és egyéb kézimunkakiállitására kell rámutatnunk. Ez a formában és színben csodálatosan gazdag, egyéni kiállítás már az iparművészeti fok felé haladó kézimunka oktatás gyönyörű eredményeivel dicséri a kitűnő mestert, Szalay Pál festőművész, rajztanárt. A nyíregyházi iskolák csaknem valamennyije értékes tárgyakkal volt képviselve, így a róm. kath. elemi iskola igen szép, praktikus játékaival tűnt fel és hasonlóan nívói kézimunkatanitásra vallók voltak a ref. iskola által kiállított játékok, agyag és famunkálatok. Értékes eredménnyel vett részt a kiállításon az ág. h. ev. iskola is. Az ág. h. ev. leánygimnázium finom ízléssel készült kézimunkáit épp olyan örömmel szemléltük, mint a női ipariskola remekbe készített hímzéseit és a kereskedelmi iskola kiállításának több tárgyát. Albrecht királyi herceg a kiállításon jelenlevő pedagógusok előtt kifejezést adott elismerésének, amelyet ismételten hangoztatott a kalauzoló és információkat adó kir. tanfelügyelő előtt is. A kir. herceg látogatása és elismerése bizonyára ösztönző erővel serkenti iskoláinkat az alkotó munkára való nevelésre. Meghalt az analfabéták régi ellenfele. Az ároktői tanitó hires indítványa. 54z ember bűne a gyermek csavargásánál veszi kezdetét. Hugó Viktor. Fogarassy Jenő a borsodi ref. tanítóegyesületnek egy félszázadon át kiváló vezére, az ároktői ref. egyház iskolájának 34 éven át volt nevelője : a békésmegyei Dobozon, lelkész fia hajlékában meghalt. Hamvait Ároktőre vitték, hol a sirt tanitók és tanítványok állták körül s meghatóan búcsúztak el az igazi népnevelőtől, az Ur szőlőjének munkásától, ki, mint Goethe. »több világosságok kivánt. Fogarassy a borsodmegyei általános tanítóegyesületben is tevékeny részt vett; beszédei, indítványai eseményszámba mentek, bejárták az egész országot. Több, mint félszázaddal ezelőtt indítványozta, hogy az arialfabéta még cseléd se lehessen. Persze a tanügyi lapok nyomán átvették ezt a napil.spok is és az utóffia országába utalták. Bizonyára akkor azt is abszurdummal minősítik, hogy létezhetik egy világrész, mely majd az analfabéták előtt bezárja az ajtót, nem engedi be. A szuggesztív hatások, mint mindenütt, ugy itt is bemutatták káros hatásukat, lehetetlennek, kivihetetlennek, de meg károsnak is találták. Károsnak annyiban, mert (ezáltal a legtöbbször baromi sorsban élő, nehéz munkát végző analfabéta, a társadalom rétege c- hitük szerint — megszűnt volna létezni. Pedig nem így áll a dolog ! Fogarassy indítványa nem ezt célozta, hanem pressziót akart gyakorolni munkásra és munkáltatóra. Ha akkor ez indítvány intencióját megértik, ugy akkor ma nem statisztikai adatok mutatják az analfabétizmust, hanem tanyai, uradalmi iskolák ennek megszüntetését. Persze ez pénzbe került volna, de mégsem annyiba, mint amennyibe kerül az analfabéták okozta anyagi kár. Az analfabéták számával nő a börtönlakók, az alkoholisták száma; az analfabéta szülők szállítják a nagytemető legtöbb kis lakóit, ezek terjesztik a tudatlanságnak nevezett betegségeket. Csodálatos egykedvű nép a magyar ! Nyugodtan hordozza a kultufbélyeget, a kultúrára immel-ámmal ád egy-egy morzsát, sokáig gondolkodik lemosni a gyalázatot, rrut »rákentek a századok.« Fogarassy indítványa nagy po.t vert, fel- és felhozta a felszínes reflexiók silány termékeit. De hát mi volt ez tuíajdonképen ? Nem egyéb, mint az 1868-ik évi XXXVIII. Xt.-c. végrehajtásának kívánalma és így megelőzése az 1921. évi XXX t.-c.-nek. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 47. szakasza szerint községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak : tanyai iskolák állítása vagy járó-kelő (ambulans) tanitók alkalmazása által. Ha a törvény kimondta volna, hogy urasági cseléd analfabéta nem lehet, ugy akkor nem az analfabétáknak főtt volna a fejük, hanem az uradalmak, tanfolyamok iskolák létesítése által mindent elkövettek volna az analfabétizmus megszüntetésére. Ha a törvény kimondta volna, hogy az analfabéta még pesztra sem lehet, ugy akkor őnagyságáék lettek volna a legelsők, akik siettek volna az analfabéta tanfolyamra beíratni és nem visszatartani a cselédet. De 1 egyen ebből ennyi is elég : sapienti sat! Az analfabéták réme. a jóságos Fogarassy személyében eltűnt a föld színéről, miként az ő eszméje is lekerült a kritika boncasztaláról s eltűnt, hogy újból felszínre kerüljön. A fei- és eltűnés váltakozása : ez az eszmék sorsa. Miként a nagy Eötvösünk, ugy az ő eszméjének diadala legyen emlékjele ! (s.) Letartóztattak Jusíh Gyula fiát. A Külföldi Magyarság irja : justh János volt magyar országgyűlési képviselőt, Justh Gyulának, a Magyar Függetlenségi Párt néhai nagynevű elnökének fiát, az aradmegyei Tornyán lévő birtokán letartóztatták. Jusíh János az impériumváltozás óta megszakítás nélkül a románok megszállta területen él, minden politikától távol tartja magát és még az ottani magyarság mozgalmában sem vesz semmi részt. Jusíh Jánost átkísérték az aradi ügyészség fogházába, ahol a vizsgálóbíró kihallgatta. Justh János visszautasította a szolgaszemélyek pletykájára alapított vádat, amely arról szólott, hogy Justh János birtokán egy szolgálóleány öngyilkosságot követett el és amikor kórházba szállították, Justh János az ápolót arra igyekezett volna rávenni, hogy kövessen el mindent a leány felgyógyulásának megakadályozására. Hihetetlen ez a vád, mert egyáltalán nem valószínű, hogy erről a jellemes és régi magyar politikusról ilyent csak fel is lehetne tételezni. Nem lehet egyelőre tisztán tudni, hogy a bosszúállásnak, vagy haragnak miiven zaklatásai húzódnak meg az ügy mögött. Erre vall az a körülmény is. hogy a vizsgálóbíró előzetes letartóztatást elrendelő végzésével szemben a vádtanács justh János azonnali "szabadlábra helyezését rendelte el, kimondva, hogy fogva tartására semmi ok fenn nem forog. Kellemes melegben nézhetjük meg pénteken a gyönyörűen restaurált Városi Színház Mozgóban i -, l Ha megfújják a trorabitét cimíi szkecs folytaíasat a 1 Béke galambjait. Teljes színházi előadás mozi h elvárakkal pénteken a Városi S inház Mozgóban. S«B Február 29-én, pénteken, március 1-én, szombaton 7 és 9, március 2-án, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Síz örök csend tornya Grillperzer regénye 5 felvonásban. — Főszerepben: Magda Sonja és Neufeld Max. JL DÍADALBAIÍ.