Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

2 jmmnnsK. 1924 március 1. A vármegye és Nyíregyháza város iskoláinak munkakíállitását gyönyörködve dicsérté meg Albrecht királyi hereiig. Nyíregyháza, február 29. A Nyirvidék tu­dósítójától. Albrecht királyi herceg nyíregyházi lá­togatásának egyik legszebb mozzanata volt, mikor a Vöröskereszt egyesületi mozgalmat nagy figyelemmel kisérő kir. herceg meg­jelent az iskolás fiuk munkakiállitásán. — Szombaton este 7 órakor érkezett a kit. her­ceg a vármegyeházára, ahol a díszteremben mindenkit meglepő gazdag kiállítás meg­nyitása várt reá. A díszteremben a karzaton lelkes közönség, a földszinten a kiállítást rendező pedagógusok élén Benkő András kir. tanfelügyelő, a vöröskereszt egyleti moz­galom fáradságot nem ismerő apostoli lelkű vezére foglaltak helyet. A lépcsőházban Mi­kecz István alispán üdvözölte meleg szavak kai a kir. herceget és kíséretét. A nagy terem ajtajánál kivont karddal megyei haj­dúk álltak diszőrséget. A terembe lépve Albrecht kir. herceget az egybegyűltek él­jennel fogadták, majd Benkő András kir. tanfelügyelő magasan szárnyaló beszédben méltatta a vöröskereszt egyesületi munka jel­lemképző erejét és csonka hazánk produkti­vitásának fokozása tekintetében is nagy je­lentőségét. Albrecht kir. herceg ezután meg­nyitotta a kiállítást és a legnagyobb figye­lemmel, hosszasan szemlélte a szabolcsi és nyíregyházi gyermekek kézimunkáit. A kir. herceg gyönyörködve állott az Ízléssel, gond­dal elkészített szalma, gyékény, ves$ző, fa, papir-készitményeket feltáró asztalok mellett és megismételt dicsérő szavakkal adott kife­jezést örömének, amelyet a magyar gyerme­ícek alkotókészségének dokumentumai kel­tettek benne. A szabolcsi falvak közül a buji református iskola kiállitása keltett nagy fel­tűnést, de a legmelegebb dicséret illeti meg az ibrányi róm. kath., református iskolák, a feketehalomi és kótaji iskolák növendékei által készített praktikus, csinos tárgyakat is. A buji iskola az, ahol először ébredt életre a háziipari tevékenység, amelynek két kiváló tanitó, Benkő György és Zsoldos Péter a szervezői. Benkő az I., II., III. osztályosok kézügyesitő foglalkozásainak eredményét módszeres menetét feltüntető összeállításban tárta fel. Zsoldos a IV., V., VI. osztályos ta­nulók remekbe készített kosarait, dobozait függönyeit és egyéb tárgyait állította ki. A bujiak a többek között kiállítottak egy gyé­kénnyel befont pálmatartót, amely magas fokon mutatta be az iskola tanulóinak im­már mesterré fejlődését. A kir. herceg meg­indultan és szeretetet, biztatást sugárzó mo­sollyal nézte a buji iskolás gyermekeket. — Mert a bujiak közül egy csapat ott dolgozott a kir herceg szemeláttára a díszterein el­nöki pódiumán. Ügyesen, Ízléssel törekedve a formálásra, fürgén dolgoztak a kis kezek és ielkes örömmel láthattuk, milyen gazdag a magyar nép lelke, mennyi kincs rejlik a magyar falvak televényében s mi mindent, mily rendkívüli értéket csiholhat ki a tanitói nevelő-tanitómunka a gyermekiélekből. A kir. melegen elismerő szavakkal dicsérte meg a kiváló tanítókat és a munkás fiukat. Feltűnést keltettek a nyíregyházi iskolák vöröskereszt egyesületei is. Mindenekelőtt a polgári fiúiskola gazdag játék, könyvkötő, rajz és egyéb kézimunkakiállitására kell rá­mutatnunk. Ez a formában és színben cso­dálatosan gazdag, egyéni kiállítás már az iparművészeti fok felé haladó kézimunka ok­tatás gyönyörű eredményeivel dicséri a ki­tűnő mestert, Szalay Pál festőművész, rajz­tanárt. A nyíregyházi iskolák csaknem vala­mennyije értékes tárgyakkal volt képviselve, így a róm. kath. elemi iskola igen szép, prak­tikus játékaival tűnt fel és hasonlóan nívói kézimunkatanitásra vallók voltak a ref. iskola által kiállított játékok, agyag és fa­munkálatok. Értékes eredménnyel vett részt a kiállításon az ág. h. ev. iskola is. Az ág. h. ev. leánygimnázium finom ízléssel készült kézimunkáit épp olyan örömmel szemléltük, mint a női ipariskola remekbe készített hím­zéseit és a kereskedelmi iskola kiállításának több tárgyát. Albrecht királyi herceg a kiál­lításon jelenlevő pedagógusok előtt kifeje­zést adott elismerésének, amelyet ismételten hangoztatott a kalauzoló és információkat adó kir. tanfelügyelő előtt is. A kir. herceg látogatása és elismerése bizonyára ösztönző erővel serkenti iskoláin­kat az alkotó munkára való nevelésre. Meghalt az analfabéták régi ellenfele. Az ároktői tanitó hires indítványa. 54z ember bűne a gyermek csavargásánál veszi kezdetét. Hugó Viktor. Fogarassy Jenő a borsodi ref. tanító­egyesületnek egy félszázadon át kiváló ve­zére, az ároktői ref. egyház iskolájának 34 éven át volt nevelője : a békésmegyei Dobo­zon, lelkész fia hajlékában meghalt. Hamvait Ároktőre vitték, hol a sirt tanitók és tanít­ványok állták körül s meghatóan búcsúztak el az igazi népnevelőtől, az Ur szőlőjének munkásától, ki, mint Goethe. »több világos­ságok kivánt. Fogarassy a borsodmegyei általános ta­nítóegyesületben is tevékeny részt vett; be­szédei, indítványai eseményszámba mentek, bejárták az egész országot. Több, mint fél­századdal ezelőtt indítványozta, hogy az arialfabéta még cseléd se lehessen. Persze a tanügyi lapok nyomán átvették ezt a napi­l.spok is és az utóffia országába utalták. Bi­zonyára akkor azt is abszurdummal minősí­tik, hogy létezhetik egy világrész, mely majd az analfabéták előtt bezárja az ajtót, nem engedi be. A szuggesztív hatások, mint min­denütt, ugy itt is bemutatták káros hatásu­kat, lehetetlennek, kivihetetlennek, de meg károsnak is találták. Károsnak annyiban, mert (ezáltal a legtöbbször baromi sorsban élő, nehéz munkát végző analfabéta, a társa­dalom rétege c- hitük szerint — megszűnt volna létezni. Pedig nem így áll a dolog ! Fogarassy indítványa nem ezt célozta, ha­nem pressziót akart gyakorolni munkásra és munkáltatóra. Ha akkor ez indítvány inten­cióját megértik, ugy akkor ma nem statisz­tikai adatok mutatják az analfabétizmust, ha­nem tanyai, uradalmi iskolák ennek megszün­tetését. Persze ez pénzbe került volna, de mégsem annyiba, mint amennyibe kerül az analfabéták okozta anyagi kár. Az analfabé­ták számával nő a börtönlakók, az alkoholis­ták száma; az analfabéta szülők szállítják a nagytemető legtöbb kis lakóit, ezek terjesz­tik a tudatlanságnak nevezett betegségeket. Csodálatos egykedvű nép a magyar ! Nyu­godtan hordozza a kultufbélyeget, a kultú­rára immel-ámmal ád egy-egy morzsát, so­káig gondolkodik lemosni a gyalázatot, rrut »rákentek a századok.« Fogarassy indítványa nagy po.t vert, fel- és felhozta a felszínes reflexiók silány termékeit. De hát mi volt ez tuíajdonképen ? Nem egyéb, mint az 1868-ik évi XXXVIII. Xt.-c. végrehajtásának kívánalma és így meg­előzése az 1921. évi XXX t.-c.-nek. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 47. szakasza szerint községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak : tanyai iskolák állítása vagy járó-kelő (ambulans) tanitók alkalma­zása által. Ha a törvény kimondta volna, hogy urasági cseléd analfabéta nem lehet, ugy akkor nem az analfabétáknak főtt volna a fejük, hanem az uradalmak, tanfolyamok iskolák létesítése által mindent elkövettek volna az analfabétizmus megszüntetésére. Ha a törvény kimondta volna, hogy az analfabé­ta még pesztra sem lehet, ugy akkor őnagy­ságáék lettek volna a legelsők, akik siettek volna az analfabéta tanfolyamra beíratni és nem visszatartani a cselédet. De 1 egyen ebből ennyi is elég : sapienti sat! Az analfabéták réme. a jóságos Foga­rassy személyében eltűnt a föld színéről, mi­ként az ő eszméje is lekerült a kritika bonc­asztaláról s eltűnt, hogy újból felszínre ke­rüljön. A fei- és eltűnés váltakozása : ez az eszmék sorsa. Miként a nagy Eötvösünk, ugy az ő eszméjének diadala legyen emlékjele ! (s.) Letartóztattak Jusíh Gyula fiát. A Külföldi Magyarság irja : justh Já­nos volt magyar országgyűlési képviselőt, Justh Gyulának, a Magyar Függetlenségi Párt néhai nagynevű elnökének fiát, az arad­megyei Tornyán lévő birtokán letartóztatták. Jusíh János az impériumváltozás óta megsza­kítás nélkül a románok megszállta területen él, minden politikától távol tartja magát és még az ottani magyarság mozgalmában sem vesz semmi részt. Jusíh Jánost átkísérték az aradi ügyész­ség fogházába, ahol a vizsgálóbíró kihallgat­ta. Justh János visszautasította a szolgasze­mélyek pletykájára alapított vádat, amely ar­ról szólott, hogy Justh János birtokán egy szolgálóleány öngyilkosságot követett el és amikor kórházba szállították, Justh János az ápolót arra igyekezett volna rávenni, hogy kövessen el mindent a leány felgyógyulásá­nak megakadályozására. Hihetetlen ez a vád, mert egyáltalán nem valószínű, hogy erről a jellemes és régi magyar politikusról ilyent csak fel is lehetne tételezni. Nem lehet egyelőre tisztán tudni, hogy a bosszúállásnak, vagy haragnak mi­iven zaklatásai húzódnak meg az ügy mö­gött. Erre vall az a körülmény is. hogy a vizsgálóbíró előzetes letartóztatást elrendelő végzésével szemben a vádtanács justh Já­nos azonnali "szabadlábra helyezését rendelte el, kimondva, hogy fogva tartására semmi ok fenn nem forog. Kellemes melegben nézhetjük meg pénteken a gyönyörűen restaurált Városi Színház Mozgóban i -, l Ha megfújják a trorabitét cimíi szkecs folytaíasat a 1 Béke galambjait. Teljes színházi előadás mozi h elvárakkal pénteken a Városi S inház Mozgóban. S«B Február 29-én, pénteken, március 1-én, szombaton 7 és 9, március 2-án, va­sárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Síz örök csend tornya Grillperzer regénye 5 fel­vonásban. — Főszerepben: Magda Sonja és Neufeld Max. JL DÍADALBAIÍ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom