Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-19 / 41. szám

JSfíÍKJTIDÉK. 19Í4. február 18. f -mímjwbjMks; tf?3S?vSHEB{JSB Földet a kulturának. Ujabb földigénylők léptek fel, az egyetemi ifjak s ha kérésüket fontolóra vesszük, a földbirtokreform törvény végrehajtása során valóban ajánlatos volna tekintettel lenni olyan dologra is,, amelyik egy csapásra megoldanak olyan kérdést, amelyik ma még nyiltan elintézetlenül fekszik előttünk. A magyar főiskolai diákság kétségbe ejtő anyagi nehézségekkel küzd, ami tanulmányaik folytatására s vele kapcsolatban az általános kultúra fejlődésére mélységesen inegbénitólag hat. A magyar diákok nagy része ez idő szerint idejének jó részét fizikai munka végzésére kénytelen fordítani, amely időt egyebekben lal>oratóriumokban,, szemináriumokban, könyvtárakban stb. kellene el töltenie. Tudunk olvan esetekről, hogy a mai főiskolai diákság éjszakánként havat lapátol a főváros utcáin,, hogy megkeresse másnapi anyagi kiadásait. A Judtura haladása szempontjából ez nem egészséges állapot. ttégóta problémája is már az országnak, hogy a diákság számára olyan életlehetősé geket teremtsen, amelyek mellett ifjaink zavartalanul folytathatják egyéni képzésüket. Ilyen célt akar szolgálni a diákságnak az a kérelme,, hogy a földreform biztosítson a kultuszkormány fennhatósága alatt működő diákjóléti intézmények számára is földet,, amint' ez már megtörtént az igazságügyi intézmények részére. — Az eszme küldöttségét megértéssel fogadta a földmivelésügyi miniszter s megígérte hogy amint annyi föld fog rendelkezésre állni, hogy abból juttathat az egyetemi ifjúság számára is, kérésüket teljesíteni fogja. Ez a kérelem nem egyénenként akarja a diákokat földhöz juttatni s nem is az a célja, hogy az ifjúságot a földdel való intenzivebb foglalkoztatásra késztesse, ha nem egyetlen irányelve, hogy egyszer már olyan bázist teremtsen a komolyan tanulni vágyó ifjúság számára anyagiakban, amely egyszersmindenkorra Ív veszi a társadalom cs az állam válláról ezt a súlyos terhet. A föld tulajdonjogilag tehát nem a diákegyedeké lenne, hanem azoké a jogi intézményeké, amelyek * kultusztárca fennhatósága alatt mint diákjóléti intézmények működnek. Az eszme valóban nagyon helyes s kivitele szerfelett kívánatos, mert egy csapással megoldja nemcsak a diáknyomor kérdését, hanem erős lökést ad a kultúra zavartalan elsajátításának és továbbfejlesztésének. örömmel vettük a földmivelésügyi miniszter megnyugtató szavait s hisszük, hogy a földreformtörvénv keretében ez a fontos elintézetlen kérdés is megoldást talál. A MODERN? KÁUCSUKIPAR ÖEMEKE KAOTELLEN KJVÚL 1926. év végéig békearányu lakásviszonyokat kell teremteni általános építkezésekkel Magyarországon. Az építkezési folyamat eddig! lányhasága a bizonytalan gazdasági állapotoknak tudható be. — A kormányt gazdasági diktatúrára felhatalmazó törvényjavaslat az épiskezésre vonatkozó intézkedésekre is kiterjeszkedik Budapest,, február 18. A hosszú háború után következő viszonyok első riyomoruságakép egy általános európai lakásínség jelentkezett, aminek hatása különösen a teljesen kimerült középeurópai államokban vált egyre nyomasztóbbá és elviselhetetlenebbé.

1 — Fbkozta ezt az eltolódás is, amit a népek és területek uj elrendezése okozott,, aminek következtében bizonytalan közállapo tu vidékekről a nagyvárosokba sereglettek és ott le is telepedtek az emberek tömegei másrészt a politikai kiutasitáspk és menekülések sodortak nagy emberárainlatokat a városok felé. Természetes, hogy ilyen áramlás a legnagyobb mértékben Magyarország felé történt az elcsatolt területek felől fis itt mutatkozol! ennek folytán a legnagyobb mérvű lakásínség A kormányok soká voltak tehetetlenek ezzel az állapotlal szemben, amelynek borzasztó körülményeit a mindenütt felállított lakáshivatalok csak kis részben tudtak enyhíteni. És mig az összes környező államok a kényszer építkezés radikális eszközeivel sikere,s.en oldották meg a lakásínségeket, addig Magyarországion, ahol nem voltak ilyenre alkalmasak, önkénles építkezés indult meg a mai kormányzat leghathatósabb anyagi és adókedvezménye segítségével. Most azonban a külföldi kölcsön állal remélt gazdasági stabilizálódás az általános építkezések ügyét is előre fogja lendíteni,, sőt a kormány a pénzügyminiszter állal előterjesztendő diktatórikus felhatalmazási javaslatában rendeletileg kiterjeszkedik az építkezésekre is, sőt a számítások szerint olyan nagy sullya\, hogy 1926. év végéig békearányu lakásviszonyokat akar teremteni Magyarországon és ugyanakkor fel akarja szabadítani a lakások mai kötöttségét. A készülő tervekről, de a lakásépitke! zcs eddigi eredményeiről is a Lakásépítési Állandó Bizottság részéről a következők szerint informálták munkatársunkat: — A magyarországi gazdasági viszonyok nem nyújtottak olyan megfelelő bázist a kormányoknak a kényszerépitkezéa szószerinti értelmezésére, mint bármelyik más államban, ahol ha a pénzügyi tekintelek nem is voltak kedvezőek az épit telesre, meg voltak az egyéb belföldi módok rá, igy saját termelésű építkezési anyagok. Mig nálunk a pénzügyi kuszáltsá gol fokozta a trianoni határokkal teremtett állapot, az ,hogy nincs belföldi nyers termelésünk építkezési anyagokban és ezért kellett a magyar kormánynak egy bizonyos erősebb nyomással az építtetni tudókra, az önkéntes építkezést választani — Jelenleg bánom lakásépítő akció van folyamatban, úgymint az állami lakásépítkezések, a bankok és intézetek építkezései, végül az úgynevezett magánr építkezések, amiknek két évi eredménye harminckétezer kész és elfoglalt lakás. A megkezdett lendület az utóbbi féleszlendő óta nagyon visszafejlődött,, aminek kizárólagos okát abban kell keresni, nogy minden építkezés kalkuláció romba dől a korona állandó fluktuációja miatt. Jói illusztrálja ezt az is, hogy a kormány eredetileg egy milliárdot, szánt az épitkezesek aktív segélyezésére és előmozdítására, mig a már eddig folyósított összeg tul van a busz milliárdon. — A korona stabilizálása és .vele a viszonyok fixálása után azonban a legnagyobb lendülettel kell megkezdődnie az általános építkezéseknek annyira, hogy a kormány elhatározóit szándéka szerint 1921). év végéig békéi arányú lakásviszonyoknak kell kialakulni ugy, hogy a kötött lakásforgalom felszabaditható legyen. Gyűjteményem egyptomi szobrai. 11. 1923. őszének egyik délutánján V. Á. tüzéralez.edes és L. Ö. igazgató társaságába í muzeumomban régészkedtünk s a Tázosz szigeti barbár érmek meghatározásával voltunk elfoglalva ... midőn ujabb vendégeim érkeztek : merényi S. Q. tábornok nejével, N. Györgyike, K. F. huszárfőhadnnagy nejével, Mimivel. N. Györgyike ki hosszabb külföldi utazásából most jött vissza, nekem meglepetésül hozott sok-sok római kori íerra sigillátát és egy egyiptomi mumiaszerü márványszobrot. É 80Ö0 éves egyiptomi szobrot egy tnissionáriustól szerezte, ki nyolc évig működött Egyiptomban áldásosán. E szobof Irta: Dr. Saáry Sándor. Mottó : Ozirisliea. Akik. a millióktól a milliókhoz érkeztek, nálad kötötek ki, Akik még édes anyjuk lesteben vannak, már reád fü/geszti k szemöket. Nincs örökös maradás az országban, mindenkinek hozzad kell jutnia ; A i.agy és kicsiny mind a tied. Akiit e földön élnek megtérnek hozzád te vagy az ö nrok és senki mii Be-zélnek ntazisról és visszatérésről és az idő az alatt elpusztul, C-ak a te fönséged jelenik meg hajnalDan, mint nap £s a mi van és a mi lesz az a te munkád. Minnes szaiszi tudó , /Hip sírverse 11. Ramses korából 1400 Kr. e. valódiságáért a miásionárius kezeskedett. De Györgyike, hogy mit ad át nekem, nem tudta. Mint mónd'á : őt e szobor közelében állandó nyugtalanság, bizonyos félelem fogja el, de okát nem tudja megfejteni... s midőn a szobrot átadta, mélytüzű s e.nécen egy titokzatos láng lobbant fel... A szobrot megköszönve, azt óvatosan egy régi egyiptomi istenek alakjaival diszitfett sarkofágban helyeztem el. A szoborral egyeiőre nem foglalkozhattam, mert vendégeim a kertemet óhajtották megidézni s igy Velük kellett mennem. Györgyikével kevés időm maradi foglalkozni, mint házigazdának... A társaság nőtagjai feketébe voltak öltözve, mert gyászoltak Jön: Jön: Jókai: „Egy buszasos leány" cimü novellája után filmre dolgozva: Egy dollár Főszereplők: Lóth Ila, Matyasovszki Ilona, Rajnai Gábor, Lukács Pál, Vendrei Ferenc, Széchy Ferkó. — Bemutatja hétfőn, kedden áe szerdán 7 és 9 órai kezdettel as Apolló Mozgó.