Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-17 / 40. szám

jrfflarmftK, 1924. fehruéf 17. Máris örvendetes fejlődés mutatkozik Szabolcsvármegye kulturális életében. k% elmúlt félév határvonal a matt és jövő kőiött. — Btnkő András kir. tanfelügyelő az uj beiskolásási tőrvény végrehajtásáról. A vármegye közigazgatási bi oitságáiak | még nem avagy nem megfelelően hajtották február havi ülésén általánosan mély hatást keltett a kir. tanfelügyelőnek nagyszabású vizsgálódásra, és kuiturprograminra valló jelentése, amelynek során örvendetes javulást állapithatott meg a vármegye iskolázásának életében. A kir. tanfelügyelő a következőket mondotta : Az 1923. év második fele (az 1923--24. iskolai év első fele) határvonal az elemi népoktatás (helyesebben a beiskolázás) múltja és jövője között. Emlékoszlop a letűnt évtizedek beiskoláztatási politikája, módszere és eszköze fölött és utmutató a jövő kultúrpolitika tanügyi vezetői, iránáyitói, szellemi munkásai és mindazok számára, akiken a törvények és rendeletek végrehajtása múlik. Mert amint a múltban a beiskolázás erősebb megtorló eszközök igénybevétele nélkül tisztán az egyes iskola fenntartók (és főleg a szülők) tetszésére (kényére és kedvére) volt bizva és a beiratás rendesen csak az őszi gazdasági munkák bevégzése után vette kezdetét és az egész éven á

l foiyt s a be nem iratkozottak iskolába való felhajtása, illetve bekényszeritése csak elvétve imitt-amott történt meg s tisztán csak az érdekelt tanitók és főleg községi előőljáróságok lelkiismeretére volt bizva ,addig az uj népoktatási törvény (az 1921. évi XXX. t.-c.) végrehajtási Utasítása értelmében a beiratások az 1923—24. iskolai évre az egész vonalon országszerte márl923. julius első napjaiban megejtendők 'voltak s a be nem iratkozottakat az uj népoktatási törvény értelmében az előzőleg öszszeállitott törzskönyvek adatai alapján hivatalból kellett beimi s a régi rendszertől eltérőleg (ahol a be nem iratkozottat nem lehetett kimutatni i nem két hetenként, de az iskolai év első hónapjaiban heteukint kellett kimutatni s szülőiket, mint mulasztókat fokozatosan emelkedő birsággal süjtani. Ez a bírság visszaeső mulasztás esetén nemcsak ernelkedhetik ,de ismételt (negyedszeri) mulasztás már vétséggé minősíthető és az érdekelt szülők, gyermekeik mulasztása miatt elzárással is sújthatok. A törvénynek ez a radikális intézkedése hatalmas fegyvernek bizonyult. A rendszer bevált, a módszer használ, a beiratások ju- \ lius elsején az egész vármegyében igen szé- j pen megindultak s az uióbeiratások é3 hivatalból történt bejegyzések is szép ered- ! ménnyel jártak s a2 első a próbaév biztató j jeléül szolgál a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy lelkiismeretes, pontos és becsű- i letes munkával, vasakara tai, a kuitura iránti jj szeretettel és jóakarattal csodákat lehetne \ csinálni és Szabölcsöt az utolsó helyről — | kuitura tekintetében - pár éveit belül egy j kis következetes kitartó munkával az első ? vármegyék közé lehetne emelni, azonban kívánatos volna, ha a községi elöljáróságoknak \ a munkája az illetékes közigazgatási hatósá- s gok (elsősorban a járási főszolgabíró) által • foko zottabb ellenőrzésben lés e ádetnék, meri 1 még mindig vannak olyan községek, ahol a törzskönyvek (amelyek 1923. május hó 15-ig elkészítendők lennek volna) még máig sincsenek felfektetve és elkészítve és még több az olyan községi elöljáróságok száma, ahol az Hkoiamulasztókat a jegyző egyáltalán nem, avagy csak igen gyengén bírságolja. A beiratások eredménye egyébként (bár még mindig vannak késedelmes és mulasztó közsé gek, ahol az uj népoktatási törvényt végre, s ennek következtében a beiratásokat sok helyen még ebben az évben is csak ősszel és csak a gazdasági munkák bevégzése után ejtették meg és igy az ezekre vonatkozó adatok az 1923. október hó 15,-i statisztikai kimutatásokban nem is szerepelhetnek. Rár hábotus évek még mindig erősen éreztetik utóhatásukat s a tankötelesek száma még mindig erősen csökkenőben van az uj népoktatási törvény és a beiskoláztatást biztosító végrehajtási Utasítás erős alkalmazása következtében mégis fényesebb az előző évinél, amennyiben a folyó évben (1923. október 15-i létszám) beiratkozott összesen : 38,064 tanköteles, mig az előző évben (1922. október 15-i létszám) csak 37,236. Tehát a folyó iskolai évben 828 tankötelessel több gyermek iratkozott be, mint az előzőben. A növendékek osztályonkénti megosztása számszerint a következő volt: I. ősz' 9025 (27.7o/

0), II. oszt. | 7586 (19.90/c), III. oszt. 9255 (24.3o/

0), IV. ( oszt. 7009 (Í8.40/0) V. osz?. 3759 (9.9o/

0), és VI. oszt. 1430 (3.8o/o). A tankötelesek száma az egész vármegyében 51828. Ebből beiratkozott 38,064 (tehát 734o/

0) és nem iratkozott be 13,764, (vagyis 26.6<>'o.) Az előző év adataival összevetve a fenti számokat, — örvendetes haladást tapasztalhatunk, mert nemcsak, hogy 828 gyermekkel több részesülhetett az iskoláztatás áldásos ságában, de az előző évek és az ugy látszik itt (Szabolcsban) dívó ros.->z szokás, (hogy a tanköteles gyermek csak az elemi iskola alsóbb, legfeljebb csak a negyedik osztályát végezte el s azján kimaradt) évek kitartó munkája és szorgalmazása következtében megszűnőben van és amig a követlen megelő ző (1922—23. évben) három (négy-hat) felső osztályba csak a beiratkozott tankötelesek 25.60/0-a járt, addig a folyó iskolaévben ez a szám már 32.1 0/0-ra emelkedett. Ez a 6.50/0 fejlődés a felsőbb osztályok számára értékes kincs, mert a VI. osztályú népiskola éppen azt célozza, hogy a tananyagot, mindazt, amire az ország polgáóanak szüksége van, az általános műveltséget — fokozatosan részekre felosztva évenként szolgáltassa ki és tegye közkinccsé és éppen a felsőbb osztályok (főleg az 5—6 osztály) azok, ahol a nemzeti tárgyak (történelem, polgári jogok és kötelességek) taníttatnak és ugyanitt taníttatnak a mindennapi gazdasági életre is nagyfontosságú és erősen kiható ismeretek minők a gazdaságtan, természetrajz, természettan, egészségtan. Az előző iskolai év (1922. október 15) és a folyó iskolai év (1923. október 15) lényegesebb változsai és főbb mozzanataira és Szabolcs ma iáltalnos kulturkénére élénk fényt vetnek, azután a kir. tanfelügyelőnek jelentéséhez csatolt kimutatásai, amelyeknek adataira még rá fogunk mutatni. re„ hogy már nekünk volt kényelmetlen. Es igy jártunk mi több helyen is. Eddig a példa. — És most a tárgyra térek. — Nyíregyháziak üzenik és írják nekem, akik itt élnek Párisban, ha nem szüntetem meg sorozatos cikkezésemet a magva rak helyzetéről külföldön — majd igy meglátom,, meg ugy meglátom. Meg apagyilkos vagyok és rablóvezér, akit okvetlen leszúrnak, ha nem hagyom abba. — (Ezt liz tanú is hallolta.) Ezt olyan mondotta, akinek van már hozzátartozója még Parison is jóval tul. Igaz is. Minek tudják meg otthon az igazat és miért ne jöjjenek ki még és még többen abból az amúgy is elég kálváriás kis csonka Magyarországról. Amikor a mult nyáron szóba hoztam egy nyíregyházi szabómestert, aki otthon foglalkozott ki vándoroltatással, akkor a feleségemet az utcán inzultálta. — Ma ilt kapom a fenyegetésekel az igazságért. Hát ez egészen különös módja a hazaszeretetnek. — Kicsalni tovább vándoroltatni a szegény, bus, amúgy is kétségbeejtőn fogyó magyarság számát. Pedig ha tudnák mennyire nem igaz, hogy Paris, az a puha ölű szép kisasszony felétek tárt karjai pórusából és az ujjai hegyéből mágnessugarakkal ördöngőskődik. Csak az igaz, hogy. fárad, szegény, csalódott páriák, akik nekiszaladnak a világnak ennek a nagy kelletlen nyomorult startnak — eljutnak a szélrózsa minden irányába. A Prefektura statisztikai bimutalja, hogy alig három hónap alatt több mint 20 ezer magyar kivándorló utazott keresztül Párison. — És ami szintén nem nyomtalan tünet Február hó 16-án és 17-én, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: amerikai burleszk 5 felvonásban. Főszerepben: FATTY „Pálinkás vúknra", vígjáték. reuruar nu 10-&11 u-cu, swiuuhiuu ! Fatty menyasszonyt cserél Dühöngő kivándorlási láz Magyarországon, Bragilte, Kanada, Kuba. — Kivándorolt nyíregyháziak haragja. — 20 ezer i átutaló kivándorló három hónap alatt. — Párisban 34 ezer magyar él. : „A fekete gyémántok" film Rio de laneiroban. portugál feliratokkal. Páris, február 9Nagyon-nagyon régen, fiatal rendűd riporter koromban, a szerkesztőm cnjem jelölt ki egy éjjel tartandó nyomor•azziára, melyben a belügyminiszter is •észt vett. Még ma is emlékszem, hogy zgatott türelmetlenségemben elfelejtet em ebédelni, vacsorázni, csak az olyan leliezen közeledő tiz órát vártam. Végre el h'kczett az indulási idő. Angyalföld. Micsoda irtózatos helyeven jártunk. Benyitottunk összedőlt, •ohadl deszkákból összetákolt kunyhók)a ahol emberi számítás szerint még álatnak sem lehetne lakni. Csikorgó hileg szél, nagy csomó havat szór be az iblakra rosszul ragasztott papir nagy hézagain keresztül. Bent ember, asszony »yermek. Fiatal, öreg egyforma ványadó u-cu. A férfit alig lehet megkülönböztetr u a nőtől. Mind rongyokba vannak hurcolva,. egy sarokba szorultak. Orrfacsaró JÜZ árad mindenből. Mikor benyitottunk i bizonytalan szinti és szagú rongyhalnaz megmozdult és egy pillanat alatt ugy >zétrebbentek„ mint a felriasztott madarak. Mi közel álltunk meg, az ajtóhoz, rogy egv kis lélegzethez jussunk. Leirhaallan nyomor és éhség amerre a szem elíéz. A szobában semmiféle bútordarab tem volt, ahogy ezt kis zseblámpáink íyenge világításánál megállapíthattuk. — 2s csodálatos, mikor megmondottuk, kik /agyunk és hogy scgitséejget hozunk, logy jobb lakáshoz és ruházathoz fognak ütni, — amikor e szavak alatt az arcukat vizsgáltam, megáll api thaltam, hogy düíös, ellenséges szemvillanásaikban rnajdíem több volt mint visszautasítás. Kilobás. Olyan ellneségesen nézegettek és >lyan gorombán válaszoltak a kérdéseink-