Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-17 / 40. szám

jrfflarmftK, 1924. fehruéf 17. Máris örvendetes fejlődés mutatkozik Szabolcsvármegye kulturális életében. k% elmúlt félév határvonal a matt és jövő kőiött. — Btnkő András kir. tanfelügyelő az uj beiskolásási tőrvény végrehajtásáról. A vármegye közigazgatási bi oitságáiak | még nem avagy nem megfelelően hajtották február havi ülésén általánosan mély hatást keltett a kir. tanfelügyelőnek nagyszabású vizsgálódásra, és kuiturprograminra valló je­lentése, amelynek során örvendetes javulást állapithatott meg a vármegye iskolázásának életében. A kir. tanfelügyelő a következőket mondotta : Az 1923. év második fele (az 1923--24. iskolai év első fele) határvonal az elemi népoktatás (he­lyesebben a beiskolázás) múltja és jövője között. Emlékoszlop a letűnt évtizedek beis­koláztatási politikája, módszere és eszköze fölött és utmutató a jövő kultúrpolitika tan­ügyi vezetői, iránáyitói, szellemi munkásai és mindazok számára, akiken a törvények és rendeletek végrehajtása múlik. Mert amint a múltban a beiskolázás erő­sebb megtorló eszközök igénybevétele nél­kül tisztán az egyes iskola fenntartók (és fő­leg a szülők) tetszésére (kényére és kedvére) volt bizva és a beiratás rendesen csak az őszi gazdasági munkák bevégzése után vette kez­detét és az egész éven á l foiyt s a be nem iratkozottak iskolába való felhajtása, illetve bekényszeritése csak elvétve imitt-amott tör­tént meg s tisztán csak az érdekelt tanitók és főleg községi előőljáróságok lelkiismeretére volt bizva ,addig az uj népoktatási törvény (az 1921. évi XXX. t.-c.) végrehajtási Utasí­tása értelmében a beiratások az 1923—24. iskolai évre az egész vonalon országszerte márl923. julius első napjaiban megejtendők 'voltak s a be nem iratkozottakat az uj népok­tatási törvény értelmében az előzőleg ösz­szeállitott törzskönyvek adatai alapján hiva­talból kellett beimi s a régi rendszertől elté­rőleg (ahol a be nem iratkozottat nem lehe­tett kimutatni i nem két hetenként, de az iskolai év első hónapjaiban heteukint kellett kimutatni s szülőiket, mint mulasztókat foko­zatosan emelkedő birsággal süjtani. Ez a bír­ság visszaeső mulasztás esetén nemcsak ernel­kedhetik ,de ismételt (negyedszeri) mulasz­tás már vétséggé minősíthető és az érdekelt szülők, gyermekeik mulasztása miatt elzá­rással is sújthatok. A törvénynek ez a radikális intézkedése hatalmas fegyvernek bizonyult. A rendszer bevált, a módszer használ, a beiratások ju- \ lius elsején az egész vármegyében igen szé- j pen megindultak s az uióbeiratások é3 hi­vatalból történt bejegyzések is szép ered- ! ménnyel jártak s a2 első a próbaév biztató j jeléül szolgál a jövőre nézve abban a tekin­tetben, hogy lelkiismeretes, pontos és becsű- i letes munkával, vasakara tai, a kuitura iránti jj szeretettel és jóakarattal csodákat lehetne \ csinálni és Szabölcsöt az utolsó helyről — | kuitura tekintetében - pár éveit belül egy j kis következetes kitartó munkával az első ? vármegyék közé lehetne emelni, azonban kí­vánatos volna, ha a községi elöljáróságoknak \ a munkája az illetékes közigazgatási hatósá- s gok (elsősorban a járási főszolgabíró) által • foko zottabb ellenőrzésben lés e ádetnék, meri 1 még mindig vannak olyan községek, ahol a törzskönyvek (amelyek 1923. május hó 15-ig elkészítendők lennek volna) még máig sin­csenek felfektetve és elkészítve és még több az olyan községi elöljáróságok száma, ahol az Hkoiamulasztókat a jegyző egyáltalán nem, avagy csak igen gyengén bírságolja. A beiratások eredménye egyébként (bár még mindig vannak késedelmes és mulasztó közsé gek, ahol az uj népoktatási törvényt végre, s ennek következtében a beiratáso­kat sok helyen még ebben az évben is csak ősszel és csak a gazdasági munkák bevég­zése után ejtették meg és igy az ezekre vo­natkozó adatok az 1923. október hó 15,-i statisztikai kimutatásokban nem is szerepel­hetnek. Rár hábotus évek még mindig erősen éreztetik utóhatásukat s a tankötelesek száma még mindig erősen csökkenő­ben van az uj népoktatási tör­vény és a beiskoláztatást biztosító végrehaj­tási Utasítás erős alkalmazása következtében mégis fényesebb az előző évinél, amennyi­ben a folyó évben (1923. október 15-i létszám) beiratkozott összesen : 38,064 tanköteles, mig az előző évben (1922. október 15-i lét­szám) csak 37,236. Tehát a folyó iskolai év­ben 828 tankötelessel több gyermek iratko­zott be, mint az előzőben. A növendékek osz­tályonkénti megosztása számszerint a követ­kező volt: I. ősz' 9025 (27.7o/ 0), II. oszt. | 7586 (19.90/c), III. oszt. 9255 (24.3o/ 0), IV. ( oszt. 7009 (Í8.40/0) V. osz?. 3759 (9.9o/ 0), és VI. oszt. 1430 (3.8o/o). A tankötelesek szá­ma az egész vármegyében 51828. Ebből beiratkozott 38,064 (tehát 734o/ 0) és nem iratkozott be 13,764, (vagyis 26.6<>'o.) Az előző év adataival összevetve a fenti számokat, — örvendetes haladást tapasztal­hatunk, mert nemcsak, hogy 828 gyermekkel több részesülhetett az iskoláztatás áldásos ságában, de az előző évek és az ugy látszik itt (Szabolcsban) dívó ros.->z szokás, (hogy a tanköteles gyermek csak az elemi iskola alsóbb, legfeljebb csak a negyedik osztályát végezte el s azján kimaradt) évek kitartó munkája és szorgalmazása következtében megszűnőben van és amig a követlen megelő ző (1922—23. évben) három (négy-hat) felső osztályba csak a beiratkozott tankötelesek 25.60/0-a járt, addig a folyó iskolaévben ez a szám már 32.1 0/0-ra emelkedett. Ez a 6.50/0 fejlődés a felsőbb osztályok számára értékes kincs, mert a VI. osztályú népiskola éppen azt célozza, hogy a tananyagot, mindazt, amire az ország polgáóanak szüksége van, az általános műveltséget — fokozatosan ré­szekre felosztva évenként szolgáltassa ki és tegye közkinccsé és éppen a felsőbb osztá­lyok (főleg az 5—6 osztály) azok, ahol a nemzeti tárgyak (történelem, polgári jogok és kötelességek) taníttatnak és ugyanitt ta­níttatnak a mindennapi gazdasági életre is nagyfontosságú és erősen kiható ismeretek minők a gazdaságtan, természetrajz, termé­szettan, egészségtan. Az előző iskolai év (1922. október 15) és a folyó iskolai év (1923. október 15) lé­nyegesebb változsai és főbb mozzanataira és Szabolcs ma iáltalnos kulturkénére élénk fényt vetnek, azután a kir. tanfelügyelőnek jelentéséhez csatolt kimutatásai, amelyeknek adataira még rá fogunk mutatni. re„ hogy már nekünk volt kényelmetlen. Es igy jártunk mi több helyen is. Eddig a példa. — És most a tárgyra térek. — Nyíregyháziak üzenik és írják nekem, akik itt élnek Párisban, ha nem szünte­tem meg sorozatos cikkezésemet a magva rak helyzetéről külföldön — majd igy meglátom,, meg ugy meglátom. Meg apa­gyilkos vagyok és rablóvezér, akit okvet­len leszúrnak, ha nem hagyom abba. — (Ezt liz tanú is hallolta.) Ezt olyan mon­dotta, akinek van már hozzátartozója még Parison is jóval tul. Igaz is. Minek tudják meg otthon az igazat és miért ne jöjjenek ki még és még többen abból az amúgy is elég kálváriás kis csonka Magyarország­ról. Amikor a mult nyáron szóba hoztam egy nyíregyházi szabómestert, aki otthon foglalkozott ki vándoroltatás­sal, akkor a feleségemet az ut­cán inzultálta. — Ma ilt kapom a fe­nyegetésekel az igazságért. Hát ez egé­szen különös módja a hazaszeretetnek. — Kicsalni tovább vándoroltatni a szegény, bus, amúgy is kétségbeejtőn fogyó ma­gyarság számát. Pedig ha tudnák mennyire nem igaz, hogy Paris, az a puha ölű szép kisasszony felétek tárt karjai pórusából és az ujjai hegyéből mágnessugarakkal ördöngőskő­dik. Csak az igaz, hogy. fárad, szegény, csalódott páriák, akik nekiszaladnak a világnak ennek a nagy kelletlen nyomo­rult startnak — eljutnak a szélrózsa min­den irányába. A Prefektura statisztikai bi­mutalja, hogy alig három hónap alatt több mint 20 ezer magyar kivándorló uta­zott keresztül Párison. — És ami szintén nem nyomtalan tünet Február hó 16-án és 17-én, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: amerikai burleszk 5 felvonásban. Főszerepben: FATTY „Pálinkás vúknra", vígjáték. reuruar nu 10-&11 u-cu, swiuuhiuu ! Fatty menyasszonyt cserél Dühöngő kivándorlási láz Magyarországon, Bragilte, Kanada, Kuba. — Kivándorolt nyíregyháziak haragja. — 20 ezer i átutaló kivándorló három hónap alatt. — Párisban 34 ezer magyar él. : „A fekete gyémántok" film Rio de laneiroban. portugál feliratokkal. Páris, február 9­Nagyon-nagyon régen, fiatal rend­űd riporter koromban, a szerkesztőm cn­jem jelölt ki egy éjjel tartandó nyomor­•azziára, melyben a belügyminiszter is •észt vett. Még ma is emlékszem, hogy zgatott türelmetlenségemben elfelejtet em ebédelni, vacsorázni, csak az olyan leliezen közeledő tiz órát vártam. Végre el h'kczett az indulási idő. Angyalföld. Micsoda irtózatos helye­ven jártunk. Benyitottunk összedőlt, •ohadl deszkákból összetákolt kunyhók­)a ahol emberi számítás szerint még ál­atnak sem lehetne lakni. Csikorgó hi­leg szél, nagy csomó havat szór be az iblakra rosszul ragasztott papir nagy hé­zagain keresztül. Bent ember, asszony »yermek. Fiatal, öreg egyforma ványadó u-cu. A férfit alig lehet megkülönböztetr u a nőtől. Mind rongyokba vannak hur­colva,. egy sarokba szorultak. Orrfacsaró JÜZ árad mindenből. Mikor benyitottunk i bizonytalan szinti és szagú rongyhal­naz megmozdult és egy pillanat alatt ugy >zétrebbentek„ mint a felriasztott mada­rak. Mi közel álltunk meg, az ajtóhoz, rogy egv kis lélegzethez jussunk. Leirha­allan nyomor és éhség amerre a szem el­íéz. A szobában semmiféle bútordarab tem volt, ahogy ezt kis zseblámpáink íyenge világításánál megállapíthattuk. — 2s csodálatos, mikor megmondottuk, kik /agyunk és hogy scgitséejget hozunk, logy jobb lakáshoz és ruházathoz fognak ütni, — amikor e szavak alatt az arcukat vizsgáltam, megáll api thaltam, hogy dü­íös, ellenséges szemvillanásaikban rnajd­íem több volt mint visszautasítás. Ki­lobás. Olyan ellneségesen nézegettek és >lyan gorombán válaszoltak a kérdéseink-

Next

/
Oldalképek
Tartalom