Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

2 dMMmwMMK*, * „„,1 hmi—H j^íehdés. 1924. február 14. Bethlen István gróf a magyar demokráciáról Bármily impozánsak is voltak azok a sokat mondó külsőségek, amelyek a miniszterelnök kaposvári jelenléte alkalmával személyen és ezen keresztül politikai felfogása és hitvallása részére megnyilvánultak, ezekkel most nem foglalkozunk, mert sokkal fontosabb dolognak tartjuk azokat a kérdéseket taglalni, amelyek gróf Bethlen István ajkáról mint lelke mélyéről jött meggyőződések elhangzottak. Kaposvár társadalma, amely hallotta ezeket a komoly szavakat, ováeiószerü tüntetést rendezett a beszéd során három ember mellett. Az egyik maga a szónok, ország miniszterelnöke volt, a másik a köznép sorából inagasranőtt kisgazdavezér, Nagyatádi Szabó István, s a harmadik a kaposvári kövej: gróf Hoyos Miksa, akirőj a mims/terelnök azt mondta, hogy érdemes személyiség arra, hogy a népképviselője legyen. Ez az együttes már magában véve is kifejezi Bethlen István gróf felfogását a dem: kráciáról, amely kérdést egyebekben hosz- ^ sz.'san fejtegetett is a nagygyűlés előtt. Ná- ; lurk évek óta hirdetik már félreértelmezett • formában ezt az eszmét s akik leghangosabb . szószólói, nem tekintik az egészséges kiala- ; kulási folyamatot, a nemzetnek a demokrácia iránt való sajátos hajlamosságát, hanem saját osztályfelfogásuk alapján, részint szociáüsta dogmákra épitve, részint az eszméket külföldről szolgai módon behurcolva ak::rják megvalósítani. Egy alkalommal próbáltak is hatalmat szerezni ezeknek a félreértelmezett eszmékpék s mi lett az eredménye ? A próbálkozásra csaknem ráment az ország. Bizonyos, hogy a demokrácia eszméje világeszme s 'Magyarország sem zárkózhat eí annak megvalósítása elöl, de olyan sajátságos hagyományokkal, életfelfogással s összetétellel kialakult nemzet mint mi, a demokráciát is a saját képünkre, saját véralkatunkra, s a saját ha- ( gyományinkra akarjuk nemzeti érdekeink szempontjából hasznosítani. Gróf Bethlen István miniszterelnök kaposvári szavaiból világosan kiérzett, hogy tántoríthatatlan hive a demokráciának, de ez a demokrácia nép} 'lehet egyenes folytatása azoknak az eszmeáramlatoknak, amelyek az országot egyszer már a tönk szélére juttatták. Egyebekben maga az eszme jó, s j tervszerű munka utján megvalósítható, de ez a demokrácia ne szolgáljon túlzó hatalmi jogokat egyik társadalmi osztály hátrányára sem. S itt állította fel Bethlen István gróf magyar szempontból az egyedül helyes felfogást erről az eszméről, amikor azt mondotta, hogy a mai magyar demokrácia előfeltétele : a kibékülés s ezután a közös egyuton haladó, alkotó kooperáció, az egyes társadalmi osztályok között, amelyben demokratikus alapon kell kiépíteni a megyei szervezetet, a városi a községi adminisztrációt, ilyen alapon kell teremtenünk szociális reformokat mint amilyen a földreform, — demokratikus kultúrpolitikát kell csinálnunk s fokozatosan visszaállítani a szabadságjogokat. Ez a demokrácia nemzetünk történelmének s alkotmányunk fejlődésének egyenes útja s zökkenő nélkül megvalósítható, de sohasem mehet bele az ország egy olyan demokráciába, amely előbb proletárizálni kívánja az egyéneket, hogy igy ruházza fel félremagyarázott eszméinek alapján egyenlő jogokkal. A magyar történelmi demokrácia utat akar nyitni a fejlődésnek, szabad terepet kiván adni a tehetségnek, amelyet a nép széles rétege is ép ugy kitermelhet, magából, mint a városi polgárság, a munkásosztály, vagy az arisztokrácia. Ezt a szabad verj senyt elősegíti a demokrácia eszméje s az a demokratikus felfogás szerves összefüggésben van a nemzet múltjával is, tehát minden remény megvan arra, hogy sikeresen megvalósítható. Ez a nagy nemzeti programin, amelyet a miniszterelnök most kiterített nyíltan és őszintén ország-világ elé, az ő politikai küldetése idején meg is fog valósulni. Sajnos az ország ma még súlyos gazdasági kérdésekkel van elfoglalva, amelyek ha sikeresen megoldódnak, a kedvezőbb reális bázisba beágyazhatok lesznek azok az eszmék is, amelyeket az idők vetettek felszínre s amelyektől a magyar nemzet is jobb napok felvirradását várja. Budapest,, február 13 Az általános magyar gazdasági életnek talán éppen a közel aktuális külföldi kölcsönnel kapcsolatban is — egyiK legfontosabb és legsürgősebb problémája a termelési hilel kérdése. Néhány hét múlva megkezdődik a mezőgazdaság termelési szaka,, amely nagyrészt teljesen készületlenül találja a közép és kisbirtokokat. Viszont az ipar és kereskedelem is olyan gazdasági krízis előjt áll a hitelek nélkülözése mialt, amilyenre eset nem mutatkozott még a háború óta pedig számtalan válságot átélt magyar nemzetgazdaságiban. A kormány természetesén a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik a válság megoldására, ami), csak részben lesz képes a rendelkezésére álló belső erőforrások kiszélesítésével elérni s igy — különösen a horribilis hitelt igénylő mezőgazdaság számára — egyes külföldi érdekeltségek bekapcsolásának egyengeti útját. — Szó van ugyanis arról,, hogy a mezőgazdasági hitel kérdésével intézményesen foglalkozó magyar pénzintézetek a kormány legintenzívebb támogatása mellett elsősor ban Svájcban keresnek megegyezést svájci frank tőke bekapcsolására a magyar hiteléletbe. Jó eredménnyel kecsegtető iárgyalások folynak már hosszabb idő óta a Holding Compagníe pénzcsoporttal, amely valamelyik nagy magyar mezőgazdasági hitelintézetben vállalna erős érdekeltséget és ezen keresztül folyna bele a hitelügybe. Az ipar és ilt elsősorban a gyáripar pedig a kereskedelmi miniszternek erélyes exponálásával a Jegyintézet utján jutna megfelelő hitelhez, hogy annak a mezőgazdaság felé való súlyos lekötöttsége részben vagy egészben megszűnne. A mai helyzetről és a készülődésekről jólinformált körökben a következőket mondo tták munkatársunknak: A mezőgazdasági hitel képezi a legsürgősebb liitelpnoblémáját ma Magyarországnak. Különösen ha számításba esik a kormány mezőgazdasági többtermelést forszírozó törekvése, amely szerint a többszázezer hold területre terjedő szikesek és lájjosok feljavítása és a termelésnek szolgálatába állítása is programmba van véve. Mindehez azonban akkora invesztáció szükséges, amekkora hitelt még egy eset|eges meg nem engedett bankjegy, infláció utján sem tudnánk előteremtem. Ezért fogadta szívesen a kormány azt a tervet, hogy külföldi mezőgazd

nsági hitelt kell beengedni az országba, amely : terv már a megvalósuláshoz is közel áh. Néhány fővárosi mezőgazdasági pénzintézet egy nagy svájci tőkecsoporttal a HolDing Compagnie-vel folytatott komoly eshetőségü tárgyalásokat nzzal a céllal, hogy az a pénzcsoport vállaljon nagyobb szabású anyagi érdekeltségét Valamelyik magyar hitelintézetnél és ezúton kapcsolóit jele bele intenziven a mezőgazdasági hitelakcióba. E svájci csoporton kivül értesítést kapott a kormány a Rómában nemsokára megalakuló internacionális mezőgazdasági bank amerikai alapítóitól arról, hogy a bank a középeurópai gazdasági : termelés hitelszolgáltatására készül, lehajt (iín

agyar hiteléletben is kíván szerfc' pet. ; r L ' *-'.«' Mindezek kapcsán az a felfogás alakult ki, hogy a kormány a külföldi kölí csönből nem honorálja csak részben a mezőgazdasági hiteligényeket, hanem a felkínált külföldi lehetőségeket akceptálja. Ezzel felszabadul a Jegyintézet hítelterhe amit a mezőgazdaság okozott elsősorban és igy a felszabadult respektábilis tételeki kel az ipari hitelt fogja táplálni. Különö| sen most, hogy ujabban a magyar ipar l és A'ele kapcsolatban a kereskedelem Törökország és Oroszország felé keres felvevő piacot. , ; <• Nyíregyháza, február 12. Saját tudósítónktól. Minden magyar állampolgár, akár közalkalmazott, akár vasutas, akár magánember, aki arra van utalva, hogy igénybe vegye az államhatalomnak azt a kedvezményét, mely féláru jegy váltására jogosít, vagy pedig kedvezményes áru bérletjegygyei utazzon, aggódva gondol arra a bizonyos átmenetre az ó és újév között, a mely, átmenet alatt kiadják az uj igazolvá nyokat és bérletjegyeket, vagy pedig a régieket érvényesitik a következő esztendőre. Valamikor régen, a Máv. fénykorában már novemberben és december elején elintézték ezt a sablonos, pusztán adminisztratív, de ezer és ezer embernek olyan égetően fontos kérdést, ugy, hogy január elsejére már a zsebében volt az uj, »érvénves« igazolvány. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Nem tudjuk, hogy azok a Máv. igazgatósági és üzletvezetőségi hivatalnok urak mivel vannak annyira elfoglalva,, hogy ezt az egyszerű problémát, melynek megoldását altisztekre is rá lehet bizn) nem tudják kellő időben elintézni. Huzzák-hala&zlják a dolgot a végletekig, először január 31-ig jelenlik ki érvényesnek az igazolványokat, majd mikor megint körmükre égett a dolog, kitolják a natáridőt február 29-ig. Igy volt ez a kedvezSíz ifjit üfedardus Arthur Schnitzler világhírű regénye Napoíeon idejéből 8 felvonásban. Rendezte: — Kertész Miluly. Főszerepben: Varkonyi Mihály ég Eszterházy Ágnes. — Bemutatja február 13-án, 14 én és 15-én, szerdán, csütörsökőíi és pinteken 7 és 9 órai kezdettel: a Diádul. Az általános magyar termelési hitel kérdését külföldi tőkék bekapcsolásaval igyekszik a kormány megoldani. A Máv. igazgatóságának rendeleteit csak elkésve hajtják végre. A kellőképen ki nem oktatott kalauzok molesztálják az utazóközönséget. A rendeletileg meghoáswabbifcott és mégis „érvénytelen" igazolvány. — Egy rendelet, amlríít egy vjsutss sa tud semmit.