Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-13 / 36. szám
lm február 13. JfttBmÉJL éneke ,tánca minden mozdulata kellemet árasztott. Ünneplő tapssal fogadták Mester Baba műsorszámát. Most még egy jóízűen kacagtató szám A fotográfus c. tréfás párjelenet, amelyeket Ajtay Soltész és Algőver Géza adnak elő hatásosan s azután a Városi Dalárda fejezi be a mindvégig élvezetes műsort. Az egyes számokat Dr. Walter Géza konferálta be invenciózusan, szellemesen. A műsor után a zenekar táncra gyújtó nótába kezdett s a fiatalság virradatig élvezte egy közvetlen, kellemes táncest felejthetetlen örömeit. Gyorsírási reflexiók. a Tanítványaim figyelmessé tettek Nyirvidék egyik cikkére,, mely Nagy Sándor gyorsirási rendszerévei foglalkozva megállapítja a halott mester diadalát. — Mint a Gábel&berger—Martoovits rendszer meggyőződéses híve is elismerem Nagjtö Sándor gyorsírói munkásságának jelentősségét s a cikkíró emléksorait azzal toldom meg,, hogy a gabelsbergi iskolának meg kellett volna tartani e nagy talentumu gyorsíró búvárt. Mily szép lett volna,, ha a cikkíró is ily. szempontból állítja egymás mellé a két rendisasert,, mint a magyar tudományosság és kuliura jegyében közös célért küzdő két hatalmas szellemóriást. A' cikknek azonban más a tendenciája. Természetesen a Gabelsberger—M^rkovitsrendszer továbbra is sziklaerősen m f lrad azon a piede&ztálon, melyre áldásos kultur, teljesítménye emelte. E rendszernek, volt tüzeslelkü apostola Nagy Sándor is„ ki fanatikusan rajongott Gabelsbergeraek örök időkre megkonstruált műalkotásáért Jobb keze volt Markovits Ivánnak,, a rend, szer magyar áttevőjének s ketten voltak a magyar áttételnek első reformerei. Mivel azonban a Gabelsberger— Mkrkovits iskola nem fogadta el Nagv, Sándor reformmunkálatait, külön váll s mint népszerűsítési reformalkotó önállóan lépett fel. A gabelsbergi iskolának rjöformja pedig tovább fejlődött,, mig végre legnagyobb reformerünk,, dr. Dengl János egyetemi tanár alapos gyorsírás! buvárlataít és az Országos Gyorsíró Tanács nak és szaktanároknak egyszerűsítésre való törekvéseit tudományos meggyöződésen alapidő reformjavaslatában feldolgozta. — Ezt a reformjavaslatot az Országos Gyorsíró Tanács most két éve véglegesen elfogadta. Aki kritikát akar mondani nagy: rend .szerünkről,, annak alaposan kell ismerni a psychologiai,, nyelv- és irástörténeti alapon készült gabelsbergi reformgyorsirást. Aki ebbe belemélyedt,, semmi szin alatt sem mondhalja,, hogy a rendszer »mamagyar nyelvünkre csak erőszakkal alkal. mazhatő.c Ezt az állítását tiz perc alatt gyakorlati uton megcáfolhatom,, nem is kell felesleges elmélet. A felsőkereskedelmi iskola tanulói öntudatosan bevallott reformgyorsirók. Meginvitálom ezennel a cikkírót gyorsirókörünkbe. Győződjék meg,, hogy. ott mindenki kivétel nélkül — s az a fontos — folyékony aii stenofgraphál s mindenkire nélkülözhetetlenné vált a gyorsírás az iskolp felszaporodott munkájának elvégzésénél. A jobbak pedig igen sebes diktátumokat is játszva irnak^le, szem előtt tartva azonban azt a pedagógiai főelvet,, hogy a tömegtanitás célja a leggyengébb tanulónak is alapos készültsége és sohasem néhány, gyorsírói akrobata dresszurája. S e nagyfokú gyorsírói teljesítőképességet a derék fiuk minden tőrtetős,. vásári dobpergés és propaganda cikk nélkül érték el. A cikkíró azt állítja, hogy, Gabelsberger régi hívei nem mindig az eszme fegyvereivel küzdöttek. S Nagy SándoréknáJ — s minden komolyan fejlődő ügynél — nem fordulhattak elő jobb- és baloldali kilengések? Szerintem ezekben a vitákban — néhány, hozzá nem értő elemet kivéve — a tiszta meggyőződésen alapuló elvek küzdöttek egymás ellen s ugy a Gabelsbertger—Markovits,, mint a Nagy Sándor rendszer hívei örültek a heves tudományos viták eredményének,, a magyar gyors irási művészet előbbrevitelének. Befejezésül arra kérem, hogyha megbízható kritikát akar mondani" rendszerünkről,, olvassa el Gabelsberger nagy munkáját: Anleitung zur deutsttirn ller dezeichenkunst. Majd meggyőződik,, hogíy Gabelsberger e műben örök időkre megjelölte a graphikus alapon épült rendszereknek alapvonalait. Ebből táplálkozott minden graphikus rendszer, ezt tette Gabelsberget világhírűvé s zsenialitását megcsodálta az egész müveit gyorsíró világ,, a tudományosan kiképzett Nagy Sándor is, kire nézve tudvalevően a gyorsírás mindig benső szükséglet volt. Tanulmányozza ezt át„ hozzá Markovits áttételét és dr, Dengl János reformmunkáit s igy össze hasonlítva rendszerünket bármely, más rendszerrel mondjon objektív kritikát. Bácskai József. üt n jsoapjrm Földrengés 1834-ben Nyíregyházán. Kántor az orgona nyílásában. A krónikás szerint szárazság okozta a rengést. Ülj mellém a kandallóhoz! Fel van sz'dv a melege. Kisfaludy Sándor: Csobánc Apokalyptikusnak mondható korunkban alig fognak a tudósok az egyik rejtély kulcsának kereséséhez, már itt van a másik. — A föld rengésének okát sokszor sokféleképen keresték ,mint ezt az elméletek külön félesége mutatja. A nyughatatlan emberi el me tul akar menni Sokrates húzta reális vonalon : csak annyit tudok, hogy nem tudok semmit. De hiába ! Vagy a kétségbeesés méty ségébe zuhannak, vagy a hit szárnyain repülve a sziv szeretetének hevítésén fáradoznak és igy lesznek tökéletesek, mint a mennyei Atya... A földrengésről sok tudós sokat állit az ókori Lukréciustól kezdve napjainkig, de még sokat nem tudnak bizonyítani. A rengés és kitörés közti összefüggést is csak lehetőségnek tartják, de nem mindég bizonyul be, •mert az u. n. biztosító szelepek, a vulkánok működnek sokszor rengés nélkül is. Viszont vannak rejtett kriptovulkáni rengések kitörés nélkül. Dr. Schaffer legújabban megjelent Általános Geológiájában a földrengések okait keresve ezek szerint felosztja : vulkáni eredetű, beszakadásokból származó és diszlokációs rengésekre rtb: Nyiregyházán, mint ezt Nagy Sámuel értékes töredékjegyzetében olvashatni, volt földrengés. Hogy ennék nyoma a geologíai müvekben sehoi sincs, egyszerű magyarázata az, hogy a tudósvilág csak azokról a rettene tes pusztításokról vett tudomást, melyekről az egész müveit világ tudott. A földrengések helyét, idejét, minőségét csak néhány év óta jegyzik. Igy — bár rémitőnek nevezi a nyíregyházi krónikás a rengést — a nagyobb megrázkódtatással végződő rengések mellett eltörpülő kicsiségről, a nyíregyházi földrengésről még hazánkban sem tudtak, talán a mostani nyíregyháziak sem tudnak. Meséljen a krónikás ,az okot keressék a tudósok ! , Rémitő földrengés, 1834. október 15-ik napján reggel nyolc óra előtt tartott. (A svajciak szerint éjjel több földrengés van, mint nappal. Menán Tamás szerint télen inkább van, mint nyáron.) Némi megmagyarázhatatlan földalatti robaj előzte azt meg s az állatok különös nyugtalanságot árultak el. Mindenkit, de kivált az érzékenyebb természetűt valami rémitő borzadás futá keresztül. Délnapkeletről északfelé látszott indulni; sokan futottak ki házaikból az utcákra látni mi történik ? — és borzadva látták, miképp a házuk s kémények ingadoztak; s a templom szomszédjai, miképp azt tornyostul a hatalmas ellemharc megrázkódtatta. Az alatt sietve jövének a templomhoz a városi tisztviselőségnek némely tagja: a történt kárt látandók; a templomot nyitva taiáiák, mert éppen éneklés közben történt ez az iszonyatos földrengés. A hívek eifutamodtak s akkor orgonáló tanító, Kollman Sámuel félbehagyva az áhitatosságot, mivel a boltozatról hullott a mázó lat és körüle mindenek ingadoztakijedtében a legközelebbi orgonán levő kis nyilast kereste fel s használta menedékül. — Bemegyünk a templomba, a földrengésnek káros nyomait megilletődve és sajnálattal végig szemléljük; a templom bolthajtásai mennél közelebb az orgona és toronyhoz, annál inkább nyíltabb repedéseket mutatának sok helyeken a vakolat és téglák is lehulltak, de az ájtatóskodók közül senki sem — szerencsére sebesittetett meg. A templomból kijővén, látogattuk meg az egyház épületeit, melyekben kisebb-nagyobb sérv vala látható, de kivált Susztek Sámuel előszobáiban annyira, hogy ha ki nem igazittatik, még az őszön, — bennük télbe nem lakhatott volna. Ekkor városunkban igen sok ház falai meghasadoztak, sok szegletei lesülyedtek s leszakadtak a stukatórok leginkább több helyen, jelesen a morgó nevü korcsmán és Kollman Sámuel házán levő kémények letörték. Ezen rémitő földrengést pedig, aríiint gyanítjuk• az azt megelőzött nagy szárazság okozhatta leginkább. — Mert augusztus 21től egyszer sem esett, miért is a kutak és tavak már egészen kiszáradtak és a marhának sem volt többé szükséges itala, tetemes kár történt akkor kivált a pusztán legelő mar hákon. De a földrengés után harmadnapra nagy mennydörgés és villámlás (tehát okt. 17-én) közt bekövetkezett az óhajtot + eső. Nagykárolyban a rettenetes földrengés több házakat ugy lerongált, hogy a lakosok a városon kivül csinált sátorokban tanyáztak. Nálunk az óhajtott eső mindent némiképp felvidított és mindenek felelevenedtek. Ismét október 31-én volt földrengés, de nem oly erős és kártékony, mint az előbbi ; — azonban nem kevés károkat okozott az épületekben ez is. A töredékjegyzet további lapjain megtaláljuk, hogy a templomot két év multán olasz kőművesek akarták rendbe hozni és pedig »állás készítése nélkül.« Ezek Egerből jöttek, hol templomot építettek. Ugy látszik sokat kértek ,igy helybeliek csinálták. Ezeknél »az állás többe került mint a munka.« Gumitalpu cipők javitásáf, talpalását, sarkalását, hó- és sár cipők javítását a leggondosabb kivitelben elvállalja a Hungária Cipőáruház Nyíregyháza Zrínyi Ifona-u. 5. sz. Telefon 195. aewsiws Febr.13,14. szerda csütörtök az Apollóban Modern lózo •••HmMlMMaMIflBartaaBaiByi a szezon legsikerültebb kalandor történetefőszeplő BtMBULA 1. rész szerdán II. rész csütörtökön
