Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-29 / 50. szám

1924. február 29. jtTnannEB. 3 főgimnázium,, a zárdai polgári leányiskola valamint a zárdai elemi tanítónőképző nyilvánossági jogát azzal, hogy nem lar. lollák be azt a miniszteri rendeletet,, amely az oláh nyelvnek a felekezeti iskolákba való bevezetéséi szabályozza. Ugy a r. k. püspökség, mint a ref. főgimnázium igaz gató-tanácsa megtelte a sürgős lépésekéi az intézkedés ellen,, amely ha érvényben marad, azt fogja jelenteni, hogy az emli. Jeti iskolák nem adhatnak ki állami ér­vénnyel biró bizonyítványokat. Románia megengedi le a ///agyar kö"y v|>eviti4l Románia ;i magyai- területek elsz^kitá sa mellett arra törekszik,, hogy szétszakít­sa Magyarországgal a szellemi kapcsolato­kai is. Ez a törekvése természetesen hiá­bavaló volt,, mert a magyar kultúráért va­16 vágyakozást a magyarságból kiölni nem lehet. A román kormány most laktikát vál­lozlatott. Tatareseu kisebbségi miniszter javaslatára elhatározta, hogy felfüggeszti az öt éves könyvbevileli tilalmat és a be­viteli csak annyiban korlátozza,, hogy bi­ellenőrzése alá bocsátja. Alig hisszük,, hogy Románia, amely nagynehezen szánta rá magát erre a lé­pésre,, a gyakorlatban kielégítően kezelné zoltság a magyar szellemi termékek dolgát. In­kább a külföld felé szól a tilalom felüg­geszlése és az ellenőrző bizottság alkalma­sint gondoskodni fog arról,, hogy. a be­vitelt minél szűkebb térre korlátozza. Véres harc a farkasokkal Nem mindennapi kalandja volt a mull héten Boksa László avasujfalusj gazdálkodónak. A kora reggeli órákban a falu hatá­rától nem messze levő erdőbe indult ki fái vágni. A kezében egy éles fejszén kívül nem volt egyéb. Amikor a falut elhagyta,, kint a me­zőn két hatalmas farkas megtámadta. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki az ember és a kél ordas között. Az élet­halálra menő küzdelemben sikerült Boksa Lászlónak az egyik farkast ugy ülni fejen a fejsze élével,, hogy, az rögtön élettelenül esett össze. A másik farkas még dühösebben esett a hatalmas embernek. Végre sikerült ugy megsebesíteni Bok­sa Lászlónak az egyedül levő farkast is, hogy az súlyos sebbel oldalán elmenekült Boksa kipihente a küzdelem fáradal­mait és az elejtett farkas bőrét lenyuzv a nyugodtan meni fát vágni. Albrecht kir. herceg Nyírbátor, február 28. A Nyirvidék tu­dósítójától. Albrecht kir. herceg, báró Orczy szárny­segéd és dr. Kállay Miklós főispán kíséreté­ben f. hó 23-án Nyírbátorban a Nyiiség leg­nagyobbb ipartelepét s az egész ország ily irányú leghatalmasabb müvét, a »Bóni«-t te­kintette meg. Az illusztris vendégeket az igazgatóság nevében dr. Ujfalussy Dezső ny. tőispán, igazgatósági elnök és Mandei Dezső vezér­igazgató fogadták. Albrecht kir. herceg megtekintette a gyártelep modern erőtelepét, teljes üzemmel dolgozó szesz- és olajmüvek közül az ipari szeszgyárat, szeszfinomitókat, végignézte a napraforgóolajgyártást a szárítási, héjtala­nitási, présolajgyártási, finomitási folyama­tokban; valamint nagy érdeklődéssel szem­lélte a benzines extractióval való olajgyár­tást. A kir. herceg teljes tájékozottsággal ki­sérte figyelemmel az egyes gyártások egész techhnologiai menetét, kitüntető figyelem­mel hallgatta végig az egyes üzemek vezetői­nek szakszerű ismertetését. A gyárteleppel kapcsolatos mezőgazda­ság saját tenyészetü fajlovait mutatta be. Végül a kir. herceg készséges előzé­kenységgel engedett Mandei Dezső vezér­a „Báni" gyártelepen. igazgató ama kérésének, hogy tekintse meg a »Bóni« emléktábiát, mely a >;Bóni« megala­pítójának, néhai Mandei Eduárdnak már­ványkőbe vésetten hátrahagyott végrendelet­szerű útmutatásait tartalmazza a következők­ben : y>Ezén telep és gyárak) alapköve általam letétett 1856-ban, az összes épületek befejeztettek J866.-ik évben. Hogy ezen telep továbbra is virágozzék Illetők ezen szavaimra figyeljetek .­Összetartás, de híven, Szorgalom csakis idejében, Rend és tisztes-ág mindenben, Másét nem kívánva sohasem. Ezeket olvasván Albrecht kir. herceg, melegen üdvözölte Mandei Dezső vezérigaz­gatót, hogy atyja szellemében vezeti az ál­tala nagy ipari vállalattá fejlesztett »Bórvi«-t, mert a telepen rendet és becsületes munkát tapasztalhatott. »Mandei Eduárd jó kezekben hagyta telepét és a mai flönit látva meg lehet elégedve.« Albrecht kir. herceg és kísérete az esti órákban tért vissza autón Nyíregyházára mindazok szivében szeretetet hagyva vissza, kik közvetlen szeretetreméltó lényét megis­merhették. ; galmat. Egy főpap a jobb kezet bebalzsa­1 mozta, múmiát készitetr belőle, amelyet há­romezer éven keresztül örököltek egymástól a főpapi család leszármazottai, mig végre az én birtokomba jutott. Megelevenedni a múmiákén Egy napon észrevettem — mondja nyilatkozataban rtarnoir, hogy a kéz, mely fekete volt mint az ében és szaraz volt, mint a dohány, az üvegszekrényben, melyben el­helyeztem, megváltoztatta helyzetét. Mutató ujja a szoba meiiyezetére irányult. Kinyi­tottam a szekrényt és óvatosan megfogtam az ujjat. A vér csaknem megfagyott ereimben mert (a! múmia kezén töbo vércseppet vet­tem észre. Ez 1921). májusában történt. A kéz ezután a teljes hafottiság állapotát mutatta, azonban egy évre rá ismét megelevenedett. 1922-ben ismét vérzett a kéz, miié azt hittem, hogy hallucinálok, elhivattam egy közjegy­zőt, egy gyógyszerészt és egy mérnök bará­tomat, aKik velem együtt megállapították, hogy az életnek minden jelét mutatja. Az esetrő| a közjegyző jegyzőkönyvet vett föl. A kéz vérzését ezután szurok és lakkoldattal ismét elállitottá|< s a kezett oly állapotba hoz ták, mint volt azelőtt. A fáraó leánya megjelenik. Mikor a sinn-fein zavargások kitör­tek, feleségemmel -együtt menekülnöm kel­lett. Kastélyunk egész berendezését Angliá­ba szállítottuk már át, csak a kéz volt még a szekrényben. Mikor elutazásunk előesté­jén a kezet ki akartam venni, észrevettem, hogy ismét vér gyöngyözik belőle. Azt hit­tem, hogy eszemet vesztettem s feleségemmel elhatároztam, hogy az égő kandallóba dob­juk. Óvatosan kivettem a kezet a szekrény­ből és a kandallóba dobjuk. A fahasábok lobogtak. Feleségem egy egyiptomi ha­lotti imát mormolt. Ekkor leírhatatlan ese­mény történt előttünk. A szoba külső üveg­ajtaja óriási recsegéssel betört, azonban a belső tölgyfaajtó szárnyai egyelőre zárva maradtak. Azt hittük, hogy a sinn-feinek tá­madták meg a házat és menekülni akartunk. Ekkor azonban, mintha, egy óriás ökölcsapá­sai zúzták volna be, beszakadt a tölgyfaajtó mindkét szárnya. Az ajtókeretben a parkot láttuk bűvös holdfényben. A küszöbön megjelent egy asszony. A jelenség mozdulatlan maradt egy ideig, majd a kandalló felé tartott. Egyiptomi öltözékben volt, fején a szkarabeusz két aranyszá-rnya ragyogott, melyet két kigyó övezett, az ősi egyiptomi királyok jelvénye. A tűzhely elé érve lehajolt és kivette a lángbóból a kezet, majd eltűnt szemünk elől. Azonban ti*ztán láttuk, hogy a jelenségnek két keze van. A jelenség ekkor megfordult s kiment az ajtón, látogatásának jeléül visszahagyva a bedöntött kettős ajtószárnyat... • STEIIIACH tanár , JUH» tudományos filmje a jUil* megifjitás problémájáról A filmet csakis felnőttek nézhetik meg éa pedig külön a nők «s külön a férfiak, a Diadalban. Tutankamen bosszújának nincs határa. Ujabb haláleset a luxori expedíció tagjai körött. — Hámon lord szenzá­ciós nyilatkozata az egyptomi királyleány vérző kezéről. Az egyiptomi királylány Londonból jelentik : A Tutankamen szarkofágját felnyitó egyiptotógusok közül Lafleur tanár tegnap tüdőgyulladásban hirte­len meghalt. A fáraók bosszújáról elterjedt legenda ezzel uj tápot nyert. Már a sir fel­nyitásánál azt suttogták a környék benszü­lött lakosai^ hogy a sirduló európaiakat utói fogja érni a fáraó borzalmas bosszúja. A legendát támogatni látszik az, hogy az expe­díció tagjai közül azóta sokan meghaltak. Az angol lapokban most Luis Hámon lord, a kiváló egyiptológus szenzációs esetet mesél a Tutankamen bosszújával kapcsolatosan. jobbkeze. 1022-ig birtokomban volt egy egyip­tomi királylány háromezer éves múmiájának jobbkeze. Igy kezdődik Hámon nyilatko­zata. A kezet 34 év előtt kaptam egy előkelő egyiptomitól ajándékba, kinek csa­ládja főpapi ősökre tekint vissza. A kéz a Tutankamen előtt uralkodó fáraó egvik leányának jobbkeze. Ez a hercegnő lázadást szitott atyja ellen, aeregét azonban leverték és a harcban ő maga is elesett. Jobb ke/ét levágták, hogy teste a sírban ne leljen nvu­Kellemes melegben nézhetjük meg pénteken a gyönyörűen restaurált Városi Színház Mozgóban Ha megfújják a trombitát cimü szkecs folytatását a Béke galambjait. Szombaton 7 és 9, J^.,,,. „ r egy titokzatos gyilkos­vasárnap 3, 5, 7 és 9 Eifélt ütött az ora töri é^-. óra. kezdettel: » tatja az Apollo

Next

/
Oldalképek
Tartalom